140 likes | 273 Views
KORSZERŰ PEDAGÓGIAI PARADIGMÁK TÁMOGATÁSA SZÁMÍTÓGÉPES ESZKÖZÖKKEL. Hipertanulás – e-learning. Utópiák és víziók 1930-as évek: V. Bush: Memex, 1968-69-es tanulmányok, Tim-Berners Lee (1989)
E N D
KORSZERŰ PEDAGÓGIAI PARADIGMÁK TÁMOGATÁSA SZÁMÍTÓGÉPES ESZKÖZÖKKEL
Hipertanulás – e-learning • Utópiák és víziók • 1930-as évek: V. Bush: Memex, 1968-69-es tanulmányok, Tim-Berners Lee (1989) • „... ha a hálózat eszméje az oktatásban azoknak a reményteli elvárásoknak megfelelően alakul, amit sokan táplálnak, és ha az alkotó szellemek erre fogékonyak lesznek, akkor az új technológia áldásai az emberiség számára minden várakozást felül fognak múlni.” (Licklider és Taylor, 1968) • Válság - az iskola rossz, nem hatékony, hatástalan (Komenczi, 2002) • Reformpedagógiai törekvések • A számítógépes technológia lehetőségei • Digitális (számítógépes) írástudás (Seymour Papert, 1993) • Médiakompetencia, információs társadalom kompetencia
Tanulási környezet • Konstruktív pedagógia mint az e-learning paradigma alapja Komenczi, 2002
Komplementer ellentétpárok Komenczi, 2002
Az e-learning technológiai elemei • intelligens számítógépes környezet • hálózati kommunikációs infrastruktúra • hipermediális prezentációs technika • mesterséges intelligencia (Perelmann, 1992)
IKT és a konstrukcionizmus • A szociális környezet fontos a tanulás folyamatában • a tanuló tudása, fogalmi keretrendszere a társakkal való interakció nyomán épül, bővül (Papert (1990), Stager (2001)) • Internet-alapú kommunikáció • Szinkrón: chat, IP-telefónia • Aszinkron: e-mail, fórum , podcasting • Web 2.0 – a felhasználó, mint tartalomfejlesztő (blogok, wiki rendszerek, tartalommegosztó alkalmazások)
Pedagógiai innováció • OECD CERI „IKT és a tanulás minősége” kutatás 25 ország részvételével, 1999-2002 • az IKT katalizátora a pedagógiai innovációnak • az IKT csak olyan iskolai környezetben tud elterjedni, ahol amúgy is folyik pedagógiai innováció, a tanárok és a diákok nyitottak az új pedagógiai módszerek iránt • Az oktatási újítások elterjedési modellje (Rogers, 1995) itt is működött • újítók (Innovators) - 2,5%, korai alkalmazók (Early Adopters) - 13,5%, korai többség (Early Majority) - 34%, késői alkalmazók (Late Adopters) és Visszamaradók (Laggards) – 50%. • „az iskolai felszereltségnek Magyarországon igen nagy szerepe volt, az eddigi pedagógiai reformoknál lényegesen kiterjedtebb innovációs folyamat beindításában. Azt is hangsúlyoztuk azonban, hogy a pedagógusok képzése alapvető, az infrastruktúra csak lehetőség a megújulásban.” (Kárpáti, 2003)
Az IKT hatása a pedagógiai gyakorlatra • The ICT Impact Report - a review of studies of ICT impact on schools in Europe, European Schoolnet, December 2006 • 17 tanulmány, kutatási jelentés alapján • Néhány megállapítás • az OECD tagországokban összefüggés van az IKT-val töltött tanulási idő és a PISA teszteken elért matematika eredmények között • A tanárok 86%-a szerint a tanulók motiváltabbak, ha IKT-eszközöket használnak (Empirica, 2006). • Az IKT-eszközök használata az általános iskolásokat motiválja jobban • az IKT nagymértékben segíti a differenciálást elsősorban általános iskolában a nagyobb számú, testre szabható program miatt • A diákok szívesebben végzik el a feladataikat számítógéppel • Az iskolai IKT használat csökkenti a digitális szakadékot a különböző szociális hátterű tanulók között (vö. Kárpáti, 2006) • A tanulás egyéni útjainak az IKT több teret enged és könnyebbé teszi a tanítás/tanulás szervezését • Számos országban elterjedtek az ún. digitális portfóliók az értékelésben • A tanulásmenedzsment rendszerek (LMS) és a virtuális tanulás környezetek (VLE) nem terjedtek el széles körben a pedagógiai gyakorlatban • A tanárok nem használják ki teljes mértékben az IKT lehetőségeit a tudás közös építésében, a csopormunkában, aktív együttműködésekben, projektekben • Néhány országban az oktatási rendszer, a kimeneti követelmények és a merev értékelési struktúrák miatt az IKT még nem napi gyakorlat
Információs társadalom az EU-ban „e-Európa - információs társadalom mindenkinek”, 1999 • e-learning program és akcióterv, 2000, 2001 • Oktatás és képzés 2010 stratégia, Lisszabon, 2000 • Digitális kompetencia, mint kulcskompetencia • e-Európa 2002 akcióterv, 2000 • digitális írástudás • OM Közoktatási informatikai stratégia, 2004 • Európai e-learning stratégia 2004-2006 • Magyarország • Számítástechnika, informatika • KIT, IKT • IKT kompetencia, digitális kompetencia • IST – az információs társadalom technológiái (NAT 2007) • CECIL projekt • OM, OKM >>> NFT, ÚMFT
E-learning • A tanulás/tanítás folyamatának IKT-eszközökkel támogatott formái az információs társadalomban • Számítógép-alapú helyett sokszor számítógéppel segített (pl. CAT, CSCL) • A technológia, a pedagógia és a tudományos, művészeti ismeretek párhuzamosan bővülnek, fejlődnek CBT DL e-learning WBT
Tanulási környezetek • Konstruktivista pedagógiai alapok • A hagyományos és az e-learning módszerek együttes alkalmazása (eklektika) • Új megközelítés: tanár, tanuló, tananyag, módszertan, tanulás, értékelés • E-learning rendszerek • Tanulásmenedzsment (LMS): • A folyamat egészét kiszolgáló rendszerek: Moodle, SAP LSO (Educatio LMS) • Részfolyamatokat lefedő, céleszközök: FLE3, Synergeia, iClass, LeMill • Tartalommenedzsment (LCMS): SDT, LRE, Ariadne • Web 2.0 alapú technológia, kommunikáció • blog, wiki, tartalommegosztás • folkszonómia
E-learning tananyag • több kvázi-szabvány (pl. SCORM), egy elterjedt szabvány (LOM) • hiányzó definíciók: learning object (LO), learning asset, RLO stb. • újrafelhasználhatóság • szerzői jogi kérdések (Creative Commons, DRM) • épülő európai tananyagtár – Learning Resource Exchange (lre.eun.org) • jelenleg 40 ezer tananyagegység és 100 ezer elem • Calibrate, MELT és Aspect projektek
Sulinet Digitális Tudásbázis • Több mint 1 millió tananyagelem • Előadás támogatása • webes lejátszó és lapszerkezet • mentési lehetőség • előadás-szerkesztő • offline tananyaglejátszó • publikus privát terület • Tanórai munkaformák támogatása • kutatási feladat (egyéni, páros stb.) • kísérletek támogatása • Kollaboratív feladatok (fórum, chat) • Fogalmak • fogalomjelölések • fogalmi térképek • fogalomkereső