Forgalmas főutak, a Balaton (Siófok, Balatonföldvár) és Kaposvár közelében fekszik…

1. Forgalmas főutak,a Balaton(Siófok, Balatonföldvár) és Kaposvárközelében fekszik… … ám a somogyi dombok elrejtik Zala községet, ahogyan sokan nevezik, Zalafalut.

2. Ebből a több, mint 700 éves, kicsiny, ám csodálatos természeti adottságokkal, gazdagon termő földdel megáldott faluból indult el pályáján másfél évszázada… Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem”

3. Zichy Mihályminden magyar számáraAz ember tragédiájánakés Arany Balladáinakképi megalkotója,

4. Georgiában nemzeti hős,Rustaveli „A tigrisbőrös lovag”c. eposzának illusztrátora,

5. Oroszországban a cárok festője,

6. Párizsban a Magyar Egylet örökös elnöke,

7. skót királyi kastélyok falaitaz ő vadászjelenetei díszítik,

8. A kalandos életút soránmindig ide jött megpihenni,abba a kúriába,ahol ma emlékmúzeuma működik.  világszerte elismert művész.

9. Afestészeti terem, a nemesi kúria egykori szalonjaimpozáns hatásával lepi meg a látogatót. A művész 17–20 éves kori, a bécsi művészeti életben átütő sikert kivívó pályaindulását reprezentáló korai olajfestmények sorakoznak.

10. „Koporsó-lezárás – Az anya fájdalma” (1846) „Krisztus levétele a keresztről” (1847)

11. A dokumentációsszobafalán grafikák, Lermontov illusztrációk, a vitrinekben a művész életútját követő archív fotók, levelek, okiratok, kitűntetési oklevelek gyűjteménye látható.

12. A családi szobában találjuk a művész által festett rokoni arcképeket és a ház egykori lakóira vonatkozó korabeli fényképes dokumentumokat. Ott van a művész bölcsője is.

13. A grafikai terem az irodalmi művek illusztrátorának állít emléket. A Madách illusztrációkat 1885-ben kezdte el rajzolni. Az ember tragédiája színeihez egy, vagy több bravúros finomságú szénrajzot készített. Arany János balladáinak illusztrálásán öt évig dolgozott. Maga rajzolta képhez a szöveget is, hogy a sorok közé stílusegységben apró jeleneteket ékelhessen be. A különálló rajzokban a ballada leginkább drámába illő cselekményét sűrítette össze.

14. „A paradicsomban”(II. szín) „Danton a nyaktilónál”(IX. párizsi szín) „Londoni vásár”(XI. londoni szín) „Vége a komédiának”(XV. szín) Madách-illusztrációk

15. Illusztráció Arany János„Hídavatás” c. művéhez Illusztráció Arany János„Tetemrehívás c. művéhez Arany-illusztrációk

16. A következő terem a közel 4000 kötetet tartalmazó könyvtárszoba, amely Zichy rajzművészetét megihlető, széles irodalmi látókörét hivatott képviselni. Az európai irodalom színe-java, a görögök, a latinok művei a művész szerzeményei. A könyvek közt érdekes apró kincsek, régiségek, művészien faragott elefántcsont kupa, szobrok, kínai vörös lakk ládika, elefántcsont pipatórium csodálható meg.

17. Zichy 1881-ben Georgiába utazott. Tbilisziben óriási sikert aratott azzal, hogy színpadi élőképeket rendezett a georgiaiak nemzeti eposza, Sota Rusztaveli „A tigrisbőrös lovag” című történet jeleneteiből. Zichyt a georgiaiak a mai napig is nemzeti művészükként ünnepelik. Emlékét a georgiai fővárosban egészalakos szobor, utcanév és múzeumi kiállítás őrzi.

18. A georgiai szobában az elrendezett szokatlan stílusú bútorokkal kelet egzotikuma hat a nézőkre. Az apró gyöngyház és réz intarziadíszítés a bútort, tükröt, dobozkákat és puskatusokat egyaránt beborít. Európai múzeumban csak itt látható egy kicsiny testalkatra szabott sámán öltözék, a hozzávaló agancsos koronával, ökör fejes jogarral és a sámán dobbal, végezetül a halbőr köpennyel - a szibériai tunguz-evenki néptől.

19. A rajzoló Zichy legfontosabb műtermi kellékei vannak középen elrendezve. Szembeötlő a szétnyitható, feltámasztható táblás rajzasztal. Nemcsak a gyűjtőszenvedély, hanem a hiteles ábrázolási igény vezette a tárgyainak hallatlan gazdag összetételű gyarapításához. A romantikus-historizáló felfogása révén, a történelmi korszakok hiteles fegyver és ruha viselete dolgában Zichy szakember volt. A műterembe lépve, abejárattal szemközti falat egészen kitöltvefogadja a látogatót a nagy hatású főmű, „A pusztítás géniuszának diadala” című festmény. A művész Párizsban készült a tehetségéhez méltó, elismerést hozó, nagyszabású festménnyel kitűnni. A 25 négyzetméteres képpel a korabeli nagyhatalmak háborús politikáját úgy állította be, mint amelyet egy ördögi démon vezérel. A világkiállítás zsűrije felismerte a képen a korabeli uralkodókat, botrány tört ki, a kép a kiállításon nem jelenhetett meg. Ezért Zichy a festményt egy bérelt teremben mutatta be. Később Zichy visszatért Oroszországba, ahol a cári udvar jól fizető állással fogadta s nagy megbecsülésnek örvendett az 1906-ban bekövetkezett haláláig.

20. Csicsery-Rónay István azt vallotta, hogya Zichy Emlékház „A pusztítás géniuszának diadala” című festmény által a XX. század apokaliptikus víziójának beteljesülése. Zichy Mihály művészetén és Csicsery-Rónay István életútján keresztülcélunk a Hírünket a világban bemutatni és terjeszteni.