1 / 32

Környezetgazdaságtan 1. előadás A fenntartható fejlődés

Környezetgazdaságtan 1. előadás A fenntartható fejlődés. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A környezeti probléma felmerülése A gazdasági növekedés és a környezetminőség alakulása közötti kapcsolat A Föld eltartó képessége

renate
Download Presentation

Környezetgazdaságtan 1. előadás A fenntartható fejlődés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Környezetgazdaságtan1. előadásA fenntartható fejlődés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

  2. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A környezeti probléma felmerülése • A gazdasági növekedés és a környezetminőség alakulása közötti kapcsolat • A Föld eltartó képessége • A gazdaság és az eltartó képesség közötti kapcsolat (Meadows-ábrák) • Fenntartható fejlődés, gyenge és erős értelmezése HEFOP 3.3.1.

  3. Mivel foglalkozik a környezetgazdaságtan? • Környezeti problémák közgazdasági perspektívából (elsősorban mikroökonómiai) • Hogyan hatnak a gazdasági tevékenységek a természeti környezetre? • Miért nem vesszük figyelembe ezeket a hatásokat? • Milyen módszerekkel/eszközökkel lehet elérni a társadalmilag optimális „környezethasználatot”? HEFOP 3.3.1.

  4. HEFOP 3.3.1.

  5. A környezeti problémák kialakulásaA „vízililiom-metafora” HEFOP 3.3.1.

  6. Központi kérdés: Megoldható-e a gazdasági növekedés és a környezet minőségének javulása egyidejűleg? HEFOP 3.3.1.

  7. A gazdasági növekedés és a környezet minőségének összeegyeztethetősége Környezet- minőség 2 1 gazdasági növekedés HEFOP 3.3.1.

  8. A gazdasági növekedésnél figyelembe veendő szempontok • terhelhetőség • elosztás (H. Daly példái alapján) HEFOP 3.3.1.

  9. terhelhetőség A Plimsoll-vonal ökológiai jelentése: a Föld természeti tőkéjének az a maximális része, amit az emberek a bolygó létfenntartó rendszerének összeomlása nélkül kisajátíthatnak Plimsoll-vonal HEFOP 3.3.1.

  10. A fogyasztási javak elosztása Az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%) Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%) A javak elosztása igen nagy egyenlőtlenségeket mutat (példa) HEFOP 3.3.1.

  11. A nyolc környezeti nagyhatalom Forrás: A világ helyzete, 2001. alapján HEFOP 3.3.1.

  12. A környezeti Kuznets-görbe egy példája Körny-i hatás/fő / GDP/fő (körny-i intenzitás) y* GDP/fő HEFOP 3.3.1.

  13. Makroszintű egyenlőség(Ehrlich és Ehrlich képlete) I = WP * WGDP / WP * I / WGDP • ahol: • I a globális környezeti hatás egy évre • WP a világ teljes népessége • WGDP a világ adott évi összevont GDP-je • I/WGDP a GDP egységére jutó környezeti hatás (I/WGDP a körny.szenny-i intenzitás, reciproka az ökohatékonysági mutató) HEFOP 3.3.1.

  14. Feltételezések és következmények • népesség (6 Mrd fő): *2 a köv. 40 évben • GDP 5%/év: *5 a köv. 40 évben • a technológia környezeti hatása/GDP 1/10-ére a köv. 40 évben Hogyan valósítható meg? • tudomány, technika fejlődik • a GDP szerkezete megváltozik HEFOP 3.3.1.

  15. A GDP-ben mért növekedés és a szennyezés közti kapcsolat szétválasztása Az elméleti modell* GDP mennyiségi index szennyezés idő környezetvédelmi ösztönzők bevezetése tisztább és hatékonyabb technológiák alkalmazása *Forrás:OECD 1991 U.S. Environmental Protection Agency 1991. 40. oldal HEFOP 3.3.1.

  16. Megfelelő csatornarendszer nélküli városi lakosság aránya Egészséges ivóvíz ellátásban nem részesülő lakosság aránya % % 100 100 50 50 0 0 10 000 100 000 100 1000 Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén 10 000 100 000 100 1000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála) HEFOP 3.3.1.

  17. SO2 koncentráció a városokban Porkoncentráció a városokban mg/m3 1800 900 0 Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén 10 000 100 000 100 1000 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála) HEFOP 3.3.1.

  18. kilogramm 800 400 0 10 000 100 000 100 1000 Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén Települési hulladék / fő 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála) HEFOP 3.3.1.

  19. tonna 20 10 0 10 000 100 000 100 1000 Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén 1 főre jutó CO2 emisszió 1 főre jutó dollárbevétel (log. skála) HEFOP 3.3.1.

  20. Eltartó képesség • az a populáció (növények, állatok, emberek), amit egy terület képes eltartani anélkül, hogy károsodna • a Föld eltartó képessége véges • értékét nehéz meghatározni, mert: nem tudjuk, hogy a jövő generációk milyen nyersanyagokat fognak használni (műanyag) • optimista vélemény: a felfedezések az embertől származnak, és ha vannak elegen, akik adott cél érdekében gondolkodnak, megoldják a problémát (J. Simon) HEFOP 3.3.1.

  21. Az eltartóképesség és a gazdaság lehetséges kapcsolatainak modellezése(Meadows-ábrák) • Előzmény: • A növekedés határai (Limits to growth) – 1972, Római Klub HEFOP 3.3.1.

  22. eltartó- képesség Eltartó képesség népesség és gazdaság a népesség és a gazdaság fizikai nagysága idő a) optimista modell Az eltartó képesség növekedik HEFOP 3.3.1.

  23. eltartó- képesség Eltartó képesség népesség és gazdaság a népesség és a gazdaság fizikai nagysága idő b) szigmoid modell Önszabályozó, önkorlátozó HEFOP 3.3.1.

  24. eltartóképesség népesség és gazdaság idő c) oszcilláló modell Beavatkozással korrekció eltartó- képesség a népesség és a gazdaság fizikai nagysága HEFOP 3.3.1.

  25. eltartó- képesség eltartóképesség népesség és gazdaság a népesség és a gazdaság fizikai nagysága idő d) katasztrófa modell Visszafordíthatatlan degradáció HEFOP 3.3.1.

  26. A fenntartható fejlődés víziója Gazdaság Növekedés Hatékonyság Stabilitás • Generációk közötti egyenlőség • Foglalkoztatás • Értékelés • Internalizálás Szegénység Kultúra/örökség Konzultáció Biodiverzitás Természeti erőforrás Szennyezés Környezet Társadalom • Generációk közötti egyenlőség • Közösségi részvétel Forrás: Markondya et al. [2002], p. 18. HEFOP 3.3.1.

  27. Fenntarthatóság (sustainability) Fenntartható fejlődés (sustainable development) Fenntartható gazdaság Fenntartható társadalom Fenntartható használat A fenntartható fejlődés (a Brundtland jelentés szerint) : olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteket anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. HEFOP 3.3.1.

  28. A fenntarthatóság eltérő közelítései • gyenge fenntarthatóság a természeti tőke helyettesíthető • erős (szigorú) fenntarthatóság a természeti tőke nem helyettesíthető (biztosítani kell állandóságát) HEFOP 3.3.1.

  29. AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A Föld eltartó képessége véges, az emberi tevékenység azonban eltérő módon használhatja ki azt. • A Föld eltartó képessége megköveteli a terhelhetőség és elosztás szempontjainak figyelembevételét a gazdasági folyamatok során. • Amennyiben megengedjük a természeti tőke helyettesítését egyéb tőkejavakkal (humán, termelt tőke), akkor csak a gyenge fenntarthatóság követelményeit teljesítjük. • Az erős fenntarthatóság a természeti tőke állandóságát is feltételként szabja. HEFOP 3.3.1.

  30. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Mit jelent a terhelhetőség és elosztás kérdése, mi jellemzi világunkat ezek szempontjából? • Milyen összefüggésre világít rá a környezeti Kuznets-görbe? Igazolható-e hipotézise? • Mutassa be Ehrlich és Ehrlich képletét! Milyen következményekkel járnak az abban foglaltak? • Mutassa be a négyféle Meadows-ábrát, mondjon rájuk gyakorlati példákat is! • Definiálja a fenntarthatóság fogalmát brundtlandi értelemben! • Mi a lényegi különbség a gyenge és erős fenntarthatóság között? HEFOP 3.3.1.

  31. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: Kerekes (2007): A környezetgazdaságtan alapjai, AULA Kiadó, Budapest • Egyéb források: • Meadows et al. (1972): The limits to growth- Universe Books, New York, USA • Közös jövőnk (1987), Mezőgazdasági Kiadó • Daly, Herman (1991): Steady-State Economics, Island Press, Washington D.C. HEFOP 3.3.1.

  32. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍMEA FENNTARTHATÓSÁG MÉRÉSE Előadás anyagát készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna, Dr. Kerekes Sándor HEFOP 3.3.1.

More Related