340 likes | 1.05k Views
Környezetgazdaságtan 1. előadás A fenntartható fejlődés. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A környezeti probléma felmerülése A gazdasági növekedés és a környezetminőség alakulása közötti kapcsolat A Föld eltartó képessége
E N D
Környezetgazdaságtan1. előadásA fenntartható fejlődés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A környezeti probléma felmerülése • A gazdasági növekedés és a környezetminőség alakulása közötti kapcsolat • A Föld eltartó képessége • A gazdaság és az eltartó képesség közötti kapcsolat (Meadows-ábrák) • Fenntartható fejlődés, gyenge és erős értelmezése HEFOP 3.3.1.
Mivel foglalkozik a környezetgazdaságtan? • Környezeti problémák közgazdasági perspektívából (elsősorban mikroökonómiai) • Hogyan hatnak a gazdasági tevékenységek a természeti környezetre? • Miért nem vesszük figyelembe ezeket a hatásokat? • Milyen módszerekkel/eszközökkel lehet elérni a társadalmilag optimális „környezethasználatot”? HEFOP 3.3.1.
A környezeti problémák kialakulásaA „vízililiom-metafora” HEFOP 3.3.1.
Központi kérdés: Megoldható-e a gazdasági növekedés és a környezet minőségének javulása egyidejűleg? HEFOP 3.3.1.
A gazdasági növekedés és a környezet minőségének összeegyeztethetősége Környezet- minőség 2 1 gazdasági növekedés HEFOP 3.3.1.
A gazdasági növekedésnél figyelembe veendő szempontok • terhelhetőség • elosztás (H. Daly példái alapján) HEFOP 3.3.1.
terhelhetőség A Plimsoll-vonal ökológiai jelentése: a Föld természeti tőkéjének az a maximális része, amit az emberek a bolygó létfenntartó rendszerének összeomlása nélkül kisajátíthatnak Plimsoll-vonal HEFOP 3.3.1.
A fogyasztási javak elosztása Az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%) Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%) A javak elosztása igen nagy egyenlőtlenségeket mutat (példa) HEFOP 3.3.1.
A nyolc környezeti nagyhatalom Forrás: A világ helyzete, 2001. alapján HEFOP 3.3.1.
A környezeti Kuznets-görbe egy példája Körny-i hatás/fő / GDP/fő (körny-i intenzitás) y* GDP/fő HEFOP 3.3.1.
Makroszintű egyenlőség(Ehrlich és Ehrlich képlete) I = WP * WGDP / WP * I / WGDP • ahol: • I a globális környezeti hatás egy évre • WP a világ teljes népessége • WGDP a világ adott évi összevont GDP-je • I/WGDP a GDP egységére jutó környezeti hatás (I/WGDP a körny.szenny-i intenzitás, reciproka az ökohatékonysági mutató) HEFOP 3.3.1.
Feltételezések és következmények • népesség (6 Mrd fő): *2 a köv. 40 évben • GDP 5%/év: *5 a köv. 40 évben • a technológia környezeti hatása/GDP 1/10-ére a köv. 40 évben Hogyan valósítható meg? • tudomány, technika fejlődik • a GDP szerkezete megváltozik HEFOP 3.3.1.
A GDP-ben mért növekedés és a szennyezés közti kapcsolat szétválasztása Az elméleti modell* GDP mennyiségi index szennyezés idő környezetvédelmi ösztönzők bevezetése tisztább és hatékonyabb technológiák alkalmazása *Forrás:OECD 1991 U.S. Environmental Protection Agency 1991. 40. oldal HEFOP 3.3.1.
Megfelelő csatornarendszer nélküli városi lakosság aránya Egészséges ivóvíz ellátásban nem részesülő lakosság aránya % % 100 100 50 50 0 0 10 000 100 000 100 1000 Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén 10 000 100 000 100 1000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála) HEFOP 3.3.1.
SO2 koncentráció a városokban Porkoncentráció a városokban mg/m3 1800 900 0 Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén 10 000 100 000 100 1000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála) HEFOP 3.3.1.
kilogramm 800 400 0 10 000 100 000 100 1000 Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén Települési hulladék / fő 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála) HEFOP 3.3.1.
tonna 20 10 0 10 000 100 000 100 1000 Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén 1 főre jutó CO2 emisszió 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála) HEFOP 3.3.1.
Eltartó képesség • az a populáció (növények, állatok, emberek), amit egy terület képes eltartani anélkül, hogy károsodna • a Föld eltartó képessége véges • értékét nehéz meghatározni, mert: nem tudjuk, hogy a jövő generációk milyen nyersanyagokat fognak használni (műanyag) • optimista vélemény: a felfedezések az embertől származnak, és ha vannak elegen, akik adott cél érdekében gondolkodnak, megoldják a problémát (J. Simon) HEFOP 3.3.1.
Az eltartóképesség és a gazdaság lehetséges kapcsolatainak modellezése(Meadows-ábrák) • Előzmény: • A növekedés határai (Limits to growth) – 1972, Római Klub HEFOP 3.3.1.
eltartó- képesség Eltartó képesség népesség és gazdaság a népesség és a gazdaság fizikai nagysága idő a) optimista modell Az eltartó képesség növekedik HEFOP 3.3.1.
eltartó- képesség Eltartó képesség népesség és gazdaság a népesség és a gazdaság fizikai nagysága idő b) szigmoid modell Önszabályozó, önkorlátozó HEFOP 3.3.1.
eltartóképesség népesség és gazdaság idő c) oszcilláló modell Beavatkozással korrekció eltartó- képesség a népesség és a gazdaság fizikai nagysága HEFOP 3.3.1.
eltartó- képesség eltartóképesség népesség és gazdaság a népesség és a gazdaság fizikai nagysága idő d) katasztrófa modell Visszafordíthatatlan degradáció HEFOP 3.3.1.
A fenntartható fejlődés víziója Gazdaság Növekedés Hatékonyság Stabilitás • Generációk közötti egyenlőség • Foglalkoztatás • Értékelés • Internalizálás Szegénység Kultúra/örökség Konzultáció Biodiverzitás Természeti erőforrás Szennyezés Környezet Társadalom • Generációk közötti egyenlőség • Közösségi részvétel Forrás: Markondya et al. [2002], p. 18. HEFOP 3.3.1.
Fenntarthatóság (sustainability) Fenntartható fejlődés (sustainable development) Fenntartható gazdaság Fenntartható társadalom Fenntartható használat A fenntartható fejlődés (a Brundtland jelentés szerint) : olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteket anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. HEFOP 3.3.1.
A fenntarthatóság eltérő közelítései • gyenge fenntarthatóság a természeti tőke helyettesíthető • erős (szigorú) fenntarthatóság a természeti tőke nem helyettesíthető (biztosítani kell állandóságát) HEFOP 3.3.1.
AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A Föld eltartó képessége véges, az emberi tevékenység azonban eltérő módon használhatja ki azt. • A Föld eltartó képessége megköveteli a terhelhetőség és elosztás szempontjainak figyelembevételét a gazdasági folyamatok során. • Amennyiben megengedjük a természeti tőke helyettesítését egyéb tőkejavakkal (humán, termelt tőke), akkor csak a gyenge fenntarthatóság követelményeit teljesítjük. • Az erős fenntarthatóság a természeti tőke állandóságát is feltételként szabja. HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Mit jelent a terhelhetőség és elosztás kérdése, mi jellemzi világunkat ezek szempontjából? • Milyen összefüggésre világít rá a környezeti Kuznets-görbe? Igazolható-e hipotézise? • Mutassa be Ehrlich és Ehrlich képletét! Milyen következményekkel járnak az abban foglaltak? • Mutassa be a négyféle Meadows-ábrát, mondjon rájuk gyakorlati példákat is! • Definiálja a fenntarthatóság fogalmát brundtlandi értelemben! • Mi a lényegi különbség a gyenge és erős fenntarthatóság között? HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: Kerekes (2007): A környezetgazdaságtan alapjai, AULA Kiadó, Budapest • Egyéb források: • Meadows et al. (1972): The limits to growth- Universe Books, New York, USA • Közös jövőnk (1987), Mezőgazdasági Kiadó • Daly, Herman (1991): Steady-State Economics, Island Press, Washington D.C. HEFOP 3.3.1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍMEA FENNTARTHATÓSÁG MÉRÉSE Előadás anyagát készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna, Dr. Kerekes Sándor HEFOP 3.3.1.