Jogszabályok és a valóság 1993-2013 20 év. Hogy is van ez?

1. Jogszabályok és a valóság 1993-2013 20 év. Hogy is van ez? IX. Országos Szociális Szakmai Konferencia Keszthely, 2013. november 7. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat czibere.karoly@reformatus.hu

2. Szabályozási elemek • A szociális szolgáltatások szabályozásának fontosabb elemei: • Jogosultság • Elsődleges ellátási felelősség • Másodlagos ellátási felelősség • Finanszírozás • Kapacitásszabályozás • Szolgáltatás tartalomszabályozása

3. Jogosultság • A jogosultság alapja: • Alanyi jog - univerzális • Jövedelmi és/vagy vagyoni rászorultság • Előzetes járulékfizetés • Magyarországon a szociális szolgáltatások területén túlnyomórészt alanyi jogon jár az ellátás – ez nem változott az elmúlt 20 évben • Ezen belül lehet szűkebb vagy tágabb szabályozás: a szociális törvény rendkívül tágan húzta meg a határt, és az elmúlt 20 évben folyamatosan szűkített • A szűkítés eszköze a rászorultság-elv • Gondozási szükséglet- akadályozottság – ADL, iADL – Önellátási képesség • Jövedelmi – Vagyoni – Fogyasztási • Látszat-szűkítés: HSNY – gondozási rászorultságra alapozása: ellenőrzés hiányában elszaladó kapacitások • Ellenpélda: Támogató szolgálatok. Ellenőrzés után lefeleződő kapacitás. • Dilemma: Jogosultság célzottságának erősítése lehetséges-e? (pl. idős napközi, bölcsőde, bentlakásos ellátás, stb.) • Dilemma: hogyan lehet és kell-e egyszerre kezelni a jövedelmi és gondozási rászorultságot?

4. Elsődleges ellátási felelősség • Elsődleges felelősség: ki felelős a szociális védelemért egy adott területen? • Kezdetben: önkormányzat (települési és megyei) • Majd ennek két eszköze: • szociálpolitikai kerekasztal • szolgáltatástervezési koncepció • Mennyire vették komolyan az önkormányzatok ezt a felelősségüket szankció hiányában? • Probléma: a szociális probléma nem áll a helységnév-táblánál • A kistérségi szerveződés ösztönzése nem ebből, hanem a méretgazdaságosságból indult ki • A 2000-es évek közepétől az állami felelősségvállalás erősödése: pályázati úton finanszírozott szolgáltatások • 2012-től: szakellátás + pályázatos szolgáltatások esetében: állam • 2012: recentralizáció – MIK • 2013: recentralizáció - SZGYF

5. Egészségügy Szabályozás Univerzális transzferek Biztosítási elvű transzferek Foglalkoztatás Szabályozás Univerzális transzferek Biztosítási elvű transzferek Időskori biztonság Szabályozás Univerzális transzferek Biztosítási elvű transzferek Családpolitika Szabályozás Univerzális transzferek Biztosítási elvű transzferek DEKONCENTRÁCIÓ 2011: szakigazgatási szervek egy szervezetbe tömörítése: KORMÁNYHIVATAL 2013: JÁRÁS: a Kormányhivatal kistérségi szintű szerve, területi kirendeltsége Önkormányzatok Rászorultság elvű transzferek DECENTRALIZÁCIÓ A társadalompolitikai ágazatok

6. Másodlagos ellátási felelősség • Alapesetben: önkormányzat, kiegészítő jelleggel: egyházak, civilek • Kezdetben 3 fenntartói szektor, önkormányzati dominancia • 2000-es években felerősödő civil fenntartás • 2007-2011: felerősödő egyházi fenntartás • 2011-2013: felerősödő állami fenntartás • A decentralizált eszközrendszer eredményességi kudarcai • Ezeket a problémákat a korábbi kormányok is érzékelték, és számos intézkedésben tetten érhető • segélyek megkettőződése: normatív-méltányossági • diszkrecionalitási kör szűkítése • együttműködési kötelezettség szabályozása • A jelenlegi megoldás radikális: nem javítgatja tovább a decentralizált eszközt, hanem – mint alkalmatlant - kidobja. Helyette dekoncentrált eszközöket alkalmaz. (SZGYF és megyei kirendeltségei)

7. Recentralizáció melletti érvek • A minőség javulhat, mert nem egyedül a profitmotívum határozza meg a szolgáltatás minőségét • Csökken az ár: az államnak célja lehet az alacsonyabb jövedelműek hozzáférésének erősítése • Az ágazat irányítása hatékonyabb, ha a kezében van a tulajdon döntő része is • Kedvező foglalkoztatási hatás • Technológiai fejlesztésre gyakorolt kedvező hatás: a profit nem hagy forrást a fejlesztésekre • Az intézmények szolgáltatási színvonal-egyenetlenségeinek csökkenése • Innovációk felkutatása, • Modellkísérletek (állami szerepvállalás erősödése idején megnő a kereslet az outcome-mérések iránt) • Koncentráltabb, tervszerűbb fejlesztések

8. Finanszírozás • A finanszírozás volumene: a szolgáltatási kassza nem csökkent az utóbbi 3 évben • A finanszírozás módja: • Döntően: fejkvóta. (Előnye: verseny a kliensért, de aláírás után nincs ösztönzés a minőségi szolgáltatásra.) • Feladategység (támogató szolgálatok): merev, rugalmatlan, bürokratikus megoldás, de a finanszírozás alapja itt első alkalommal a szolgáltatás-elem. • Bérfinanszírozás: közoktatásból behozott logika, amely – még – nem működik • A finanszírozás reálértéke • A magánfinanszírozás lehetőségei: • Térítési díj-szabályozásban a differencia-szabály • Egyszeri belépési díj szabályozása

9. A bentlakásos normatíva reálértéke

10. Kapacitásszabályozás • 14 éven keresztül nem volt kapacitáskontroll • Ez csak nagyon finom jogosultságszabályozás esetén működött volna • Ennek hiányában súlyos torzulásokhoz vezetett • Első kísérlet: 2007: ITKR – 7 szolgáltatás esetében belépő kapacitás feles finanszírozása • Második kísérlet: 2008: pályázati rendszer • Harmadik kísérlet: az automatikus befogadás elvének megszüntetése (működési engedély esetén automatikus befogadás a finanszírozásba) • 2012: kapacitáskontroll, átvételi akadályok és elválik az engedély a finanszírozástól • 2013: még a szigorú kapacitáskontroll mellett is emelkedik a kapacitások száma (önkormányzatok mentesülnek + EU-fejlesztésű szolgáltatások), ezért folyamatos szűkítő jogszabály-értelmezés

11. Miért jó a pályázati rendszeren keresztül történő kapacitás-allokáció?(szenvedélybetegek közösségi ellátása)

13. Szolgáltatási tartalom szabályozása • Keveset változott: intézményként definiált rögzített szolgáltatás-csomagok • Volt egy-két terület, amelyet többször újradefiniáltak, pl. családsegítés • A humánerőforrás-igényes szolgáltatás előtti szolgáltatások hiánya • Pénzbeli, természetbeni ellátások és szolgáltatások összekapcsolhatóságának hiánya. DE: adósságkezelési szolgáltatás • Mereven elkülönülő klienscsoport-alapú szolgáltatásprofilok. DE: falugondokság • Alap- és szakellátás nem kapcsolódása. DE: idősügyben azonos gondozási rászorultság-értékelés • A merev szolgáltatáscsomagok első feloldási kísérlete: 2013: támogatott lakhatás • Fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg és hajléktalanok ellátásában alkalmazható • Lényege: a merev intézményi ellátási profilok feloldása szolgáltatásokban + a lakóhely, a munkahely és a szabadidő-eltöltés helyének szétválasztása • A szolgáltatás felépítése: • Lakhatás • Kötelező kísérő szolgáltatások – esetvitel, kísérő támogatás • Fakultatív kísérő szolgáltatások – étkeztetés, ápolás-gondozás, fejlesztés, társadalmi életben való részvétel segítése • Úgy tűnik, sikerül elkerülni az intézményesülési túlszabályozást (pl. konyhaelőírások, tűzrendészet, stb.)

14. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!