Medikalizáció, a betegségüzlet

1. Medikalizáció, a betegségüzlet Feszültségek a gyógyszeripar és fogyasztói között (az angolszász szakirodalom alapján) Bánfalvi Attila

2. Medikalizáció • korábban más társadalmi intézmények fennhatósága alá tartozó problémák a medicina területére tolódnak át • komplex társadalmi és kulturális kérdések megoldását az individuális testen keresik • a deviáns viselkedés társadalmi kontrolljának modern formája – a jó/rossz helyett normális/abnormális

3. A betegségüzlet 1. • ha a gyógyszer forgalmát növelni akarod, támogasd a betegséget • „pirulát minden betegségre” helyett, „betegséget minden pirulára” • a betegségek (spontán) társadalmi konstrukcióját a betegségek (szándékolt) ipari konstrukciója váltja fel • új betegségek bevezetése; személyes problémák betegségekként kezelése (öregedés, Road Rage, Hurried Woman Syndrome) • a kezelhető betegségek határainak kiterjesztése piacbővítési céllal pl. határ- vagy normálértékek változtatása (magas vérnyomás, koleszterin, depresszió)

4. A betegségüzlet 2. • betegségek promóciója (gyomorégés, erekciós diszfunkció, szociális szorongás zavar) • az adott betegségben szenvedők számának megnövelése „statisztikai” módszerekkel • a gyógyszer mint (egyedüli vagy legfőbb) megoldás hirdetése • média üzenetek forgalmazása az adott betegség fontosságának kiemelésére • az orvosi attitűd gyógyszer (biomedikális) orientációjának fokozása • a fogyasztói attitűd kiterjesztése és kultiválása az egészség-betegséggel kapcsolatban

5. Elégedetlenségi argumentumok 1a.A gyógyszeripar • a gyógyszeripar hangsúly-problémája: új szerek helyett a „me-too” készítmények előtérbe kerülése • a tudományos kutatások üzleti alapú deformációja • „A piac álmokat és vágyakat is elad a dolgok mellett.” pl. a gyógyszerek szükségesek az egészséghez és a boldogsághoz

6. Elégedetlenségi argumentumok 1b.A gyógyszeripar • az orvosi tudás piaci szempontú és túlsúlyú befolyásolása csak addig alapul a tudományon, amíg a tudomány az üzleti érdeket szolgálja, konfliktus esetén a tudományos szempont háttérbe szorul • addiktív viselkedés • rontja az egészségügyi rendszer működését (drágább gyógyszerek, több gyógyszer, hibás elvárások keltése a gyógyszerekkel szemben) • a gyógyszerek hangsúlyozása aláássa a páciens életmód-változási motivációját

7. A gyógyszer marketing módszerei • a marketing oktatásnak álcázása (orvosképzés és továbbképzés) • a marketing tudománynak álcázása (konferenciák) • a betegeket segítő szervezetek támogatása marketing céllal • A hivatalosan elfogadott mellett: a, a gyógyszer más betegségekre való tesztelése és promóciója b, „off-label” használat

8. Elégedetlenségi argumentumok 2a.Az orvosok • az alapvető etikai követelmények háttérbe szorulása az anyagi-financiális szempontokkal szemben (pl. tudományos megalapozottság, ne árts, a beteg érdeke mindenek előtt) • hajlamosak betegségnek kezelni azokat a problémákat, amelyekre a gyógyszeripar technikai megoldásokat kínál (szégyenlősség vs. szociális fóbia, AD/HD vs. koncentráció javítás, növekedési hormon deficiencia vs. alacsony fiút magassá változtatni, kisebbrendűségi érzés vs. esztétikai hiba) • szakmai önvédelmi reflexek hiánya (naivitás: a szakirodalom és a szaktekintélyek előadásainak feltétlen elfogadása)

9. Elégedetlenségi argumentumok 2b.Az orvosok • anyagi érdekkel eltorzított kutatások művelése • rosszul informáltság a gyógyszerek indikációjával kapcsolatban • a biomedikális ideológia fogságában • szándékolatlanul, de ártanak a betegeknek • gyógyszeripari „addikcióban” szenvednek (ajándék kultúra)

10. A kritika argumentumai 3.A (potenciális) betegek • fogyasztói attitűd az egészséggel kapcsolatban (fogékonyság a tünékeny örömök iránti elcsábulásra) • kritikátlan „quick fix”-re törekvés • a saját egészségért és életmódért viselt felelősség hárítása • az orvos-beteg viszony leegyszerűsítése a gyógyszeres kezelésre (csak recepttel hajlandók elhagyni a rendelőt)

11. Mit kérdezzen a beteg az orvostól a javasolt gyógyszerrel kapcsolatban • Mi a bizonyítéka annak, hogy ez a gyógyszer jobb, mint alternatívái vagy más kezelésfajták? A bizonyítékot egy „peer-reviewed” orvosi folyóiratban publikálták-e? Vagy Ön a gyógyszergyár képviselőjétől szerzett információkra támaszkodik? • Ez a gyógyszer csak azért jobb-e más szereknél, mert nagyobb adagban kell szedni? Egy olcsóbb gyógyszer – azonos dózis mellett - nem lenne-e éppen ilyen hatásos? • A javasolt szer előnyei megérik-e a mellékhatásokat, a költséget és a más, általam szedett gyógyszerekkel való interakció kockázatát?

12. Mit kérdezzen a beteg az orvostól a javasolt gyógyszerrel kapcsolatban (folyt.) • Ez egy ingyen minta? Ha igen, van-e generikus vagy egyenértékű szer, amely olcsóbban hozzáférhető, ha az ingyen minták kifogynak? • Van-e Önnek bármilyen pénzügyi kapcsolata azzal a céggel, amely ezt a gyógyszert előállítja? Például, ad-e tanácsot a cégnek? Az ingyen mintákon kívül kap-e ajándékokat a gyógyszergyártól? Kap-e pénzt azért, ha engem erre a szerre beállít vagy bevesz egy gyógyszergyári vizsgálatba? Szán-e időt arra, hogy gyógyszerügynökök meglátogassák? Ha a válasz bármelyik kérdésre igen, akkor el kellene gondolkoznia azon, hogy ne váltson-e orvost. Marcia Angell

13. Megoldások(?) • szkeptikus attitűd, és nem vakhit a gyógyszerekkel és a tudományos kutatási eredményekkel kapcsolatban • a gyógyszeripar „eltiltása” az orvosképzéstől és továbbképzéstől • a tudományos kutatások és a publikációs technikák, módszerek újraszervezése • az „ajándék kultúra” visszaszorítása • az esetleges érdekütközések (conflict of interest) kinyilvánítása mind az orvos-gyógyszergyár, mind az orvos-beteg viszonyban

14. IRODALOM • Marcia Angell: The Truth About the Drug Companies;How they deceive us and what to do about it, Random House, 2004. • Arnold S. Relman and Marcia Angell: America’s Other Drug Problem, The New Republic, 2002. dec. 6. • John Abramson: Overdosed America; The broken promise of American medicine, Harper Collins, 2004. • Sheldom Krimsky: Science inthe Private Interest; Has the lure of profits corrupted biomedical research? Rowman and Littlefield, 2003. • Carl Elliott: Better than Well, American medicine meets the American dream, W. W. Norton and Company, 2003.

15. Példák • AD/HD – Ritalin: a rossz, neveletlen gyermek agybeteggé definiálódik át • depresszió • menstruációs zavarok • menopauza - öregedés- csontritkulás • kopaszság • hajszolt nők

16. Antidepresszánsok és medikalizáció A depresszió kezelésének alternatívái • A kezelés Nagy terápiás választ váltanak ki, de számos kedvezőtlen hatást is, pl.hasmenés, hányinger, étvágytalanság, verejtékezés, feledékenység, vérzékenység, agyvérzés, szorongás, mánia, alvászavar és szexuális zavar. • B és C kezelés Majdnem olyan erős terápiás választ váltanak ki, mint az A kezelés, de kedvezőtlen hatások nélkül. Sőt a B kezelés kiváltotta mellékhatások előnyösek (pl. jobb testi egészség). De a B és C kezelések terápiás hatásait viszonylag kevés tanulmány értékelte. • D kezelés Számos összehasonlító tanulmány mérte fel, amelyekben azt találták, hogy rövid távon éppen olyan hatásos, mint az A kezelés, és hosszabb távon hatásosabb. És nincsenek kedvezőtlen hatásai.

17. A választás motívumai • A – SSRI-ok • B – Testedzés • C – Biblioterápia • D – Pszichoterápia Miért hajlamosak az orvosok az A terápiát választani? • Illeszkedik a biomedikális ideológiába, így nagyobb a presztízse a szakmai berkekben. • Pénzügyileg jobban támogatott, mint a rivális terápiák • Illeszkedik a kórházi kultúrába és a managed care intézményi környezetbe. • Jobban illeszkedik a páciensek vágyaihoz és kívánságaihoz, mint a rivális terápiák. Következtetés: Az SSRI-ok preferálása nem tudományos bizonyítékon alapul, hanem komplex kulturális és társadalmi hatások eredménye. Túlgyógyszerezett társadalom: az orvos könnyen nyúl a receptért, a beteg csak recepttel „boldog”