Dr. Golub Iván elnök Magyar Kórházszövetség

1. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezeti átalakításának és a szolgáltatások szervezésének szempontjai Dr. Golub Iván elnök Magyar Kórházszövetség A GYŐZTESEK FELELŐSSÉGE – Tájkép csata után Konferencia 2007. február 02.

2. A MKSZ álláspontja az ágazat középtávú fejlesztésével kapcsolatban: Az ágazat működtetéséhez és fejlesztéséhez a forrásteremtés, finanszírozás biztonságához szükséges • makroszinten az ágazat szükségletarányos részesedése a nemzeti jövedelemből, ill. költségvetésből (EU-hoz való közelítés!) • a magánerő bevonásának • lehetőségei • előnyei (forrásbővítés) • korlátai (kimazsolázás) • a járulékfizetési morál javítása ill. kibúvás lehetőségeinek felszámolása • biztosítási alapcsomagok meghatározása • kiegészítő biztosítások: • jelenlegi egybiztosítós akár regionális biztosítók rendszere; • konkurrens biztosítók is lehetnek az alapcsomag feladatai és járulékainak átvétele nélkül. A GYŐZTESEK FELELŐSSÉGE – Tájkép csata után Konferencia 2007. február 02.

3. A MKSZ korábban és jelenleg is partner az ellátási szükségletek elemzésén, a kapacitástervezések és az ellátásszervezésen alapuló struktúra átalakításában, korszerűsítésében: • meg kell határozni a szükséges szerkezeti elemek volumenét (eü. szolgáltatók kapacitását), funkcionális és térbeli allokációját, összekapcsolódását • a változó tulajdonosi összetételben és szerkezetben tisztázni kell az ellátási kötelezettség (területi elv, sürgősségi ellátás, stb.) érvényesíthetőségét • meg kell jelölni a kistérségi és regionális feladatokat és az azokkal arányos ellátási kapacitásokat • ezekre kell építeni az eü-i ellátóhelyek (kórház – szakrendelő - háziorvosi rendelő) intenzívebb funkcionális együttműködését ill. kapcsolatát • az új szolgáltatást összhangba kell hozni a területfejlesztési koncepcióval és az önkormányzati kötelezettségek újrafogalmazásával • a szociális ellátással való feladatmegosztás újrakoordinálása, a szociális feladatoktól való tehermentesítés. A GYŐZTESEK FELELŐSSÉGE – Tájkép csata után Konferencia 2007. február 02.

4. A kórházfinanszírozás elvei a jövőben: • a valós szükségleteken alapuló kapacitás és struktúra létrehozása, • költséghatékonyság, • az egészséges életévek növekedésében megtérülő – menedzsmentekkel együtt kidolgozott – programok, • modellkísérletekben és gazdasági elemzéseken alapuló lényegi változtatások elfogadhatók, megalapozatlan próbálkozások, „ad hoc” kezdeményezések, kísérletek (pl. egynapos sebészet kapacitásai) nem kezelhetők! A GYŐZTESEK FELELŐSSÉGE – Tájkép csata után Konferencia 2007. február 02.

5. ÉsszerűbbenjobbatAz ellátórendszer átalakítására és kapacitásainak újragondolására van szükség. Az ellátórendszer struktúrájának átalakítása valóban halaszthatatlan és a megjelölt irány is jó: • az igazságtalanság kiegyenlítése, az „ellátórendszer hatékonyabb átszervezése” teljesen támogatható, • az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakítása során nem feltétlenül privatizációban kell gondolkodnunk, ez semmiképp nem támogatandó, • a működési forma változása nem pótolja a finanszírozási elégtelenségeket, • nem tapasztalható sem politikai, sem gazdaságpolitikai téren minden részletében konszenzusos vélemény. 1-3 év állami tulajdonú gazdasági társaság formájában történő (rövid-középtávú) próbaműködés után kellene a tapasztalatok alapján dönteni, „trial and error” (kísérlet és tévedés), • a „súlyponti kórházak” azonban csak akkor lesznek képesek átvenni a megjelölt többlet feladatokat, ha a jelenlegi finanszírozási szabályok változnak. A volumen korlát július 1-től bevezetett formája ezzel teljesen ellentétes irányba hat. A GYŐZTESEK FELELŐSSÉGE – Tájkép csata után Konferencia 2007. február 02.

6. Reform és/vagy kiigazítás(Kornai János közgazdász professzor) 1. Kifejezetten kártékonynak érzem a makrogazdasági kiigazítás és a társadalmat mélyen átalakító reformok ügyének torz összekapcsolását. 2. A reformokat nem „prés alatt”, hanem őszinte belső kezdeményezéstől sugalmazva, higgadtan, átgondoltan, türelmesen, tárgyilagos vitákban jól feltárt terepen kell megvalósítani. 3. A társadalom szövetébe mélyen behatoló nagy átalakulásokvéghezviteléhez nem alkalmas eszköz a „gőzhenger”, legalábbis demokráciában nem. 4. Ha a reform ellenállásba ütközik, az nem csak lassíthatja, hanem le is blokkolhatja a változásokat. • reménytelen akár egy-egy részreform ügyében is teljes konszenzust elérni, • el kell érni, hogy a közvéleménynek és a szóban forgó változtatásban közvetlenül érdekelt csoportoknak legalább egy hangadó része aktívan odaálljon a reform ügye mellék, • természetesen szükség van arra, hogy a parlament többsége ingadozás nélkül támogassa a reform megvalósításához szükséges törvényalkotást. A GYŐZTESEK FELELŐSSÉGE – Tájkép csata után Konferencia 2007. február 02.

7. Epilógus helyett, a reform most nem csak kényszer lehetőség is • a felvázolt reform tartalmával, irányával a Magyar Kórházszövetség számos állásfoglalásában és megnyilatkozásában alapvetően egyetértett, • kizárólag politikai konszenzuson alapuló, választási ciklusokon átívelő forrásbővítéssel, egyidejű szerkezet átalakítással, és az ágazati humánerőforrás helyett tartós és hosszútávú megoldásával járó, jogszabályi ellentmondásoktól mentes eurokonform változásokban vagyunk érdekeltek és együttműködő partnerek, • a reformegy evolúciós és nem revolúciós folyamat, amelynek időre van szükség, • a változás menedzsment tétele, hogy egy rendszerben mindig csak annyi elemet szabad egyszerre változtatni, hogy azok egyenkénti és egymásra gyakorolt kölcsönhatását is monitorozni tudjuk, • bárminemű reform pénzbe kerül, e nélkül csak szemfényvesztés vagy reménytelen próbálkozás, • ha kijelöltük a végcélt, akkor a reform megkezdéséig kényszerűségből végrehajtandó akut változtatások sem mehetnek ellentétes irányba. Egyrészt azért, mert ezek rontják a hatásfokot, másrészt megkérdőjelezik a hitelességet. (Most a Zöld könyv és a végrehajtott intézkedések között ilyen ellentétet látunk!) A GYŐZTESEK FELELŐSSÉGE – Tájkép csata után Konferencia 2007. február 02.