Download
1 / 66
660 likes | 923 Views
Vezetés, szervezés. Témák. Alapfogalmak, történeti áttekintés A vezetés, mint emberekkel való bánásmód. Önismeret, hiedelmek, az első benyomás, Észlelés, érzékelés, tanulás, motiváció, attitűd Csoportviselkedés, normák és értékrendek A hatalom, konfliktusok, kommunikáció
E N D
Témák • Alapfogalmak, történeti áttekintés • A vezetés, mint emberekkel való bánásmód. Önismeret, hiedelmek, az első benyomás, • Észlelés, érzékelés, tanulás, motiváció, attitűd • Csoportviselkedés, normák és értékrendek • A hatalom, konfliktusok, kommunikáció • Problémamegoldás és döntés
Témák 7. Tervezés és stratégia 8. Vezetői funkciók, vezetői típusok 9. Munkaszervezési módszerek 10. Szervezeti formák, szervezeti életutak
1. Alapfogalmak Szervezés- és vezetéselméleti irányzatok történeti áttekintése
A vezetés • művészet • tudomány • szakma
A vezetés Olyan tevékenység, amely • célokat tűz ki, • a célok elérését szolgáló erőforrásokat biztosítja, • kialakítja és működteti a szervezetet, • a szervezetet alkotó embereket mozgósítja (motiválja).
A vezetés Olyan tevékenység, amely • célokat tűz ki, • a célok elérését szolgáló erőforrásokat biztosítja, • kialakítja és működteti a szervezetet, • a szervezetet alkotó embereket mozgósítja/ motiválja.
Vezetői tevékenységek • Célokat tűz ki –TERVEZÉS • Erőforrásokat biztosít – SZERVEZÉS • A szervezet kialakítása –ÖSSZEHANGOLÁS • Az embereket motiválja - VEZETÉS
Ipari forradalom Eredeti tőkefelhalmozás (XVI-XVII. sz.) • jobbágyföldek kisajátítása • tőkekoncentráció • szabad munkavállalók rétege • manufaktúrák fejlődése
Az ipar fejlődése • A tömegtermelés megindulása. • Nagy tömegű, képzetlen munkaerő megjelenése. • Mérnökök irányítják a cégeket. • Az ember egy „alkatrész” a termelésben. • A „tudományos vezetés” megjelenése.
Frederick Winslow Taylor • A tudományos vezetés-elemélet atyja. • A Bethlehem Steel mérnökeként dolgozott. • Később a mérnök-szövetség elnöke lett. • Műve: A tudományos vezetés elmélete (1911)
A „tudományos” vezetés jellemzői • a munkás nem több, mint a gép tartozéka, eszköz a végrehajtásban, • „legjobb” módszer keresése, • jogok és kötelességek pontos meghatározása, • funkcionális vezetés, több főnök, • a fizikai és szellemi munka szétválasztása,
Technikák • Mozdulatelemzés: a munkafolyamatot elemi részekre bontja és abból építi fel a tevékenységet. • Szabványosítás: nem kell mindig feltalálni a „langyosvízet”. • Egységesítés: ugyanazt a műveletet, ugyanazzal az eszközzel végezzük.
A tudományos vezetés egy gyakorlati alkalmazása Henry Ford (1863-1947)
Henry Ford tevékenysége • Szegény ír bevándorlók leszármazottja • Kölcsönökből elindítja az autógyárát • Megalkotja az első „népautót” a „Bádog Lizi”-t • A futószalag bevezetése • 1913 – egy autó összeszerelése 13 óra • 1914 – a futószalag bevezetése után 3 hónappal 93 perc • azaz a termelékenység 8,4 – szeresére nőtt • Embertelen munkakörülmények és bánásmód • Zavaros ideológia, ellentmondásos személyiség
Henri FAYOL1841-1925 • Francia bányamérnök • 1916-ban jelent meg az „Adimistration Industrielle et Generalle” c. könyve • A sikeres vállalati működés titka, hogy képesek legyünk néhány egyszerű, bárhol alkalmazható vezetési elvet meghatározni.
Fayol elvei • Munkamegosztás • Fegyelem • Az irányítás egysége • Az egyéni érdekek alárendelése a csoportérdeknek • Centralizáció • Kezdeményezés
Vállalati tevékenységek minden vállalatnál fellelhetőek: • Műszaki tevékenység • Kereskedelmi tevékenység • Pénzügyi tevékenység • Biztonsági tevékenység • Számviteli tevékenység • Vezetési tevékenység
Fayol szerint a lényegi vezetési feladatok a következők: • tervezés • szervezés • rendelkezés • koordinálás • ellenőrzés
Max WEBER1864-1920 A társadalomtudomány egyik legsokoldalúbb személyisége.
Max WEBER1864-1920 Területek, amelyeken maradandót alkotott: • szociológia - a vallásszociológia tudományának egyik megteremtője. • gazdaságelmélet, • politikatudomány, • államelmélet, • neveléselmélet, • szervezetelmélet
Max WEBER szervezetelmélete • Acentralizált porosz közigazgatásból indult ki. • A bürokratikus szervezeti forma - a legjobb.
A bürokrácia alapelvei • munkamegosztás • szabályozottság • hierarchia • írásbeliség • hivatástudat • személytelenség és tárgyilagosság
Klasszikus iskola jellemző vonásai • célszerűség, • formális rendszerek , • hierarchikusan tagolt szervezeti felépítés, • vezetéshez szükséges technikai feltételek, • a vezető és a beosztott részéről egyaránt racionális és logikus gondolkodást feltételez, • a legfontosabb vezetési elveket és szabályokat igyekszik megfogalmazni az előbbiek alapján,
Emberi kapcsolatok iskolája 1. Mayo - csoportok szerepe 2. Maslow - szükséglet elmélet 3. Herzberg - két tényező elmélet 4. McGregor - X és Y elmélet
Elton Mayo és a Hawthore tanulmány • A Western Electric Co 1924-1932 között végzett felmérések • vizsgálták a megvilágítás hatását a munkateljesítményre. • Minden változásnál nőtt a hatékonyság. • Emberi kapcsolatok szerepe. • A csoport ereje, hatása a teljesítményre.
Abraham Maslow - szükséglet elmélet 40-es évek Önmegvalósítás Megbecsülés Szeretet Biztonság Fiziológiás szükségletek
Herzberg • A 60-as amerikai jóléti társadalomban vizsgálódott. • Higiéniás tényezők csökkentik az elégedetlenséget, de nem feltétlenül növelik a teljesítményt: negatív és pozitív „rugdosás” • Motivációs tényezők – növelik a termelékenységet
Douglas McGregor X-Y elmélet(1906-1964) szociálpszichológus • Maslow kritikájaként született elmélete • a vezetőnek a beosztottjaival való viselkedését tipizálja annak alapján, • ahogyan a menedzser az emberek munkához való viszonyát elképzeli.
Az X elmélet • Az alkalmazottak személyes céljai nem egyeznek a szervezet céljaival. • Az irányítás és az ellenőrzés eszköze a hatalom. • Ez az alábbi három feltevésen nyugszik: • az átlagember természeténél fogva lusta, utál dolgozni, és hacsak tudja, elkerüli a munkát; • emiatt az embereket muszáj ellenőrizni, irányítani, büntetéssel fenyegetni ahhoz, hogy a szervezeti célok megvalósuljanak; • az átlagember nem kreatív, nem szeret felelősséget vállalni, nincsenek ambíciói, és mindenek felett biztonságra vágyik.
Y-elmélet Azt állítja, hogy az emberek sokat adhatnak egy szervezetnek, ha meggyőzhetők arról, hogy céljait fogadják el. Ez a következő feltételezésen alapul: • a fizikai vagy szellemi erőkifejtés éppoly természetes az ember számára, mint a játék vagy a pihenés; • a külső fenyegetés és a büntetéstől való félelem a gátolja a szervezeti célok megvalósítására tett erőfeszítéseket, • a célok iránti elkötelezettség kialakítása a teljesítményhez társuló jutalmazás feladata, • megfelelő körülmények között az ember nemcsak elfogadja, hanem maga keresi a felelősséget, • a szervezet problémáinak megoldásában alkalmazott képzelőerő, leleményesség és kreativitás az embereknek nem csak szűk rétegét, hanem nagy részét jellemzi; • a modern ipari társadalom csak részlegesen használja ki az átlagember intellektuális energiáit
Az X és az Y voltaképpen két szélsőséget jelenít meg • az X elmélet az emberi éretlenség, a vezetést illetően - a tradicionális, • az Y pedig a felnőttség, másfelől a korszerű menedzseri magatartás szimbóluma. • McGregor szerint az emberek rendkívüli mértékben különböznek egymástól, a valóságos viselkedés ezek sajátos keverékeként jelenik meg.
Elton Mayo 1880-1949 Abraham Maslow 1908-1970 Frederich Herztberg 1923-2000 Douglas McGregor 1906-1964
Kontingencia elmélet • Nincs „legjobb” módszer. • Az alkalmazott módszer sikerességét sok tényező befolyásolja. • Más helyzet más megoldást kíván. • Fő szempont a „Ha — akkor”
Befolyásoló tényezők: • a szervezet életkora, • a szervezet nagysága, dolgozóinak létszáma, • a szervezet által alkalmazott technológia, • a munkaszervezés módja (egyedi vagy sorozatgyártás), • a szervezet környezete (stabil vagy változó), • társadalmi és kulturális tényezők (eltérő kultúrája, szokásai, viselkedési módja),
Egyéb megközelítési módok: Döntési pontok vizsgálata • a vezető döntéshozó személy, akinek céljai vannak, • a célok elérése érdekében ésszerű döntési módszereket használhat, • a célok között konfliktusok lehetnek, • a rendelkezésre álló információkban sok a bizonytalanság, • sokféle érdek, • „racionálisan”, hol irracionálisan viselkedő szervezet
Társadalmi cselekvések elmélete • A szervezetek viselkedését az egyének szempontjából vizsgálták. • Az egyének a maguk módján értelmezik a munkahelyüket. • Az egyén céljai és a cselekedetei attól függenek, hogy miként értelmezi a szituációt. • A vezető feladata az, hogy befolyásolja a beosztottait. • A konfliktustnormális, természetes dolognak tekinti a szervezetek életében. • Annak a szervezetnek, amely nem foglalkozik tagjainak egyéni szükségleteivel, elvárásaival és céljaival, komoly hatékonysági problémái keletkezhetnek.
Nemzeti kultúrák • az adott országra, az adott népre, népcsoportra jellemző értékek, szemléletmódok, beállítódások; • a képzési, oktatási rendszer, vallása az ország vagy régió gazdasági rendszere, jogrendszere, társadalmi intézményei; • az emberek történeti tapasztalatai különbözőek,
Taoizmus • A világon minden változik, keletkezik és elpusztul, minden dolog a saját ellentétébe csap át. • Az ellentétek azonban egységet alkotnak, s mindez maguknak a dolgoknak belső törvénye. • A dolgok mozgásába beleavatkozni nem lehet és nem szabad.
A jó vezetőnek • nem az a feladata, hogy részletes útmutatást adjon a munka elvégzéséhez, • sokkal inkább az, hogy elősegítse az önálló és eredményes munkavégzést.
A századforduló jellemzői • technológiai fejlődés: IT, távközlés, • globalizáció • gazdasági centrumok átrendeződése: • USA, EU, Japán • Kistigrisek • Kína (2005 – 10 %-os GDP növekedés)
Új szervezési és vezetési módszerek és technikák • Benchmarking=teljesítménymutatók • Outsoursing=kiszervezés • moduláris vagy virtuális vállalat, • „lapos" struktúrák, • folyamat-reengineering,
Michael Porter Harvard Business School professzora • 1993-ban írt "Versenystratégiák" című könyve, az üzleti stratégiagyártás "bibliája" használja ugyanis a vörös óceán kifejezést a nemzetközi piac szinonimájaként. • Ezen a piacon az árversenyben mindenki csak vérzik és szenved, minél definiáltabb a piac, annál véresebb a verseny.
