A magyar iskolarendszer csatlakozása az Európai Unió oktatáspolitikájához

1. A magyar iskolarendszer csatlakozása azEurópai Unió oktatáspolitikájához Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2009. november 20. Mayer József- OFI

2. Néhány szó a 90’-es évekről • 1985 – 2000 között a közoktatás rendszerében alapvető változások következtek be (tartalom, szerkezet, intézményfenntartói kör, finanszírozás stb.) • Az ezzel párhuzamosan zajló globalizációs folyamatok és az info-kommunikációs forradalom az oktatásban is éreztette a hatását. Mayer József- OFI

3. Két fontos tendencia: • 1. A LLL –paradigma megjelenése • Mi a paradigmatikus változás természete? • S mi volt ennek a hazai „lecsapódása”? • 2. A közoktatásban expanziós folyamatok indultak el Mit jelent ez? Mayer József- OFI

4. Lisszabon és következményei… A 2010-ig megvalósítandó öt európai oktatási és képzési cél a következő: • Az Európai Unió átlagát tekintve a korai kimaradók aránya nem haladhatja meg a 10 százalékot - vagyis nem lehet ennél nagyobb azok aránya akiknek nincs befejezett középfokú végzettsége és mégsem vesznek részt oktatásban vagy képzésben; • az Európai Unió átlagát tekintve a matematikai természettudományos vagy műszaki tudományos végzettséggel rendelkezők aránya legalább 15 százalékkal kell hogy növekedjen és ugyanakkor csökkennie kell ezen a téren a férfiak és nők közötti aránytalanságnak is; • az Európai Unió átlagát tekintve a 22 évesek legalább 85 százalékának kell rendelkeznie befejezett középfokú végzettséggel; • az alacsony olvasástudással rendelkező 15 évesek arányának 2000-hez viszonyítva legalább 20 százalékkal csökkennie kell az Európai Unió átlagát tekintve; • az Európai Unió átlagát tekintve a felnőtt munkakorú népességnek a 25 és 64 év közötti korosztálynak legalább a 12 5 százaléka részt kell hogy vegyen az egész életen át tartó tanulásban. Mayer József- OFI

5. A fejlesztés kulcsterületeiként az alábbiak kerültek megnevezésre: • 1. Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban. • 2. Széles és gazdag kínálat a szakképzésben, felsőoktatásban és a felnőttkori tanulásban. • 3. Folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális • tanulás). • 4. Pályaorientáció, tanácsadás és pályakövetés. • 5. Az informális és nem-formális tanulás elismerése. • 6. Hátrányos helyzetű és munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok • támogatása (lemorzsolódás megelőzése, esély az LLL-be való bekapcsolódásra. • 7. Újfajta tanítási / tanulási kultúra meghonosítása (új pedagógusszerepek, • minőségkultúra). Mayer József- OFI

6. Az iskolázottság várható alakulása

7. A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990, 2001 és 2005 (%) .

8. A következmények a közép –és felsőfokú oktatásban sem maradhattak el!

9. Kapcsolódási pontok I. a korai kimaradók (iskolaelhagyók) problémája - vagyis hogy a 18-24 év közötti korosztályban mekkora az a hányad amelyiknek nincs befejezett középfokú végzettsége és mégsem vesz részt oktatásban vagy képzésben; Mayer József- OFI

10. A legnagyobb probléma: a nem tanulók

11. A második nagy probléma: a kimaradók

12. Kapcsolódási pontok II. • a befejezett középfokú képzettség megszerzése - vagyis hogy a 25-64 éves korosztály (illetve más mutató szerint a 22 évesek hány százaléka) mekkora hányada rendelkezik befejezett középfokú végzettséggel; Mayer József- OFI

13. A középfokú oktatásba felvettek tendenciája

14. Kapcsolódási pontok III. a matematika a természettudományok és a műszaki tudományok részesedése az oktatásban és a képzésben - vagyis hogy a 20-29 éves korosztályban tízezer lakos közül hány rendelkezik matematikai természettudományos vagy műszaki tudományos végzettséggel és hogy ezen belül milyen a nemek aránya. TÁMOP.6.2.1. Új tanulási formák és rendszerek (2010- 2013-2017) Mayer József- OFI

15. Kapcsolódási pontok IV. • az alapkészségek elsajátítása - vagyis hogy az alapvető elsajátítandó képességek (kulcskompetenciák) közül, amelyeket az európai oktatási és képzési rendszerek részletes munkaprogramja rögzített: • milyen szintet érnek el a 15 évesek az olvasás • továbbá a matematikai és • természettudományos írni-olvasni tudás (literacy) területén; Lásd erről: PISA - jelentések Mayer József- OFI

16. Olvasó és nem olvasó tanulók

17. Kapcsolódási pontok V. • az egész életen át tartó tanulás biztosítása - vagyis hogy a 25 és 64 év közötti korosztály mekkora hányada vesz részt az életen át tartó tanulásban Mayer József- OFI

18. Az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia 2005 őszén (2212/2005. (X. 13.) Korm.Határozat) kormányzati szinten elfogadásra került. • A prioritások: • 1. Az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése. • 2. Az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erősítése. • 3. Új kormányzási módszerek, közpolitikai eljárások alkalmazása. • 4. Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése. • 5. Az oktatás, képzés minőségének javítása. Mayer József- OFI

19. 25-64. év között tanulók Mayer József- OFI

20. Kapcsolódási pontok V. • Integráció – szegregáció Támogató programok és rendszerek működtetése a. Phare – programok b. QUAL c. Tanodák d. OIH e. Arany János Tehetséggondozó Program Mayer József- OFI

21. Hogyan jelenik meg az integráció az iskolai dokumentumokban? Mayer József- OFI

22. Összefoglalás I: A hazai oktatás és az EU • Demográfiai folyamatokból adódó problémák • Az iskolarendszerből kilépők problémái (a pályakezdő munkanélküliségtől a sikeres munkaerő-piaci stratégiákig) • A tankötelezettség felemelése (A szakképzés dilemmái) • Ágazatközi együttműködés – LLL politika (a sikerhez nem csak pedagógiai eszközök kellenek!) • A tudásgazdaság által igényelt kompetenciák előtérbe állítása (egy rossz dilemma: ismertek versus kompetenciák) • Orientáció, pályaválasztási tanácsadás (A régi módon nem megy!) • A leszakadókra irányuló speciális figyelem (Kulcs: a társadalmi kohézió erősítése)

23. Összefoglalás II. Az EU új generációs programjai2007-2013. 2006 november (Európa Parlament és Tanács) – LLL - program (6970 M. EU) • (Erasmus, Leonardo, Grundtvig, Comenius) →Fiatalok lendületben (Youth in Action) • Fiatalok Európáért - Európai Önkéntes Szolgálat - Fiatalok a világban - Ifjúságsegítők támogatása - Ifjúságpolitikai együttműködések (A nem formális nevelés támogatása) Alapvető célkitűzések: • Tudástársadalom megteremtése • A gazdasági fejlődés fenntartása • Több és jobb munkalehetőség biztosítása • A társadalmi kohézió megerősítése Specifikus célkitűzések: • Az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztése, a magas teljesítmény elérése • LLL –tanulás európai térségeinek kialakítása • A tanulás vonzerejének, hozzáférhetőségének és a minőségének javítása • A kultúrák közötti párbeszéd javítása. • A nemek közötti egyenjogúság erősítése • Az egyén(iség) kiteljesedésének elősegítése

24. Köszönöm a figyelmüket!mayer.jozsef@ofi.hu Mayer József- OFI