1 / 30

A gazdasági válság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire Magyarországon

A gazdasági válság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire Magyarországon. Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék Küső munkatárs, GVI. „A válság regionális munkaerő-piaci hatásai” 2011. máj. 6-7., Miskolc. Vázlat.

rumer
Download Presentation

A gazdasági válság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A gazdasági válság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire Magyarországon LőcseiHajnalka tanársegéd, ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék Küső munkatárs, GVI „A válság regionális munkaerő-piaci hatásai” 2011. máj. 6-7., Miskolc

  2. Vázlat • A munkanélküliség területi képe – problémák • A munkanélküliség új hulláma: általános trendek, szakaszok • A globális válság regionális hatásai • Konklúzió Fő kérdés: A munkanélküliség területi képe, erős polarizáltsága oldódott-e, változott-e a válság hatására? EMPIRIKUS ELEMZÉS

  3. 1) A munkanélküliség területi képe • Fő (általános) probléma: rendkívül alacsony foglalkoztatottság • A foglalkoztatottak nem minden csoportjára igaz (számít: végzettség, kor, nem, lakóhely) • Különbségek mélyen rögzültek, foglalkoztatáspolitikai eszközök hatása csekély Területi kép, egyenlőtlenségek mértéke is rögzült

  4. Álláskeresők aránya a 15-64 éves népességben, 2008. szeptember Forrás: Lőcsei H. (2010), p. 130.

  5. Foglalkoztatási ráta a magyar régiókban, 1992-2009 („konvergencia-klubok”) Adatok forrása:KSHLakossági Munkaerő-felmérés(15-74 éves népességhez képest)

  6. Foglalkoztatási ráta a magyar megyékben(„konvergencia-klubok II.”) Forrás: Lőcsei 2010b, p. 73. (adatok forrása: KSH Lakossági Munkaerő-felmérés)

  7. Munkanélküliségi ráta a magyar megyékben(„konvergencia-klubok III.”) Adatforrás: KSH Lakossági Munkaerő-felmérése.

  8. A regionális egyenlőtlenségek okai és tényezői: • A társadalom és a gazdaság strukturális jellemzői (Kiss 2008) • Térbeli helyzet, elérhetőség(Nemes Nagy – Németh 2004) • kelet-nyugat pozíció; • Távolság a nyugati határtól, Budapesttől, lokális központtól, autópályától • Duális gazdaság és a külföldi működőtőke lokalizációs jellemzői(Barta 2002, Kukely 2008, Fazekas - Ozsvald 2010…) • Termelékeny és hatékony, exportra termelő vállalatok • Térben is koncentrálódnak Polarizált és stabil fejlettségi és térstruktúra

  9. 2) A munkanélküliség új hulláma: általános trendek, szakaszok • 1. szakasz: • ugrásszerű növekedés (terjedés) • 2008. szeptember – 2009. május • 2. szakasz: • magas szintű stagnálás • 2009. május – 2010. Q2 • 3. szakasz: • Javulás (térben differenciált!) • 2010. Q2 - Nyilvántartott álláskeresők száma Adatok forrása: www.munka.hu

  10. GDP alakulása Magyarországon(2005 negyedévi átlag = 100) javulás? (fellendülés???) recesszió stagnálás Adatok forrása: KSH, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/eng/xstadat/xstadat_infra/e_qpt004p.html

  11. Kiket érint a válság? • piaci szférában dolgozókat • feldolgozóipar, építőipar, ingatlanpiac • férfiakat inkább • alacsonyabb iskolai végzettségűeket inkább (szakmunkások) • nagyobb vállalatoknál alkalmazottakat inkább (kisvállalkozások viszont tönkremennek) Új állástalanok struktúrája teljesen más, mint korábban!

  12. 3) A globális válság regionális hatásai • Általános vagy a földrajzi térhez köthető a hatás? • Inkább a fejlettebb térségekben romlott a helyzet,vagy az elmaradottabbakban? • Stabil-e a területi kép, vagy változik időben? • Néhány válságágazat a fővároshoz erősen kötődik –jelentős itt a hatás? • Elkülöníthetők-e térségtípusok a válságreakciók alapján?

  13. Vizsgált adatok • ÁFSZ nyilvántartott álláskeresők száma • Probléma: nem csak a válság hatásait tükrözi; a kormányzati foglalkoztatáspolitikától is függ • Kistérségi szint, havi gyakoriság (szezonalitás) • Álláskeresők számának indexe • Álláskeresők arányának változása

  14. Álláskeresők aránya a 15-64 éves népességben, 2008. szeptember MORAN I: +0,72 Adatok forrása: www.munka.hu

  15. Mely térségek érintettek leginkább a válság különböző szakaszaiban? Az álláskeresők arányának változása • 1. szakasz: • Recesszió, terjedés • 2008. szept. – 2009. máj. • 2. szakasz: • Magas szintű stagnálás • 2009. máj. – 2010. 2. n.é. • 3. szakasz: • Térben differenciált javulás • 2010. 2. n.é.- 2009. márc. 2010. szept. September, 2009 2010. ápr. (az előző év azonos időszakától számított eltérés, százalékpontban megadva)

  16. Mely térségeket érint a válság összességében?Az álláskeresők számának változása(szezonálisan kiigazított adatok, 2007 havi átlaga = 100%) Adatok forrása: http://kisterseg.munka.hu/index.php?static=szezkiig

  17. Mely térségeket érint a válság összességében?Az álláskeresők arányának változása (szeptemberi adat előző év azonos időszakától számított eltérése, százalékpontban megadva) Adatok forrása: www.munka.hu

  18. A nyilvántartott álláskeresők kezdeti és a végső területi mintázata 2008. szept. 2010. szept.

  19. Területi klaszterek, 2008. szeptember(lokális Moran I)

  20. Területi klaszterek, 2009. szeptember(lokális Moran I)

  21. Területi klaszterek, 2010. február (lokális Moran I)

  22. Területi klaszterek, 2010. szeptember(lokális Moran I)

  23. Területi különbségek, szomszédsági hatások szerepe Csökkenő területi egyenlőtlenségek, kissé oldódó polarizáltság

  24. Munkaerőpiaci változások területi különbségei • fejlett = érintettebb • Legérzékenyebb: Közép-Dunántúl; északnyugatifejlett országrész belső perifériái (ingázás) • Leggyorsabban regenerálódik: Nyugat-Dunántúl • Késve reagál: fővárosi agglomeráció • elmaradott = kevésbé drasztikus a romlás • vesztesek között egyre több kedvezőtlenebb helyzetű kistérségeket is találunk a keleti országrészekben • Elmaradottabb térségek, ahol kevésbé diverzifikált a gazdaság, és még nem újult meg az ipar (Ózd, Kazincbarcika, Salgótarján) • Relatíve kisebb veszteség: Balaton környéke

  25. Foglalkoztatáspolitika változása, 2011 Nyilvántartott álláskeresők arányának változása, 2011. február, az előző év azonos időszakáhozképest

  26. Mi várható? Nagyvállalatok létszámleépítésének térbelisége

  27. Új munkahelyek Elbocsátások A krízis kezdetén: ÉNY Dunántúlon a legnagyobb a visszaesés 2. szakasz: Térben szórt 3. szakasz: Új befektetések, új munkahelyek (nem túl magas számban)

  28. Konklúzió • Még a válság legmélyebb pontján sem éri el a fejlettebb térségek munkanélküliségi rátája az elmaradott térségekét • A válság a kedvező helyzetű térségeket differenciálta: • Fővárosi agglomeráció – kevésbé, késve és tovább érintett • Északnyugat-Dunántúl– erősen érintett, de a megújuló exportdinamika nyomán gyorsan talpra áll • A keleti és elmaradottabb országrészek régóta fennálló és nehezen kezelhető problémáin a válság nem változtatott; ezeket a térségeket hosszabb távon és mélyebben érintheti a válság (az utolsó nagyobb ipari létesítmények csődje miatt) • Az ipari termelés, az új befektetések továbbra is a fejlettebb térségekbe koncentrálódnak, így hosszabb távon visszaáll az eredeti térszerkezet, esetleg növekedhet is a megosztottság.

More Related