Halak ismerete és védelme

1. Halak ismerete és védelme TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 5. A halak szaporodása • Reproduktív stratégia és egyedfejlődés (ontogenezis) • Európai édesvízi halak szaporodó közösségei (guildek) • A szaporodás alapjai • Az egyedfejlődés • A halak szaporítása HEFOP 3.3.1.

3. Reproduktív stratégia és egyedfejlődés (ontogenezis) • Szaporodó közösségek (reproductive guilds) • fajfentartás és optimális állomány-kihasználás • szaporodási szokások, az ívóhely jellege, anyagcsere intenzitás, oxigénviszonyok, ragadozókelleni védelem • Balon (1975, 1981) a halakat szaporodási közösségekbe (guilds) sorolta HEFOP 3.3.1.

4. Európai édesvízi halak szaporodó közösségei (guildek)(Balon 1981 után) HEFOP 3.3.1.

5. A.1 Nyilt szubsztrátumon ívók 1. Pelagofil fajok (nagyszámú lebegő ikra, angolna, garda) 2. Lito-pelagofil fajok (sziklára és kavicsra ívnak, embiók és lárvák pelágikusak: viza, tokfélék, marénák, menyhal) 3. Litofil fajok (sziklákra és kavicsra ívnak, lárváik bentikusak: lapos keszeg, balin, domolykó, fürge cselle, selymes durbincs) 4. Fito-litofil fajok (alámerülő tárgyakra ragadó ikrák: dévér, jász, nyúldomolykó, bodorka, kősüllő, vágódurbincs) 5. Fitofil fajok (obligát növényzetre ívók: csuka, ponty, kárász, karikakeszeg, compó, csíkok) 6. Pszammofil fajok (homokos aljzatra ívnak: küllők) HEFOP 3.3.1.

6. A.2. Ivadékrejtegetők 3. Litofil fajok (ikrákat kavicsos üregekbe temetik és kőrepedésekbe rejtik: lazacfélék, bucók) 5. Ostracofil fajok (ikrákat élő gerinctelenek testébe rakják: szivárványos ökle) HEFOP 3.3.1.

7. B.1 Aljzatválasztók 3. Litofil fajok (sziklákra ívnak, ragadós ikráik vannak, a legtöbb fajnak pelágikus szabad embriói és lárvái vannak: gébek 4. Fitofil fajok (ragadós ikráikat a legkülönbözőbb növényekre rakják: lápi póc, kurta baing, harcsa) HEFOP 3.3.1.

8. B.2 Fészekben ívók 3. Litofil fajok (Kő- és kavicsfészket készítenek) 4. Ariadnofil fajok (Ragasztott fészket készítenek 5 Fitofil fajok (Növényi anyagokból fészket készítenek; ragadós ikráikat növényekhez tapasztják: süllő) 6 Speleofil fajok (Üregekbe rakják fészküket: cottus) HEFOP 3.3.1.

9. C.1. Külsô ivadékhordozók 5 Erszényes ivadékhordozók (Ikrák externális marsupiumban inkubálódnak, amelyek megnagyobbodott és visszahajlott alsó ajakból, úszókból alakulnak ki, vagy a hasi oldalon hártyás ill. csontlemezekkel fedett képződmények (üregek); Syngnathus nigrolineatus) HEFOP 3.3.1.

10. A szaporodás alapjai HEFOP 3.3.1.

11. A laposkeszeg (Abramis ballerus) egyedfejlődésének egymást követő lépcsői- Balon (1958, 1971, 1985) HEFOP 3.3.1.

12. Indirekt (generalista), átmeneti és direkt (specialista) egyedfejlődésű halak ikraméretének, embrióinak és lárváinka ill. juvenilis alakjai méreteinek összehasonlítása (a) = ikráit sziklákra és kövekre szóró, nem fészekőrző, pelágikus embriókkal és lárvákkal bíró Stizostedion vitreum (b) = sziklákra és kövekre ívó, ivadékát elrejtő de nem őrző tavi szabling (Salvelinus namaychus). a – alacsony energiatartalmú ikra b – nagyobb, energiadús, de kisebb számú ikra. Jobb oldalon (zygota méretek): a – nedvességtartalom %-ban, b – a szikanyag és a burok (o) relatív méretei, c – lipid tartalom %-ban, d = relatív méret, e – testhossz az átlagos adult méret %-ában (Balon 1984) HEFOP 3.3.1.

13. A pisztrángok és szaiblingok egyedfejlődésének a kezdete a = megtermékenyítés (Ikraburok keresztmetszete) A chorion és a zona radiata alkotta mikropyle (m) és ezen bejutó spermatozoák. b – g = megtermékenyítés folymata vázlatosan. b = vízzel történő aktiválódás, c = kortikális alveolusok (pontok) kialakulása a felső hemiszférán, az ikraburok (ee) és az oocita membrán elkülönülése az animális póluson (perivitellin üreg [ps] kialakulásának kezdete) d = kortikális reakció befejeződik, a szíkaníag (y) ellapul; e = a citoplazma a begyűrődött szikanyag tetején koncentrálódik (op = ooplazma) olajcseppek (og, ga) fölött; f = a hím és nőivarű pronucleus egyesülésével kialakul a blastodiscus (bd) (megtermékenyítés befejeződik); g = barádálódás kezdete (pontok = kortikális alveolusok) (Balon 1980) HEFOP 3.3.1.

14. 4 nap 5 óra 15 perc korú embrió (késői E3 6 lépcső) az ikraburokból való kivágás után (oldalnézet) (McElman & Balon 1985) 5 nap 2 óra korú embrió korai vérkeringése (E4 7 lépcső) (oldalnézet az ikraburokból való kiemelés után). c = cloaca, da = dorzális aorta, h 7 szív, hgc = kikelést segítő mirigysejt, il = bélhrok, r = rectum, svv 7 subintestinális – vitellin véna (McElman & Balon 1985) HEFOP 3.3.1.

15. A fogassüllő (Stizostedion lucioperca) lárvális és fiatalkori fejlődése a ragadozó életmódig. a = embrió (4,9 mm), b = korai eleutheroembrió(9,9 mm), c = késői lárvastádium (15 mm), c = késői lárvstádium (15 mm) (Konstantinov 1957), d = juvenilis alak (19,5 mm) e = egynyaras ivadék (69 mm) (Koblickaja 1981) HEFOP 3.3.1.

16. A halak szaporítása • Ivartermékek érése: • ikra (5), hímivarsejt • Ívás (természetes, természetszerű) anyaállomány, ívóhely, ivadékvédelem HEFOP 3.3.1.

17. Mesterséges szaporítás 1. ivartermékek érésének szab. vízhőmérséklet hormonkezelés 2. érett ivartermékek fejése vízmentes körny. 3. termékenyítés, ragadósság megsz. termékenyítő oldat 4. ikra érlelése, keltetése napfok érték 5. ivadéknevelés keltetőházi zsenge HEFOP 3.3.1. előnevelt

18. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • Reproduktív stratégia és egyedfejlődés (ontogenezis) • Európai édesvízi halak szaporodó közösségei (guildek) • A szaporodás alapjai • Az egyedfejlődés • A halak szaporítása HEFOP 3.3.1.

19. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse az Európában előforduló halak szaporodási formáit! • Jellemezze a halak egyedfejlődésének szakaszait! • Ismertesse a természetes szaporodás feltételeit! • Melyek a mesterséges szaporítás lépései? HEFOP 3.3.1.

20. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Egyéb források: • További ismeretszerzést szolgáló források: HEFOP 3.3.1.

21. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:---- • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Előadás anyagát készítették: HEFOP 3.3.1.