Az emberi erkölcs mint evolúciós örökség

1. Az emberi erkölcs mint evolúciós örökség A Homo sapiens evolúció útján keletkezett, tehát minden tulajdonsága evolúciós előzménnyel kell, hogy rendelkezzen. Ez alól az emberi erkölcs sem képezhet kivételt.

2. A legfontosabb szemléleti változások a többszintű evolúciós elmélet fényében 1., A szelekció egysége nem csak gén lehet, hanem - gének közössége (egyed) - egyedek közössége (populáció) - populációk csoportja (metapopuláció) - életközösségek (ökoszisztéma) is. 2., Az evolúciónak kétféle mechanizmusa van: 1., mutáció – szelekció és 2., együttműködés – szelekció. 3., Az élő egységek közötti együttműködést mindig a magasabb szinten fellépő szelekció (csoportszelekció) hozza létre. 4., Evolúció nem csak a gének szintjén zajlik, mert a génektől független evolúciós folyamatok történnek például: - az epigenetikai rendszer - az idegrendszer - a kultúra szintjén is.

3. Az integrációs szinteket létrehozó csoportkényszerek és az általuk létrehozott új tudásrendszerek

4. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről 1., Keresztény vallásos megfontolás: Az erkölcs Isten kegyelméből egyedül az embernek adatott. Az erkölcsös ember önként és tudatosan követi Isten akaratát, amely a szentírásban nyilatkoztatott ki. A nyugati kultúrkör felfogásában végig meghatározó egy hasadt, (dualista) ember-természet szemléletmód, amely a görög-római kultúrkörig visszanyúlik. Eszerint az ember alapvetően állatias, önző ösztönökkel születik, amit a krisztusi hitre támaszkodva a (szent)lélek erejével kell legyőznünk. A római közmondás: „Homo homini lupus = Ember embernek farkasa”, kétszeresen hamis: A kutyafélék a legegyüttműködőbb állatok közé tartoznak, az ember pedig kifejezetten társadalmi lény.

5. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről 2., Egyes társadalomtudományok: Az ember szigorúan racionális lény, és természetének lényege szerint a mások érdekével vagy a közérdekkel szemben mindig könyörtelenül a saját érdekeit érvényesíti. Tagadja az erkölcs létezését. A modern individualista gondolkodásmód terméke, de a felvilágosodásban gyökerezik amely szakított a lélekkel, és az ész mindenhatóságát kezdte hirdetni. Az önző egyén szemlélete az önző gén elmélet társadalomtudományi megfelelője. Hasadt szemléletű, szembeállítja egymással az egyént és a társadalmat.

6. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről 2., Egyes társadalomtudományok: Az ember szigorúan racionális lény, és természetének lényege szerint a mások érdekével vagy a közérdekkel szemben mindig könyörtelenül a saját érdekeit érvényesíti. Tagadja az erkölcs létezését. A modern individualista gondolkodásmód terméke, de a felvilágosodásban gyökerezik amely szakított a lélekkel, és az ész mindenhatóságát kezdte hirdetni. Az önző egyén szemlélete az önző gén elmélet társadalomtudományi megfelelője. Hasadt szemléletű, szembeállítja egymással az egyént és a társadalmat. 3., Erkölcsi relativisták: Nincs abszolút jó vagy rossz, egy cselekedet helyes vagy helytelen volta csupán feltételesen, a körülmények függvényében ítélhető meg. Az előző álláspont változata, evolúciós leszármazottja, mindkettő tagadja az erkölcs létezését.

7. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről 4., Egyes természettudományok: Az erkölcs alapvetően befolyásolja cselekedeteinket, de az csupán egy vékony kéreg a lényegében önző emberi természeten. Vagyis az ember alapjában állatias (rossz), de a társadalom által rákényszerített morál humánus (jó) cselekedetekre készteti. Többszörösen hasadt (dualista) szemléletre vall. Nem csak az embert állítja szembe a természettel, hanem az egyént a társadalommal, és a tudatost a tudat alattival is (Freud).

8. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről 4., Egyes természettudományok: Az erkölcs alapvetően befolyásolja cselekedeteinket, de az csupán egy vékony kéreg a lényegében önző emberi természeten. Vagyis az ember alapjában állatias (rossz), de a társadalom által rákényszerített morál humánus (jó) cselekedetekre készteti. Többszörösen hasadt (dualista) szemléletre vall. Nem csak az embert állítja szembe a természettel, hanem az egyént a társadalommal, és a tudatost a tudat alattival is (Freud). 5., Egyes biológusok: Az evolúciót önző replikátorok (gének) teszik lehetővé, ezért azok termékei sem lehetnek önzetlenek. „Mi, egyedül a Földön szembeszállhatunk önző génjeink zsarnokságával.„ (Dawkins). A fentiek mellett még szembeállítja az evolúció mechanizmusát annak termékével. Az embernél a semmiből felbukkanó erkölcs nem tudományos következtetés, hanem mítosz. Egy darwinista elméletnek el kell tudnia számolni az erkölcs biológiai eredetével.

9. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről Darwin álláspontja: "Bármely szociális ösztönökkel rendelkező állat elkerülhetetlenül lelkiismeretre és erkölcsre tenne szert, ha a szellemi képességei csak közel olyan fejlettek lennének mint az emberé." Az emberi erkölcs biológiai folyamatosságot mutat a társasan élő állatok szociális viselkedésével. 6., Darwinista megközelítés: Az emberi önzetlenség és erkölcsi hajlam evolúciós örökség, mert az összes hominida ősünk társas lény. A társas életmódnak előfeltétele az együttműködés, így pontosan az evolúció hozta létre azokat az örökletes tudat alatti viselkedési (csoportkényszer) mechanizmusokat amelyek képesek a csoportérdeket az egyéni érdek fölé helyezni. Ugyanezek a velünk született viselkedések képezik az emberi erkölcs alapjait is .

10. Az erkölcs darwini, és nem darwini származtatásának összehasonlítása

11. Lehet-e az erkölcs örökletesen meghatározott? Az erkölcs hétköznapi felfogása: A cselekedeteinket irányító normatív társadalmi szabályok, összessége, melyeket az egyén sajátjaként fogad el és ez alapján ítéli meg saját és mások cselekedeteit. Kant: „Egy cselekedet akkor erkölcsös, ha helyesnek tartanám, hogy az adott cél elérése érdekében mindenki ezt a cselekvést válassza.”

12. Lehet-e az erkölcs örökletesen meghatározott? Az erkölcs hétköznapi felfogása: A cselekedeteinket irányító normatív társadalmi szabályok, összessége, melyeket az egyén sajátjaként fogad el és ez alapján ítéli meg saját és mások cselekedeteit. Kant: „Egy cselekedet akkor erkölcsös, ha helyesnek tartanám, hogy az adott cél elérése érdekében mindenki ezt a cselekvést válassza.” Az örökletes viselkedés jellemzői: 1., A rokon fajokban hasonló (evolúciósan homológ) viselkedésmintáknak kell mutatkozniuk. 2., Társadalmi berendezkedéstől függetlennek, egyetemesnek kell lennie. 3., Neveléstől függetlennek kell lennie, ezért már korai gyermekkorban meg kell mutatkoznia.

13. Az ellentmondás feloldása Nem a társadalmi szabályok öröklődnek, hanem az erkölcsi hajlamok, melyek társas kapcsolatainkat szabályozzák. Normatív erkölcs is csak ennek birtokában alakítható ki. Erkölcs = segítsd vagy ne bántsd a másikat! (örökletes)A társadalmi szabályok kultúrafüggőek (tanult) Az örökletes viselkedés jellemzői: 1., A rokon fajokban hasonló (evolúciósan homológ) viselkedésmintáknak kell mutatkozniuk. 2., Társadalmi berendezkedéstől függetlennek, egyetemesnek kell lennie. 3., Neveléstől függetlennek kell lennie, ezért már korai gyermekkorban meg kell mutatkoznia.

14. Az erkölcs örökletes alapjainak bizonyítékai Pszichológia: Az erkölcsnek ösztönös érzelmi alapjai vannak. Neurobiológia: Az erkölcsi dilemmák az agy érzelmi területeit aktiválják. A társakkal kapcsolatos erkölcsi viselkedések zömmel nem tudatos, hanem a tudattól független öröklött agytevékenységhez kapcsolhatók. Részletes kifejtése az erkölcs mentális alapjai előadáson.

15. Az öröklött viselkedéseket arról lehet felismerni, hogy azokat erős érzelmek mozgatják Az érzelmektől fűtött viselkedést nem, vagy alig tudjuk tudatosan befolyásolni, mert ősibb agyterületek irányítása alatt állnak. Lelki berendezkedésünk valamint optimális lelki környezetünk ugyanúgy örökletesen meghatározott mint a testfelépítésünk.

16. Legtöbb érzelmünk a társainkkal kapcsolatos A társakkal kapcsolatos érzelmek észérvekkel nehezen befolyásolhatók. Ez arra utal, hogy a társadalomalkotás viselkedési feltételei túlnyomóan örökletesek.

17. A legtöbb társas viselkedés szinte automatikus, és csak utólag igazoljuk észérvekkel. Legtöbb erkölcsi döntésünk túlságosan gyors ahhoz, hogy tudatos mérlegelés előzhesse meg. De mivel az érzelmi működésünk is „logikus” ezért hajlamosak vagyunk azt is észérvekkel magyarázni.

18. Az „ésszerűnek” tűnő reakciók nem csak racionális megfontolásból származhatnak. A legegyszerűbb idegrendszernek is az a szerepe, hogy a környezeti információknak megfelelő adaptív választ adjon, vagyis racionális döntést hozzon. Már a legősibb agyműködések is racionálisak, ezért az érzelem motiválta viselkedés is az. Ezért az ember esetében igen nehéz eldönteni, hogy egy adott viselkedést ösztönös érzelmek vagy tudatos megfontolások vezérelnek-e.

19. Még a tanult viselkedés sem mentes örökletes tényezőktől JAJ DE NEHÉZ! Örökletesen meghatározott, hogy minek a megtanulására vagyunk fogékonyak, és mire nem.Az emberi tanulás a társadalomba való beilleszkedést szolgálja.

20. Miért örökletesen meghatározott a társas viselkedésünk többsége? A Homo sapiens minden ismert elődje csoportosan él, ami igen előnyös evolúciós stratégia. Az idegrendszerünk akaratunktól függetlenül örökletesen arra van huzalozva, hogy kisméretű csoportokban fizikailag és szellemileg összehangolt egységként tudjunk együttműködni. A genetikai örökségünknek nem csupán az együttműködés képessége, hanem a társak ellenőrzésének képessége is része. Ezek a pszichés mechanizmusok igen bonyolultak, de olyannyira automatikusak, hogy tudatosan nem is észleljük a működésüket.

21. Az agy több különálló feladatra szakosodott szerv összetett szervrendszerének tekinthető Anya adatai Apa adatai Józsi adatai Laci adatai Péter adatai Éva adatai Személyek adatai Intuitív biológia Mit gondol? Segíteni jó Mit akar Csalni rossz Mit tud? Hang elemzés A hűség jó Hogyan? Kép- elemzés Erkölcsi hajlamok Arckifejezés elemzés Intuitív fizika Intuitív pszichológia A hatékony csoportalkotás olyan bonyolult agytevékenységet igényel, hogy a társas kapcsolatokért felelős agyterület külön „szervnek” tekinthető (social mind).

22. Az erkölcsi normák által szabályozott együttműködő emberi közösség a feladatok széles skáláját meg tudja oldani. Ha adódik egy közös probléma, egy ellenséges csapat, vagy ellenséges környezet, az együttműködés olyan természetes fajunk számára, mint vándormadaraknak az éjszakai navigálás.

23. Az emberi psziché erősen adaptálódott a társas életmódhoz A társas létforma nem választás kérdése, hanem öröklött belső kényszer. A magányra kényszerítés (elzárás) a halálbüntetés után a legsúlyosabb büntetés. Természeti népeknél a kiközösítés a halálbüntetésnél is súlyosabb. A hosszú egyedüllét depressziót vált ki, amely hamarosan testi betegséget és halált okoz. Egy kísérlet során önként vállalkozók hamarabb kaptak vírusfertőzést, és egyéb betegséget egyedül mint család és barátok társaságában. Statisztikailag igazolt, hogy a magányos férfiaknak csak 65%-a éli túl a 65. életévét, míg a házasságban és családban élőknél ez az arány 90%.

24. A ráció csak egyike az adaptív agyműködéseknek …….…….és nem minden helyzetben a legcélravezetőbb. A tudományos szempontból irracionálisnak tűnő gondolkodásmód célravezetőbb lehet……………amennyiben hatékonyabban váltja ki az adaptív viselkedésekre ösztönző érzelmeket. Egy erkölcsi rendszer akkor hatásos, ha erős érzelmi hatásokat mozgósít az olajozott együttműködés céljából. Ésszerű magyarázat ................helyett a zene, tánc, szertatások, példabeszédek sokkal jobban motiválják az érzelmeket. Az érzelmileg kiváltott viselkedés ezután munkába fogja a rációt nem pedig fordítva.

25. Gondolatkísérlet az influenzáról.

26. "Kérlek, öld meg ezt az egyet, hisz ezzel életek százait mented meg!" MEGTENNÉD?? Érzelmeink akár egy iránytű erős akadályt gördítenek társaink meggyilkolása elé.

27. Tanulság: Az erkölcsi érvelés NEM analitikus folyamat melyet az érzelmek akadályoznak, hanem sokkal inkább fordítva.

28. A gyilkosság testközeli módjai jóval erősebb gátlás alá esnek mint a személytelen módszerek. A közvetlen testi erőszakot évmilliós szelekciós nyomás helyezte gátlás alá.

29. Evolúciós értelemben ésszerű (racionális) = adaptív Az ember több szinten is képes ésszerű döntésre 1., Örökletes tudat alatti agytevékenységgel (ösztönök, érzelmek). 2., Egyéni tudatos gondolkodással. 3., Olyan csoportszintű folyamatokkal, melyekben az egyes egyének szerepe nem feltétlenül tudatos (csoporttudat). 4., Kulturális evolúcióval. 1, 2 = idegrendszer Darwin gépe 3,4 = kultúra Darwin gépe

30. Gyermekkutatás: Uralkodó téves pszichológiai nézet: „A gyermekek az első erkölcsi normákat büntetéstől való félelem és jutalom utáni vágy útján tanulják.”

31. A gyerekek igen korán képesek elkülöníteni az erkölcsi elveket és a társadalmi szokásokat „Pizsamában nem megyünk ki!” „Ne bántsd!” Azok az általános erkölcsi elvek amelyek a másiknak okozott közvetlen fájdalomhoz kapcsolódnak örökletesek és gyetemesek. Ez az aranyszabály alapja: „Csak azt tedd a másikkal, amit szeretnéd, hogy veled is tegyenek.”

32. A gyermekek már igen korai életkorban maguktól, erkölcsi normák által vezérelt közösségeket alkotnak. Az erkölcsi normák – ellentétben a többi társakkal kapcsolatos ismerettel -már korai gyermekkortól „kívülállóként” fogalmazódnak meg bennünk, ezáltal leszünk képesek önmagunkra is vonatkoztatni azokat.

33. Az együttérzés (empátia) készség örökletes A gyermekeknél már egy éves korban kifejezésre jut, ami kizárja a tanulásos vagy kulturális elsajátítást.

34. Az emberrel való hosszú együttélés során a kutyák fogékonnyá váltak az emberi reakciókra Igen valószínű, hogy a kutyák és az emberek empátiás hajlamai egy távoli, közös evolúciós múltra vezethetők vissza.

35. Etológia: Az empátia készség az összes társas emlős veleszületett képessége.

36. Az empátia állatkísérleti tanulmányozása 1., A billentyű lenyomása jutalomfalatot eredményez. 2., A jutalommal egyidőben a szomszédos állat elektrosokkot kap.

37. Az empátia állatkísérleti tanulmányozása Rhesus majmok egy hasonló kísérlet során 5-12 napig nem ettek ha az élelem megszerzése egyben a társaknak okozott elektrosokkal járt együtt. Az áldozatkészség mérhetően nagyobbnak mutatkozott, ha a szenvedő fél egy ismerős majom volt.

38. Főemlős kutatás: Az emberi erkölcs alapjául szolgáló elemi viselkedések mindegyike kimutatható legközelebbi rokonainknál.

39. Együttérzés (empátia) Az empátia egy csimpánz számáran mindennél erősebb késztetést jelent A csimpánz az empátián alapuló célzott segítségnyújtás emberi szintjére is képes.

40. Ez már mégiscsak sok! …….erkölcse a majmoknak? „……..Egy majom azért csak nem kockáztatná az életét, hogy kimentsen egy fuldokló másik majmot a vízből!!” Jane Goodall: „…….több idős hím fulladt meg ilyen mentőakciók során.”

41. A kölcsönösség és hála a csimpánzoknál is megfigyelhető Két egyed viszonylatában egyenes összefüggés van a kurkászás (testápoló viselkedés) gyakorisága és az élelemmegosztás gyakorisága között még akkor is, ha időben a két esemény távol esik egymástól. Embernél ezt a jelenséget hálának nevezzük: „Jótett helyébe jót várj.”

42. A békítés és vigasztalás a csimpánzoknál is megfigyelhető A békítő viselkedések átmeneti hiányában a csoportkapcsolatok bizonyítottan meglazulnak, megritkul a társak irányában megmutatkozó kölcsönösség aminek az egész csoport kárát látja.

43. Igazságérzet vizsgálata csuklyás majmoknál a., Azonos „pénzért” azonos értékű élelmet kaptak, b., Ugyanazért eltérő értékűt, c., A partner ingyen kapott nagy értékű élelmet, d., A nagyértékű élelem látható volt, de egyik sem kapta meg. • A b., kísérlet során a pórul járt majom rendszerint: • - Nem ette meg az alacsony értékű élelmet, • - Abbahagyta az adásvételt, • A pénzként szolgáló tárgyat dobálni kezdte. • A c., kísérletben ugyanezen reakciók még • kifejezettebbek voltak. • Az „érték” már ezen a szinten is viszonylagos, • a társak függvénye. • A közgazdaságtanban közismert, hogy az érték-meghatározásért emberben is elsősorban tudatalatti mechanizmusok felelősek.

44. A megtorlás, bosszúvágy a csoportkényszer legfontosabb eszköze Nem létezik olyan társas élőlény ahol a csoportból „kilógókkal”szemben alkalmazott megtorlás viselkedése ne lenne dokumentálható. A kényszer eszközétől megfosztott közösség léte veszélybe kerül. A „másság” tisztelete igen erős biológiai akadályba ütközik.

45. A humorérzék a társas életmód adaptációs terméke A társas érzelmekkel töltött „Duchene” nevetés főemlős múltra tekint vissza, és a feszültségmentes társas játék szolgálatára evolválódott „protohumor”.

46. Ragadóssága miatt a nevetés egy csoport érzelmi összehangolásának leghatékonyabb eszköze Szinte bármely közös cél érdekében bevethető: Nézeteltérés elsimítása, nem kívánt viselkedés, vagy személy kinevetése, kiközösítés, vagy ellenkezője, befogadás. A normák megerősítésének hatékony eszköze "ki fognak nevetni".

47. A pletyka a társas életmód legfontosabb csoportkényszere, és elválaszthatatlan a humortól A pletyka legfontosabb témáit mindig a „fitness” szempontjából legfontosabb dolgokkal való visszaélések adják: a szex, pénz, hatalom, erkölcsi vonatkozásai.

48. Az erkölcs egymásra épülő rétegei (Frans De Waal 2006) Öröklött pszichés alapok: együttérzés, kölcsönösség, megtorlás, békülékenység, igazságérzet. Tudatos réteg: lehetővé teszi a másik érzéseit kiváltó okok megértését és annak megfelelő válaszlépést. Öntudat. Az öntudattal rendelkező lény a másik helyzetét már mint saját magától független kívülállóét képes vizsgálni, és csak ezen a ponton válik lehetővé a másik nézőpontjának tökéletes megértése (vigasztalás) Szimbólikus gondolkodás szintje: A fenti alapokra épülő társadalmi normarend tanulás útján való elsajátítása.

49. Minden társadalmi normát szelektív tanulással teszünk magunkévá Kant fő tévedése: Az erkölcs (szimbólikus szintje) nem érvelés kérdése, hanem egy szelektív tanulási folyamat végeredménye. Az anyanyelv megtanulása és az erkölcsi szabályrendszer megtanulása hasonló agytevékenységet feltételez. Ahogyan a nyelvi szabályok alkalmazásának ösztönös képességével születünk, ugyanúgy örökletesen fogékonyak vagyunk arra, hogy a körülöttünk történő eseményekből erkölcsi tanulságot szűrjünk le. Az erkölcs középpontjában mindig a hozzánk közelállókhoz való hűség és a másik embernek nyújtandó segítség áll. Az elvont erkölcsi okoskodás csak az öröklött-tanult normarend birtokában lehetséges.

50. Az erkölcsi szabályok egyetemes kiterjesztési szándéka korlátokba ütközik Az erkölcsi hajlamok konfliktus esetén mindig a saját csoport felé köteleznek el, mert ez az evolúciós szerepük. Örökletesen különböző mértékű, és fokozatosan csökkenő szintű pszichés belső elkötelezettség kapcsol minket a családunkhoz, a helyi közösséghez, a nemzethez, az emberiséghez végül az egyéb élőlényekhez. Nem csak előnyben részesítjük a szűkebb kört, de úgy érezzük, hogy ezt diktálja az ép erkölcsi érzék is. A kiterjesztés mindig sokkal nehezebb, ha szűkösek a források. Háború esetén például a saját csapattal való szolidaritás erkölcsi kötelezettség, a másikkal való szolidaritás árulás. Az állati jogok védelme ugyanebbe a korlátba ütközik, amennyiben húst eszünk, és gyógyászati célból állatkísérleteket végzünk.