TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK

1. TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK

2. VESZÉLYES TERMÉSZET

3. Természeti katasztrófák száma: 1900-1990 I. Burton-R. Kates-G. White (1993) után

6. A természeti katasztrófák okozta anyagi károk (1950-2000) (G. Berz, in: Geogr. Rundschau - 2002)

7. Természeti katasztrófák halálos áldozatainak száma: 1945 -1986 - ötéves bontás - 1945-51 252 000 1952-58 92 000 1959-65 239 000 1966-72 206 000 (706 000) 1973-79 221 000 (921 000) 1980-86 134 000 G. A. Tobin – B. E. Montz (1997) után

8. TERMÉSZETI adottságok és értékek veszélyek használjuk (kihasználjuk) védekezünk megváltoztatjuk Újabb, összetettebb veszélyek újabb (használati) értékek

9. A félév óraterve

10. Ajánlott irodalom • Szabó J. 2001: Természeti katasztrófák és elhárításuk • Távoktatási tananyag PHARE környezetvédelmi referensképzés számára • Debrecen, p.115. • Szabó J. 2008: Veszélyes (?) Föld • Földrajzi Közlemények, CXXXII./4, pp. 401-417 • Szabó J. 2003. Természeti érték kontra természeti veszély • In: Környezetvédelmi mozaikok – Tiszteletkötet Kerényi Attila 60. születésnapjára • Szerk. Csorba P. Debrecen, pp. 363-371 • Szabó J. 2007. A természeti veszélyek és katasztrófák elleni védekezés • In: Kedvező széllel Kunhegyestől Debrecenig • Szerk. Tóth T – Bíróné Kircsi A., Debrecen, pp.279-290 • Szabó J. 2006: A tömegmozgások geomorfológiai jelentőségéről és veszélyességéről • Földrajzi Közlemények, 2006/3-4, pp. 135-154 • Szabó J. 1999:A hollóházai földcsuszamlások (1999) az időjárás és a társadalmi felelősség tükrében • In: Földtudományi tanulmányok, Szerk. Tar K. Debrecen, 2004, pp. 173-180. • Szabó J. 2004: Az árvízvédelem néhány aktuális kérdése Magyarországon – a Tisza példáján • Debreceni Szemle, 2004/1, pp. 60-76 • Szabó J. – Lóki J. – Tóth Cs. – Szabó G. 2007. Természeti veszélyek Magyarországon • Földrajzi Értesítő LVI. évf. 1-2, pp 15-37

11. AJÁNLOTT IRODALOM • (folytatás) • Blaikie, P. et al. 1994. At Risk (Natural Hazards, People’s Vulnerability and Disasters) • London/ New York, Routledge p. 284 • Bryant, E: 1993: Natural Hazards • Cambridge University Press, p. 29 • Burton, I and Kates, R. W. 1964. The Perception of Natural Hazards in Resource Management • Natural Resources Journal, 3, pp. 412-441 • Burton, J.- Kates, R. W.- White, G. F. 1993, The Evironment as Hazard • The Guiford Press, New York/London p. 290. • Coch, N. K.1995: Geohazards – Natural and Human • Prentice Hall, Englewood Cliffs, New Yersey p.481 • Kovach, R. L. 1995: Earth’s Fury – An Introduction to Natural Hazards and Disasters • Standford Uni. P. 214 • Smith, K. (1992) Environmental hazards • Routledge, London/New York, p. 389. • Taylor, A. J. W. 1989.Disasters and disaster stress • Stress in Modern Society Series, No. 10 New York: AMS Press • Tobin, G. A.- Montz, B. E. 1997. Natural Hazards • The Guilford Press, New York/London, p. 388. • Berz, G. 2002. Naturkatastrophen im 21. Jahrhundert • Geographische Rundschau, H3211, pp. 9-14 • Schneider, G. 1980: Naturkatastrophen • Stuttgart-Enke, p. 364

12. VESZÉLY hazard, Gefahr • Értelmezés: • viszony, vonatkozás (kölcsönösség is!) • hatástér, • hatásidő • Jellege, természete: • Fenyegető (minden természeti jelenség lehet fenyegető) • A veszély lehet: • - jelenség • Hordozói: anyagok, formák, alakzatok • - helyzet vagy állapot • - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) • és annak átmenetei • A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) • Veszélyek az időben • - azonos jelenség súlyának változása • technikai-gazdasági fejlődés miatt • a társadalom belső változásai (pl. kapcsolatrendszere) miatt • – új jelenség felismerése miatt

13. A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: • Méret (energia, viszonylagosság) • Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) • Periodicitás (a szabályosság jelentősége – a szabályosság sérülése) • epizódikus jelenségek • Sebesség: • nagy sebesség – meglepetés, • extrém kis sebesség – észrevétlenség) • Időtartam (rövid – hosszú) • Térbeli kiterjedés: • hatásterület nagysága, • földrajzi megoszlása • Térbeli koncentráció (a diffúzió szerepe)

14. . A természeti jelenségek katasztrófaveszélyességének megítélését segítő fizikai paraméterek

15. Katasztrófa disaster Katastrophe • Esemény, eseménysor : amely kárt, veszteséget okoz • Állapot: ha a megelőzés, az elhárítás vagy a következmények felszámolása „meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét jelenti” Natural disasters: a normal state of affairs (Tobin&Montz) Mikor beszélünk katasztrófáról? határértékek (áldozatszám, anyagi kár) A korrekt adatmegállapítás objektív és szubjektív nehézségei Az áldozatszám és az anyagi veszteségek földrajzi kettőssége „Szegénység --- katasztrófa --- szegénység” ördögi köre

16. A katasztrófák néhány jellemzője: • Időtartam: • relatív rövidség (és ami hosszabbítja) • akkumulálódó hatások • Előrejelezhetőség - váratlanság: • felkészülés – elhárítás (kárcsökkentéstől a folyamatgátlásig) • a tudomány szerepe • Összekapcsolódás (dominóeffektus): • az összekapcsolódás típusai • egyszeres---többszörös, • természeti --- társadalmi

17. Katasztrófák a térben Földrajzi elterjedés. Természeti folyamatok térbeli rendje A társadalmak sebezhetőségi különbségei Katasztrófák az időben A gyakoriság növekedésének kérdése - a természeti oldalról - a társadalom oldaláról Asúlyosság kérdése Növelő tényezők: - a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása - a bonyolultsági fok növekedése (a pusztulásé is!) Csökkentő tényezők: - a társadalom energiáinak növekedése -a segítség javuló esélyei

18. ? ?

19. Katasztrófák a térben Földrajzi elterjedés. Természeti folyamatok térbeli rendje A társadalmak sebezhetőségi különbségei Katasztrófák az időben A gyakoriság növekedésének kérdése - a természeti oldalról - a társadalom oldaláról Asúlyosság kérdése Növelő tényezők: - a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása - a bonyolultsági fok növekedése Csökkentő tényezők: - a társadalom energiáinak növekedése - a segítség javuló esélyei

20. Katasztrófák és a MÉDIA • A hírközlés mint tájékoztató történeti fejlődése leírástól a tudósításig • A média természete („szenzációéhség”) • Katasztrófahangulat kialakítása (pozitív oldal is!) • A média mint védelemszervező A katasztrófák formálják a médiát, de a média is formálja a katasztrófákat. Szemléleti hangsúlybeli különbségek 1980: CBC – tudományos, NBC – társalgási, ABC - melodramatikus A TUDOMÁNYTALANSÁG SZEREPE ÉS VESZÉLYEI Az önmagát túlértékelő média!

21. KOCKÁZAT RISIKO

22. KOCKÁZAT (risk, Risiko): • valamely nem kívánatos esemény bekövetkezésének esélye adott helyen és időben. • Természettudományos közelítés: • frekvencia és magnitudó kérdése • Társadalomtudományi közelítés: • - a kockázatot az ember teremti • (esernyő, sín) - viselkedési stratégia (sorsjegy) - kockázat teremtés és döntési helyzet • Kulcsfogalmak (mindkét oldalról): • Kockázat (egyszerűen) = valószínűség x okozott kár (haszon) Kockázat (Schneider – 1980 – szerint: kockázat = f (PA, PBA, PCB, C), ahol PA = egy jelenség fellépésének becsült valószínűsége annak eddig megfigyelt gyakorisága alapján PBA = egy jelenség fellépésénél adott hatás feltételezett valószínűsége PCB = az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás lehetőségének feltételezett valószínűsége (expozició) C = következmények: az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás nagysága, ha azt vagy azokat az esemény vagy annak következményei érinti(k). Környezeti javak értékelése (a lehetséges kár meghatározásához): „hedonista árazás”: valós adatok alapján következtetni arra, hogy az emberek mennyit hajlandók fizetni a környezeti javakért „esetleges értékelés”: az emberek véleménye, hogy mennyit hajlandók fizetni a javakért Fordított kiindulás: a kockázat vállalásából eredő haszon számítása Elméleti megoldás:szisztematikus kockázatelemzés

25. Korondi E. (BGK GBI) után

26. A kockázatszámítás alapjai és lépései (Heinimann -1998) Kockázatanalízis Kockázatértékelés Kockázatkezelés (rizikómanagement) Kockázatanalízis: 1. A kutatási objektum leírása és lehatárolása leírás: a rendszer egymással kapcsolatban álló részeinek és azok tulajdonságainak bemutatása lehatárolás: - térbeli, -környezeti feltételek szerinti (megmondani, hogy milyen feltételek mellett érvényes), - tematikus (folyamatok, károsodható objektumok és a szóba jöhető kártípusok kijelölése) 2. Veszélymegítélés (a veszélyazonosításból és a folyamatbecslésből kiindulva) azonosítás: - keletkezési (start) terület - tranzitterület (ahol a folyamatok mozognak), - felhalmozási terület folyamatbecslés: - a méret v. intenzitás és a potenciális folyamat gyakoriságának aránya, - periódikus és sporadikus folyamatok megkülönböztetése (bizonyos gyakorisággal legfeljebb milyen maximális események léphetnek fel.) 3. Expozicióanalízis(a potenciálisan érintett objektumok elemzése) Kárpotenciál: a természeti események által potenciálisan érintett objektumok mennyisége tér- és időbeli elterjedésükben (szezonalitás) 4. Következményanalízis(az események várható hatásának becslése) a veszélyes folyamatok és az érinthető objektumok ismerete alapján „hatás-objektum–következmény” kapcsolat bizonytalanságai!

27. SEBEZHETŐSÉG (vulnerability, Verwundbarkeit) • Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa! • Természeti oldalról: • (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) • Nemcsak a társadalom sebezhető • --- a természet sebezhetősége éstársadalmi visszahatása • (Példák: Mattmarksee, Izland –Laki vulkán) • A társadalmi sebezhetőség komponensei: • (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint) • Az anyagi oldal sérülékenysége • A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság • (IDNDR = International Decade for Natural Disaster Reduction – F. Press 1984) • (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!) • A szervezeti rendből eredő sérülékenység • „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység? • Blaikie et al. -1994 - szerint” • Szociálpszichológiai típusú sérülékenység • - az egyén szerepe • - a társadalom mentális egészsége • - a katasztrófatudat • A katasztrófához viszonyulás típusai (Taylor – 1989): • Elsődleges áldozatok • Másodlagos áldozatok (családtagok elvesztése) • Harmadlagos áldozatok (javak elvesztői) • Negyedleges áldozatok (területen kívüli aggódók) • Ötödleges áldozatok (pszichikai defektussal) • Hatodlagos áldozatok (kívülálló, segítségre bíztató nyomorgók)

28. A társadalom sebezhetőségét előidéző főbb okcsoportok (Blaikie et al -1994 - Szabó Judit - 1999 - fordítása után módosítva)

29. SEBEZHETŐSÉG(vulnerability, Verwundbarkeit) Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa! Természeti oldalról: (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) Nemcsak a társadalom sebezhető --- a természet sebezhetősége és társadalmi visszahatása (Példák: Mattmarksee, Izland –Laki vulkán) A társadalmi sebezhetőség komponensei: (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint) Az anyagi oldal sérülékenysége A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság (IDNDR – F. Press 1984) (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!) A szervezeti rendből eredő sérülékenység „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység? Blaikie et al. -1994 - szerint” Szociálpszichológiai típusú sérülékenység - a társadalom mentális egészsége - az egyén szerepe - a katasztrófatudat (lelki felkészültség, érintettség foka) A katasztrófához viszonyulás (érintettségi fok) típusai (Taylor – 1989): Elsődleges áldozatok Másodlagos áldozatok (családtagok elvesztése) Harmadlagos áldozatok (javak elvesztői) Negyedleges áldozatok (területen kívüli aggódók) Ötödleges áldozatok (pszichikai defektussal) Hatodlagos áldozatok (kívülálló, segítségre bíztató nyomorgók)

30. A földrajzi burokból induló TERMÉSZETI VESZÉLYEK ÉS KATASZTRÓFÁK RENDSZERE vörössel a Magyarországon jellegzetes típusok

31. Fontosabb katasztrófavédelmi eljárások

32. TERMÉSZETI FOLYAMATRA IRÁNYULÓ AKTÍV VÉDEKEZÉSI ELJÁRÁSOK Megelőzés:a kioldódás akadályozása Típusfüggő: Kizárt: litoszférikus endogén (földrengés, vulkánkitörés, cunami) Alig: közvetlen és közvetett légköri (esőcsinálás??!) közvetett hidroszférikus (szárazság, hullámzás) Részleges: közvetlen hidroszférikus (árvizek) Jó esély: litoszférikus exogén (tömegmozgások) Fordított közelítés: kiváltás, kanalizálás (utóbbi passzív!) Prognosztizálás:alapvetően tudományfüggő Feltételei: becslési, statisztikai szinten: folyamat(mechanizmus) ismeret, földrajzi elterjedés ismerete, időbeli megjelenés ismerete nagypontossággal: többnyire csak a jelenség kialakulása után Fő ellentmondás: a nagypontosságú elkésik, az időben kiadott térben, időben bizonytalan javuló tendencia Környezet- és természetvédelemelveinek helyes alkalmazása Ellentmondás: látszat - „zöld” fellépések egyes védekezési módok ellen valóság -a környezetkárosító védművek sokszor (szemiantropogén) veszélyfokozók! A környezetvédelem a legnagyobb időtávlatú, ezért a jelen cselekvési szinten a legnehezebben akceptálható veszélymegelőzés szószólója

33. A kiváltó (természeti) folyamatokra irányuló passzív védekezés • folyamatblokkolás • folyamatkanalizálás • Néhány jellemzője: • - csökkenő tervszerűség (olykor kapkodás) • - pazarló • - sokszor kevéssé hatékony • - a katasztrófa „áthárítása” • lehetőleg kerülendő, de soha nem kizárható

34. HUMÁN IRÁNYÚ AKTÍV VÉDELMI TÖREKVÉSEK • Technikai fejlődés és fejlesztés • a csapásállóság növelése • józan határok --- visszavonulás • 2. A társadalom és kapcsolatrendszereinek megváltoztatása • szegények, gazdagok különbsége: • az esemény előtt • a gazdagság növekedése --- ellenállóbb létesítmények --- javuló túlélési esélyek • az esemény után • több tartalék -- jobb elosztás -- szervezettebb eljuttatás (jobb infrastruktúra, fejlettebb intézményrendszer) • 3. Mentális felkészítés • - az arányos veszélyérzet és a hamis biztonságérzet különbsége ( pánikkérdés) • - a média felelőssége (tudománytalanság) • - az észérvekkel alátámasztott szükségszerűség és a rövidtávú érdekek ellentmondása • 4. A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése • a kiépítés aktív eljárás, a működtetés passzív, de pánik-megelőző jellege miatt aktív is!

35. A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése - a polgári védelem („légo”) létrejötte, - védelem a civilizációs eredetű katasztrófák ellen, - természeti veszélyek elleni védelem katasztrófavédelem! Állomások: Nemzetközi szinten: - 1925: genfi jegyzőkönyv - mérgesgázok és vegyi fegyverek tilalma, - 1949: genfi egyezmény - a háborúk áldozatainak védelme, - 1954: hágai konferencia - kulturális javak védelme nemzetközi . konfliktusok esetén, - 1977: berni jegyzőkönyv - a polgári védelem alapvető feladatairól A magyar katasztrófavédelem fejlődése: - középkori előzmények, - 1886: Vízrajzi Osztály a Közlekedési Minisztériumban (Baross Gábor), - 1929: Vízrajzi Intézet megalakítása JELEN

36. KATASZTRÓFAVÉDELMI TÖRVÉNY 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelem szervezete és feladatrendszere háromszintű felépítés • Kormányzati szint • A kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek • - előkészítése, • - a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és • - irányítása • érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet.

38. 2. Területi szint (védelmi bizottságok) 2.1. Megyei Védelmi Bizottság • Elnöke: a kormánymegbízott • Elnökhelyettesei: • - a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a megyei katasztrófavédelmi igazgató, • - a honvédelmi feladatok tekintetében a MH állományába tartozó tényleges állományú katona • Tagjai: • - megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester, • - megyei jogú város polgármestere, • - a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője, • - a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány, • - az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője, • - a vízügyi igazgatási szerv képviselője, • - a megyei védelmi bizottság titkára. 2.2 Helyi Védelmi Bizottság a főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban. 3. Helyi szint A polgármester a helyi katasztrófavédelmi feladatok letéteményese. Veszélyhelyzetben az irányítást a településen a katasztrófavédelem veszi át.

39. Veszélyhelyzet „a Kormány az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” • Veszélyhelyzetet indokló események : • elemi csapások, természeti eredetű veszélyek , • ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, • - egyéb eredetű veszélyek. Veszélyhelyzetben rendeleti úton – rendkívüli intézkedések vezethetők be • korlátozható a lakosság szabad mozgása • elrendelhető: • a lakosság kimenekítése/kitelepítése, kiürítés • - ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, • - mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele, • - ingatlan igénybevétele, bontása. • - a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési • kötelezettség állapítható meg, • - gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, • - polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg, • - közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség,

40. HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET -- központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság -- területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok -- helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek

41. Humán irányú passzív védekezés • Menekülés • legősibb, ösztönös (a tervszerűség növekvő elemeivel) • időleges vagy végleges • modern formája, a kitelepítés (passzív, de tervszerű) • előfeltétele a megfelelő szervek léte és működése • (passzív és aktív típus összekapcsolódása!!) • 2. Műveléselhagyás • nem átgondolt stratégia, hanem kényszerű következmény • időleges --- tartós --- végleges • kvázi menekülés • (többnyire a természeti viszonyok egyirányú változása miatt) • 3. Utólagos kárfelszámolás • Részei: • azonnali élet-és vagyonmentés, romeltakarítás, helyreállítás, újjáépítés • (időtartam hosszabbodás) • Kettőssége: • egyrészt eredményessége nő, ha volt funkcionáló elhárító szervezet, másrészt segíti azok kiépítését

43. Természeti és antropogén veszélyek Kollokvium (írásbeli) A félév konzultációs rendje: Szeptember 17, 15-20 óra A veszélyek és katasztrófák általános jellemzése Veszély, katasztrófa, kockázat, sebezhezőség fogalma és kapcsolataik A veszélyek és a védekezés rendszere November 28, 8-14 óra Az egyes veszélytípusok áttekintése