A prevenciót és a rehabilitációt átívelő horizont

1. A prevenciót és a rehabilitációt átívelő horizont Szekeres László dr. Hévíz

2. Törésekhez vezető (el)esés Izom-státusz és neuromusc.kontroll Fizikai aktivitás Deformitások korrekciója

3. A fizikai inaktivitás „epidemiológiája” • Minden 10. amerikai esetében a betegsége oka a fizikai inaktivitás1 • A csökkent fizikai aktivitás (USA-ban) ~250.000 halálhoz vezető CVD, colon carcinoma és II. tip. DM betegséget eredményez…2 • fizikai aktivitás endothel-dependens vazodilatációt eredményez a coronariákban • 3 napos teljes ágynyugalom glukóz-intoleranciát eredményez • fizikai aktivitás (mozgás) fokozza a lipoprotein-lipáz enzimaktivitását 1FW. Booth et al. J Appl Physiol, 2000 2RR. Pate et al. JAMA, 1995

4. Hogy ez ne legyen probléma! • 45-65 év közötti 72.000 nő esetében heti 3 órás gyors tempójú séta 30%-al csökkentette a CVD, stroke, II. tip. DM morbiditását…1,2 • A kortikális és frontális lebeny működése javul aerob tréning eredményeként – javuló kognitív funkciók3 1JE. Manson et al. N Engl J Med, 1999 2FB Hu et al. JAMA, 2000 3SJ. Colcombe et al. PNAS, 2004

6. Eddigi ismeretek • Prepubertas korban a csontok diamétere is változik (nő) • Meghatározott lokalizációban a csontok vastagsága és BMD értéke emelkedhet (tenisz, squash…) • Gyermekkorban a gyakori törésekkel járó esetekben csökkent D vitamin szint mutatható ki* *C. Cooper et al. J Nutr, 2005 AJ Lanou et al. Peidatrics, 2005

7. (Leg)újabb ismeretek, adatok • Sziklamászók és életkor, BMI illesztett kontroll csoport adatainak összehasonlítása (annak ellenére, hogy ezen csoport BMI alacsonyabb az átlagosnál) • Teljes-test BMD (DEXA) (koponya kivételével) mindenütt szign.magasabb (p<0.01) • Lumbalis és combnyak BMD (kortikális, trabecularis külön-külön is) qCT szign.magasabb (p=0.005, p=0.03) W. Kemmler et al. Int J Sports Med 2006 Aug

8. A töréshez vezető út…

9. Az esések epidemiológiája • Az esések, és annak szövődményei az idős kor legfontosabb egészségügyi problémája1. • Minden 3. 65 év feletti, és minden 2. 80 év feletti elmúlt egy évben esést és ennek következményeit szenvedte el (USA)2. • >70 életév az esések kockázata szignifikánsan emelkedik, a szövődmények súlyossága (mortalitás) életkorral párhuzamosan emelkedik3. 1JT. Chang et al. BMJ, 2004 2AJ. Blake et al. Age Ageing, 1988 3M. Peden et al. WHO, 2002

10. Osteoporosis=fokozott törési kockázat N=4292 (>70 éves ) ~24 hónapos nyomon követés során a törések előfordulása • nem-csigolya törés • előzőtörés 2.67 (2.10-3.40) • esés az utóbbi 12 hónapban2.06(1.63-2.59) • életkor (évente történő emelkedés) 1.03(1.01-1.05) • csípőtáji törés • előző törés2.31(1.31-4.08) • alacsony testsúly (<58 kg) 2.20 (1.28-3.77) • anyai + anamnézis csípőtáji törésre1.68 (0.85-3.31) • esés az utóbbi 12 hónapban2.92 (1.70-5.01) • életkor (évente történő emelkedés) 1.09 (1.04-1.13) • csuklótáji törés • előzőtörés2.29 (1.56-3.34) • esés az utóbbi 12 hónapban1.60 (1.10-2.31)

11. trabecularis architektura sejttevékenység turnover BMD csont- tulajdonság csigolya geometria „testhelyzet” külső környezet makroszkópos tulajdonság lokális környezet csigolyatest integritás külső erőművi hatás (erő) izomerő & szilárdság neuromuscularis kontroll iv. discus integritás

12. lokális környezet izomerő & szilárdság neuromuscularis kontroll

13. Izom-biomechanika • Izomzat nélkül már 2 kg elegendő a csigolya beroppanásához1 • A háti és lumbalis gerincen az erő-elnyelés szempontjából legfontosabb izomcsoport: m. erector spinae2 • Extensorok ereje csökken az életkorral és egyenesen arányos a BMD-vel3 • Hátizomzat ereje fordítottan arányos a csigolyatörések előfordulásával4 1C.Cooper et al. Clin Biomech, 1992 2AF.Mennion et al. J Anat, 1997 3M.Sinaki et al. Amer J Physical Med, 1996 4M.Pfeifer et al. Exp Clin Endocr Diab, 2001

14. Izom-biomechanika • A neuromuscularis kontroll = a kontrolált mozgás és stabilitás egyensúlya… • A törzs stabilitásának zavara (pl. transversus abdominis/mély spinalis izomzat között) csigolyatörésekhez vezet(het)1 • Ha intersegmentalis gerincmozgás >20, lokális mikro-traumákat eredményez2 • Fájdalomhoz, fáradtsághoz és a koordináció zavaraihoz vezet…3 1DD. Harrison et al. Spine, 2003 2AF.Mennion et al. J Anat, 1997 3LA.Danneels et al. Spine J, 2000

15. Izom-biomechanika - kyphosis • …és (akár törés nélkül is!) a klasszikus gerinc-deformitáshoz (fokozott háti kyphosis, elsimult lumbalis lordosis, medence hátrabillenése stb.)1 • Fokozott háti kyphosis • mértéke szign.összefügg a törés meglétével (p<0,001) • 36-37%-ában nincs csigolya-deformitás, -törés2 • Önmagában a fokozott kyphosis a törés kockázata (OR=1,5-2,6)3 1PB. O’Sullivan et al. Spine, 2002 2DL. Schneider et al. J Rheumatol, 2006 Apr 3MH. Huang et al. JBMR, 2006 Mar

17. Eséseket megelőző intervenciók eredményei Az intervenciók közötti különbözőségek JT. Chang et al. BMJ, 2004

18. 27 intervenciós csoport meta-analízise alapján • Esések havi gyakorisága • RR=0.80 (0.72-0.88; p<0.001) Eséseket megelőző intervenciók eredményei JT. Chang et al. BMJ, 2004

19. A prevenciós és a rehabilitációs (nem gyógyszeres) kelléktár…

20. Fizikai tréning (mozgás-program, gyógytorna) várható eredménye: • 30%-al kevesebb esés (szignif. p<0.045) és 28%-al kevesebb a sérüléssel járó (el)esés… • Ezen értékelhető eredmény „már” a 45. napon kimutatható volt… • Ezen eredmény tovább javítható D-vitamin alkalmazásával… Koordináció javítás és izomerő fokozódás eredményeként a törési kockázat csökkenése!

21. Izomerő változása alphacalcidol hatására • Szignifikánsan (p<0,05) emelkedik az izomerő alphacalcidol adására (vs kolekalciferol) • 36 hetes alfacalcidol adása az esések gyakoriságát 31%-al csökkentette (OR=0.69)* S. Scharla file TEVA, 2004 *L. Dukas J Am Geriatr Soc, 2004