A roma politikai részvétel és képviselet lehetőségei

1. A roma politikai részvétel és képviselet lehetőségei Balázs Dobos (MTA TK KI) Romakérdés és hátrányos helyzet – Kitörési pontok és stratégiák Republikon Intézet – Ars Longa Művészeti Egyesület 2013. október 25.

2. A roma politikai részvétel ügye • A 2000-es évekre a kérdés előtérbe kerülése • Nemzetközi szinten: • „Hatékony közéleti részvétel” • Romastratégiák • Nemzetközi kutatások: polgári-politikai jogok kivívása, ua. mobilizáció kudarca • Politikai részvétel, képviselet intézményes formái • Egyesületi, civil szféra • Kisebbségi/nemzetiségi önkormányzatok • Kedvezményes mandátumszerzés helyi és országos szinten • Cigány/roma politikai pártok • Tanácsadó, véleményező testületek

3. A közép- és délkelet-európai roma politikai mobilizáció kudarca • Belső és külső tényezők, köztük • Társadalmi/politikai törésvonal nagyfokú hiánya • Nyelvi-kulturális heterogenitás, tagoltság • Területi szétszórtság • Szavazásra nem jogosultak relatíve magas száma • Gyenge szervezeti kapacitások, erőforrások hiánya, választói bizalmatlanság • Társadalmi-gazdasági marginalizáció • Előítéletek, diszkrimináció • Más képviseleti formák, intézményi tényezők • Pártalapítási szabályok, választási rendszer

4. Az egyesület és a kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat • Egyesület: 1988-1994 között meghatározó • Eleve szervezeti pluralizmus • 1989 után „extrém” pluralizmus, min. 1500 szervezet (2011) – ernyőszervezetek • 2006-tól kizárólagos jelöltállítás • Kisebbségi önkormányzati rendszer 1994- • Kiterjedtebb, költségesebb feladatok: eltérő megítélés • Szociális, oktatási és jogvédelmi ügyek jelenléte, lokális konfliktus-megelőzés, -kezelés • Helyi kapacitások erősítése

5. Parlamenti képviseleti modellek • Intézményi kontextus: pártalapítási és választási szabályok • Kisebbségi képviselet tiltása (pl. Bulgária az 1990-es években) • Neutrális rendszerek (pl. Csehország, Magyarország – 2014-ig, Szlovákia) • Kisebbségi képviselet elősegítése • Mandátumszerzési küszöb eltörlése (pl. Szerbia) • Fenntartott képviselői helyek (pl. Horvátország, Koszovó, Románia) • Mainstream pártokkal való megállapodások

6. Kedvezményes mandátumszerzés helyi és országos szinten • „Országgyűlés munkájában való részvétel” (Alaptörvény) • Országgyűlési választási törvény: • Nemzetiségi választói névjegyzék • Egyéni képviselőjelöltre, országos önkormányzat listájára voksolás • Kedvezményes kvóta elérés, ill. nemzetiségi szószóló • + Képviselők, szószólók egyéb kiegészítő jogai • Helyi szinten, a 10 ezer fősnél kisebb és nagyobb településeken, 1990-2006 között • Önkormányzati választási törvény: 2014-től ismét kedvezményes mandátumszerzés

7. A roma népesség becsült száma és a roma pártok Közép- és Délkelet-Európában

8. A roma pártok főbb jellemzői • Történelemben elsőként, a rendszerváltások eredményeként • Főként balkáni országok • Kellő létszámban, arányban jelen (kiv. Csehország, Horvátország) • Más kisebbségek sikeresen mobilizálódtak • Fragmentált pártszerkezet, külső és belső rivalizálás, egyesülési kísérletek • (Parlamenti) választási sikertelenség • Rövid életűek, különböző irányultságúak • Pozícióorientáltak

9. A bejegyzett etnikai pártok Magyarországon, 1989-2013

10. A magyarországi roma pártok főbb jellemzői • Állandó, ua. marginális és vitatott szereplői a pártrendszernek • Egyesületekhez, nemzetiségi önkormányzatokhoz képest • Kizárva a nemzetiségi önkormányzatokból és a kedvezményes parlamenti képviseletből • Korlátozott igény az etnikai törésvonal politikai szintű megjelenítésére • Gyakorta gyenge és bizonytalan etnikai kötődések aligha feleltethetők meg a választói érdekeknek • Pártok kapacitáshiánya • Képviselet a mainstream politikai pártok soraiban

11. Az adott évben megalakult pártok száma

12. A bejegyzett pártok időbeli megoszlása

13. A pártok száma székhelyük szerint megyénként 3 2 1 12 1 3 2 1 1 1 1 1

14. A csoport önmeghatározása • Többségük a cigányságra mint (nemzeti/ etnikai) kisebbségre épít • „Cigány” és „roma” megnevezés használata • Pártnevek: egyesítő-integráló törekvés • Szervezetenként és időben változó álláspontok • „Nem nemzetiség, hanem kisebbségi népcsoport” (MCIP, 1990, MCBP, 1995) • Kisebbségi státus elvetése (MCDP, 2001) • „Cigány az, aki cigány módon él!” (CDU, 2003) • A cigányság nemzet (MROP, 2005)

15. Az országgyűlési egyéni képviselő-jelöltek száma pártonként (első forduló)

16. Az országgyűlési egyéni képviselő-jelöltekre leadott szavazatok száma (első forduló)

17. A roma egyéni jelöltek indulási helyei 1990-2010 (összesített számok, megyénként) 4 5 7 2 1 2 1 1 2 4 3 1 6

18. A (területi) listákra leadott szavazatok száma (OGY, EP)

19. Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok száma (második forduló)

20. A pártprogramok, célok összesítése • Többségüknél a többszintű képviselet célja • Többségüknél szociális, illetve emberi jogi, kulturális, etnikai ügyek együttes jelenléte • Valamivel többen szociális kérdésekre összpontosítanak • Kevesebbnél, de a többségnél emberi jogi, kulturális, etnikai célok megfogalmazása (is)

21. Politikai, ideológiai elkötelezettség • Baloldali-szociáldemokrata értékek: 7 párt • Keresztény-kereszténydemokrata értékek: 3 párt • Mainstream pártokkal kapcsolatok: 18 párt • Kétoldalú kapcsolatok, együttműködés, beolvadás • Pártok összefogása 2001-ben: DRP + MROP + REP + MCPB + MCDP

22. Pártszervezet és -vezetés • Kevés, változó, ellentmondásos információk a tagság, az alapszervezetek, és a támogatók számáról • Ambiciózus alapszabályok • Vs. közvélemény-kutatások, választási eredmények • Legsikeresebbeknél civil, CKÖ szervezeti háttér (Phralipe, MCF) • Párt vezetőjének meghatározó szerepe • Országos politikusok, értelmiségiek, vállalkozók, helyi CKÖ elnökök, képviselők

23. Romakérdés és hátrányos helyzet – Kitörési pontok és stratégiákRepublikon Intézet – Ars Longa Művészeti Egyesület2013. október 25. Köszönöm a figyelmet! Dobos Balázs dobos.balazs@tk.mta.hu balazs.dobos@gmail.com