Kárpát-medence neolitikuma

1. Kárpát-medence neolitikuma 6000 – 4400 BC

2. NeolitizációTermékeny félholdAnatólia-Tesszália, Észak-balkán, Kárpát-medence, Nyugat-Európa-Földközi tengeri útvonal: Cardium Impresso kerámia (kagylóval soványít) Zagrosz 11-10- évezred Peloponésszosz, Levantikum 8000 körül Körös-Starcevo 6300-6000 körül

3. Vonaldíszes kultúrák Kárpát-medence déli fele 5500 6000

4. Neolitizáció = komplex gazdálkodási mód Növénytermesztés Állattenyésztés Letelepedett életmód Kerámiakészítés Mi volt előbb? Atlantikum klímaperiódus: meleg csapadékos időjás Zárt, kevert lomboserdők (tölgy, hárs, szil, kőris)

5. Migráció vagy adaptáció? Az észak Balkánon és Kárpát-medencében egységes anyagi kultúrával, kialakult életmóddal és gazdálkodási stratégiával jelenik meg a neolitikum Neolit package Juh-kecske Alakor, tönke, közönséges búza Kerámiakészítés Anatóliai eredetű bevándorlás + Helyi lakosság

6. Hétköznapok vénuszai. Hódmezővásárhely 2005 Gyulai Ferenc: Neolitikus Növénymaradványok az Alföldről. 171–202. Vörös István: Neolitikus állattartás és vadászat a Dél-Alföldön. 203–243. K. Zoffmann Zsuzsanna: Embertani adatok a Dél-Alföldi neolitikum biológiai és történelmi rekonstrukciójához. 145–155.

7. Déli bevándorlás mellett a helyi elemek beolvadása A helyi mezolit alaplakosság fontos szerepe a neolitizáció további terjedésében — Vonaldíszes kultúra nagy tömbjének kialakulása (következő előadás anyaga) Egy kivétel: Lepenski Vir kultúra Mezolit alaplakosság a Vaskapu környékén mind a Román, mind a Szerbiai oldalon továbbélés Letelepedett életmód, többrétegű települések (lásd alaprajz) Felső rétegekben Starčevo kerámia használata – átveszi a kerámiainnovációt de mást nem A letelepedett életmód pedig már a korábbi időszakban is megvolt De nincs domesztikált állat (kivétel kutya) és növénytermesztés Főleg halászatból tartják fenn magukat A Starčevo tömbön belül eltérő életmód Nincsenek jól hasznosítható mezőgazdasági területek Lepenski Vir I–II mezolitikum Lepenski Vir III neolitikum

9. Lüning térképek a neolitizáció terjedéséről Körös Balkán-égeikumi komplex: Karanovo I–II, Kremikovci, Anzabegovo, Protosesklo–Sesklo Körös, Starčevo, Criş Vardar (Axios) Morava Strimon Marica Karanovo Starčevo-Criş Anzabegovo

10. 6300/6000-5500/5400 BC KörösKoraneolitikum Körös-Starčevo-Criş DVK Korai AVK Vinča Berettyóújfalu-Kunszentmárton vonal Kb 5000 ismert lelőhely

11. Délkelet-európai korai élelemtermelő technokomplexum: Körös-Starčevo-Criş-Karanovo I-II, Protosesklo-Vorsesklo Ezen belül az első három szorosabb kapcsolatban áll egymással Trogmayer Ottó: csípett díszes edények kultúrája 3 különálló kultúra sok közös jeggyel Északi határvonal magyarázata: Határfolyóelmélet (T. Dobosi V.) Mezolit lakosság ellenállása (Kalicz-Makkay) Szatmár csoport településterülete (Raczky, Domboróczky) KEB AÖB (szemináriumi téma) (Sümegi-Kertész)

12. Kutatástörténet 1929 AÉ Banner Körömdíszes edények kronológiája, a jellegzetes horizontot a tiszaival egyidőre a rézkor előttre tette 1932 Dolg Banner Tisza3-ba sorolja ezeket a leleteket 1934/35 Tompa BrgK Vinca rétegsora alapján a neolitikum legelejére tette a Körös kultúrát Kutzián Ida: A Körös-kultúra I-II. DissPann II/23, 1944 Banner J., Csalog J., Gazdapusztai Gyula (Gorzsa-Kovács puszta: Körös teleprészlet) Trogmayer O., Kalicz N., Makkay J. kutatásai Trgmayer Ottó: Gyálarét Szilágyimajor, Deszk 1. sz olajkút Maroslele Pana Röszke-Lúdvár – felmenő falú házmodell teteje Kandidátusi értekezés, 156 lelőhely, első festett edények, cserépstatisztika, radiokarbon adatok

13. Települések Tiszajenő-Szárazérpart Selmeczi László: Das Wohnhaus der Körös Gruppe von Tiszajenő. Neuere Angaben zu den Haustypen des Frühneolithikums. MFMÉ (1969) 17-22. 9,2x4,2 m ház, paticsomladék, döngölt agyag padló Raczky P.: A Körös kultúra leletei Tiszajenőn. Die Funde der Körös-Kultur in Tiszajenő. ArchÉrt 103, 171-188. A házból előkerült kerámia értékelése, statisztika Durva kerámia: 1, cilindrikus vagy tölcséres nyakú hombár, főleg barbotinos dísszel; 2, lapos aljú vagy bütyöklábú kónikus tál; 3, egyenes vagy ívelt nyakú fazék; 4, puttony alakú edény finom kerámia: 1, kehely; 2, csésze, 3, kónikus tál talpgyűrűn, alacsony csőtalpon vagy bütyöklábakon, 4, egyenes vagy ívelt nyakú fazékfazék; 5, kihajló peremű, gömbös hasú edény; 6, cilindrikus, magas nyakú, gömbhasú palack díszítések: kis mennyiségben vörös bevonat (slip) utólagosan polírozott, csípett dísz, rendszertelenül vagy kalászmintában, rátett barbotin, ráfröcskölt vagy rákent barbotin (Schlickwurf), karcolt díszítés, benyomott nádvég, plasztikus díszek, fekete vonalas festés Tiszajenő kronológiai helyzete: Bikónikus töredékek, fekete festés (Trogmayer szerint a középső fázisra jellemző), sok barbotin, de kevés Schlickwurf: fiatal telep de nem annyira mint a Maroslele-Pana 3. gödre. Starcevo Girlandoid fázisával egyidős

14. Települések Raczky P.: Az első paraszti falvak a Közép-Tisza-vidéken. (Szajol-Felsőföld települése). In: Vendégségben őseink háza táján. Szolnok 1996, 22-30. Szajol-Felsőföld: 600x200 m-es település a házak 40-50 méterre állhattak egymástól, egyszerre kb 25-30 ház állt Öcsöd-Kiritó Szolnok-Szanda: 120x140 méteres település 6 ház sorba a vízparton, ebből 3 „U” alakú Békés topi több mint 5000 lelőhely

15. Röszke-Lúdvár Trogmayer O.: Ein neolithisches Hausmodellfragment von Röszke AASzeg Suppl. 10 (1966) 11-26. Trogmayer O.: A Körös-csoport lakóházáról. Újkőkori házmodell töredék Röszkéről. – On the dwelling of the Körös group. ArchÉrt 93 (1966) 235-240.

16. A telpeken 20/60-3000 cm rétegvastagság Életmód: Jukecske aránya 60 % körüli Délen ez a 80%-ot is eléri A szarvasmarha aránya csak a középső neolitikumban nő meg Deszk 1. olajkút: viziszamár Növénytermesztés Halászat (halcsontok az összes csont 20%-át teszik ki) Nagyméretű telepek 300-400 méter hosszan húzodnak a vízpartokon, de nem egyidőben lakták őket hanem horizontálisan változó korú

17. Temetkezések Telepeken, gyakran gödrökben 100 körüli temetkezés Igen kevés a lelőhelyszámhoz viszonyítva Zsugorított Házba való temetkezés szokása

18. Kerámia Zsírfarú, álló, dorongfejű idolok Kevés állatábrázolás Oltáredények, mécsesek Agyag pintadérák 3 v. 4 alacsony lábú edények Talpgyűrűs csészék Kehelyszerű talpas pohár, profilált peremű csésze Fordított csonkakúp alakú tál Csőtalpon vagy talpgyűrűn is állhat Hombárok -magas, kevésbé öblös -alacsonyabb, hasasabb változat Mindkettő létezik tölcséres vagy kihajló peremmel Fazekak – hombár forma kisebb kiadásban Ládaszerű szögletes tárolóedények Puttonyedények Félgömbös alakú füles csésze agyagkanalak

19. Díszítés Durva kerámia szerves anyaggal, pelyvával soványított Finom kerámia nem soványított csak jól iszapolt Körömbenyomásos dísz, csípett dísz Kalászminta Nádvég benyomásával kialakított minta ujjbenyomkodás Plasztikus díszek, lécek, spirálisok, állat vagy emberábrázolások Barbotin -schlickwurf -rátett barbotin Kevés festett kerámia, vörös önbevonat (slip), fehér illetve fekete pöttyözéses festés (Röszke-Lúdvár 33000 töredék közül 23 festett: 0,07 %) Kevés bekarcolt vonaldísz – főleg a fiatal leletegyüttesekben Kialakult formavilággal rendelkező egységes anyagi kultúra Kb 5000 lelőhely (egyik ok a topikötetek egy része ide esik) Gyakran 1 méter vastag rétegsor De nincs kronosztatigráfia Nehéz belső kronológiát létrehozni

20. Kronológia Elég kevés a fogódzó Garasanin és Milojcic 4-es kronológiai beosztása (következő kép ) Trogmayer Ottó 1, nincs festés, nincs barbotin, nincsenek Vinca jellegű kettőskúpos jól fényezett edények 2, vörös alapon fehér festett kerámia, egyenes vonalú mintával 3, megnő a barbotin aránya 4, túlsúlyba kerül a barbotin, megjelennek a Vinca elemek Kettős kónikus formák, sötétszürke, fekete, fényezett felületkialakítás – Protovinča korszak Makkay János Festés alapján próbál belső kronológiát megállapítani

21. Kronológiai szisztémák

22. Leletanyagközlések Trogmayer O.: A Dél-Alföld kora neolitikumának főbb kérdései. Kandidátusi értekezés. Kézirat 1968. Paluch Tibor: Kora neolit településrészlet Hódmezővásárhely határában – An Early Neolithic settlement on the outskirts of Hódmezővásárhely. In: Hétköznapok vénuszai. Hódmezővásárhely 2005, 9–43. Trogmayer Ottó: Régi adósságaim I. Röszke-Lúdvár. ŐL 5 (2003) 8-20. Trogmayer Ottó: Régi adósságaim II. Gyálarét-Szilágyi-major. ŐL 6 (2004) 13-26. N. Kalicz – P. Raczky : Siedlung der Körös-Kultur in Szolnok-Szanda. MittArchInst 10/11 (1980/81) 13–23. Makkay J.: Excavations at the Körös culture setlement of Endrőd-Öregszőlők. In. Bökönyi S. (szerk.) Cultural an Landscape changes in South-East Hungary I. Reports on the Gyomaendrőd Project. Budapest, 1992, 121-193. A. Whittle–Oros K. : Ecsegfalva VAH legújabb száma

23. Trogmayer Ottó: A Körös-csoport barbotin kerámiájáról. The „Barbotine” pottery of the Körös Group. Arch Ért 95 (1968) 6–12. Maroslele-Pana, 3. és 4. gödör Gyálarét-Szilágyimajor, 1. gödör, 8. gödör (5140+-100) Röszke-Lúdvár 1 gödörkomplexum (33000 db edény) Deszk I. sz. olajkút statigráfiailag a 7. gödör fiatalabb mint a 8. gödör, 5 gödör anyaga vizsgálható Nosza-gyöngypart (Garašanin) Díszítőminták alapján statisztikai elemzés, zárt gödrök leletanyagaiból Legidősebb a Gyálaréti és lúdvári leletanyagok Legfiatalabb a Maroslele-pana 3. gödör és a Deszk-Olajkút 15. gödör: sok a barbotin és megjelnnek a kettőskúpos vincai típusok is Konklúzió: a Barbotin kerámia a legrégebbi leletanyagokban hiányzik, majd fellépése után egyre növekvő tendenciát mutat, a barbotin aránya meghatározza a kerámia korát Trogmayer Ottó: Megjegyzések a Körös csoport relatív időrendjéhez. Remarks to the relative chronology of the Körös group. Zamecsanyija k relatívnoj hronologii Körös-gruppi. ArchÉrt 91 (1964) 67-84. Maroslele-Pana ásatási jelentése 4. Gödör: 2 kultúrszint melyet 30 cm vasatg csigaréteg választott el, az ásató szerint a két réteg között kronológai különség van. Nincs házmaradvány, 5 neolit sír, Konklúzió: 4. gödör idősebb, a 3. gödör a legfiatalabb, Vinca A korú

24. Szatmár csoport Kalicz N. – Makkay J.. Probleme des Frühen Neolithikums der Nördlichen Tiefebene. Alba Regia 1972, 77–92. Körös kultúra északi határvonalától északra széles sávban a felső Tisza két oldalán olyan leleőhelyek csoportja melyek erős kapcsolatot mutatnak a Körös kultúra forma és motívumkincsével de az AVK-val kapcsolatba hozható formák és díszítések is megtalálhatók benne Egyértelműen nem Körös Két fejlődési fázis Idősebb (Szatmár I): Nagyecsed, Tiszabezdéd Fiatalabb (Szatmár II): Fényeslitke, Rétközberencs, paszab, Ibrány I–II, Kenézlő, Szerencs, Tiszavalk, Poroszló, Tiszaörvény, Tiszacsege, Ebes, Csomaköz Ekkor még mindkét fázist idősebbnek tartják mint az AVK legidősebb szakasza A fiatal, Protovinca korú déli Körös lelőhelyekkel tartják egykorúnak Interpretáció: ez a csoport lenne az átmenet a Körös és az AVK között. Kalicz N. – Makkay J.: Frühneolithische Siedlung in Méhtelek-Nádas. MittArchInst 6 (1976) 13–24. Nagyecseddel és Tiszabezdéddel azonos lelőhely – ez korábban általuk idősebb Szatmárként lett elkülönítve Ebben a cikkben a korai Szatmárt a Körös kultúrába sorolja, a Körös kultúra egy variánsa, mely a Körös településterülettől északra 150 km-re található 2 féle idoltípus: hagyományos steatopyg, lapos, négyszögletes, geometrikus mintával A kőeszközök között 80% az obszidián aránya, talán a kőnyersanyaglelőhely miatt húzódott fel idáig a kultúra településterülete (mivel nincs földrajzi indoka az elterjedés ilyen határának)

25. Szatmár csoport Szatmár I: Ma a Criş kultúra északkeleti településterületéhez sorolják őket Szatmár II: mai elnevezése AVK legidősebb vagy kialakuló fázisa (következő óra anyaga)

26. Domboróczki László: A Körös-kultúra északi elterjedési határának problematikája a Tiszaszőlős-Domaháza-pusztán végzett ásatás eredményeinek fényében. Archeometriai Műhely, 2005/II 2. 2006. 5–15 (http:/www.ace.hu/ametry) Szatmár csoport kutatástörténetének összefoglalása Jelenleg a legészakibb Körös lelőhelypublikáció Erős Körös dominancia feltételezése a Felső Tisza vidék neolitizációjában Helyi elemek részvételének visszaszorítása

27. Protovinča Bizonyos tipológiai jegyek (kettőskónikus formák, fekete magas fényű áru) egy adott időhorizontban való megjelenése: Késő Körös, Késő Starčevo Makkay János elképzelése szint a Körös kultúra északi határvidékén a Késő Körös időszakban olyan fejlődés indul meg, amelyből levezethető a Vinča kultúra kialakulása. (új jellgeztességek+Körös kerámia együtt) Vagyis a Vinča kultúra az Alföldön jön létre és innen húzódik le a Marostól Délre fekvő törzsterületekre. Vinča helyi fejlődés eredménye és nem déli hatásokra jön létre. Protovinča megelőzi a Vinča kultúra kialakulásást Protovinča leletegyüttesek: Maroslele-Pana 3. gödör, Dévaványa-Atyaszeg Vinča Kultúra Starčevo kultúra magterületén jön létre (a téves szemlélet egyik oka, hogy a Körös-Starčevot egy kultúrának tekinti) Középső neolitikum indul vele. Vinča A-D, késő neolitikum végéig tartó fejlődés — relatív kronológia alapját is képezi A Protovinča leletegyüttesek területén nem jön létre soha Vinča kultúra Továbbá a Protovinča leletegyüttesek Vinča A korúak Ebben az időben az Alföld É-i részén már korai AVK található. A Körös és Maros között a legfiatalabb Körös leletanyagok vannak (Protovinča időhorizont), a Marostól Délre a Vinča kultúra A fázisa létezik Ma már kronológiai jelző szerepe van csak a fogalomnak: A Körös-kultúra legfiatalabb leletegyütteseire értik, illetve a korszakot jelölik vele.

28. W. Schier: „Proto-Vinča”: Zum Übergang von der Starčevo-zur Vinča-Kultur im Südosten des Karpatenbeckens. In: ANTIΔΩΡΟΝ, 1997, 157–166. Proto-Vinčaproblematika összefoglalása

29. Starčevo-kultúra

30. Összefoglaló irodalom: Kalicz N.: Frühneolithische Siedlungsfunde aus Südwestungarn. IPH IV 1990 N. Kalicz: The early phases of the Neolithic in Western Hungary (Transdanubia). Poročilo XXI (1993) 85-135

31. Kutatástörténet A kultúrát a jugoszláv területeken különítik el, inne indul kutatása és belső kronológiáját is a szerb kutatás határozza meg (lásd korábbi táblázat) Első leletek Harc-Nyanyapuszta – festett kerámia, Lengyel kultúrába sorolják 60/70-es évek, Kalicz N. és makkay j kutatásai ún.: durva kerámiás lelőhelyek vizsgálata (Harc és Medina) Medina típus elkülönítése (ekkor még nincs területi kapcsolat a Starčevóval) Átmenet a déli korai neolitikum és a kelet-szolákiai korai vonaldíszes között (a felszíni leletekben keverten voltak Starčevo és Vk leletek) 70-es évek Lánycsóki ásatás Ecsedy István Becsehelyi ásatás Kalicz Nándor Alapján a Starčevo kultúra létezik a Dunántúlon + Szórvány leletek Leletközlések utáni első összefoglalás Kalicz IPH

32. Lánycsók-Bácsfa puszta-Égett malom dűlő Barcs-Drávapart Becsehely I. Bükkaljai dűlő Becsehely II. Haraszti dűlő Bóly-Sziebert puszta Dombóvár-Kapospart Dunaszekcső-Dunapart Harc-Nyanyapuszta Kaposvár-Deseda Medina-Margitkert Pellérd-MÉV Ércdúsító-Zagytározó Szekszárd-Bonyhádi utca Szentlászló-Almás patak Gellénháza Vörs-Máriaaszonysziget IPH 1990-es északi határvonal Elterjedési terület, klasszikus fázis lelőhelyei, késői fázis lelőhelyei

33. Gellénháza K. H. Simon: Ein neuer Fundort der Starčevo-Kultur bei Gellénháza (Kom. Zala, Ungarn) und seine Südlichen Beziehungen. In: Vinča Culture, its role and cultural connections. Timişoara 1996, 59-92. H. Simon K.: Die neolithischen Funde des Objektes 103/96 von Gellénháza-Városrét. Zalai Múzeum 10 (2001) 19–41 Spiraloid B, legfiatalabb Starčevo, egyidős a Protovinčával illetve a Vinča A-val továbbá a legfiatalabb AVK-val A lelőhelyen volt DVK is, nincs összefüggés, a Starčevo korú gödörbe egy korai keszthelyi csoportba sorolható másik gödröt ástak bele Vörs-Máriaasszonysziget Legfiatalabb Starčevo leletanyag, Spiraloid B, bemélyített vonaldísz, bikónikus formák megjelenése M. Virág Zs. – Kalicz N.: Neuere Siedlungsfunde der Frühneolithischen Starčevo-Kultur aus Südwestungarn. In: Problems of the Stone Age in the Old World. Kraków 2001, 265-279. Kalicz N. – Virág Zs.: Vörs, Máriaasszonysziget. RKM 1999, 15–26. N. Kalicz – Zs. M. Virág – K.T. Biró: The northern periphery of the Early Neolithic Starčevo culture in south-western Hungary: case study of an excavation at Lake Balaton. Documenta Praehistorica XXV (Poročilo) XXV 1998, 151-187. Gödrök elhelyezkedéséből valószínűsíthető, hogy földfelszínre épített házak áltak a lelőhelyen 1 temetkezés is napvilágra került Mo területéről ezen kívül csak egy temetkezés ismert: Lánycsókról (összesen alig több mint 100 temetkezés ismert, ebben benne van a Lepenski Vir Starčevo korú 50 temetkezése is) 1σ cal Bc 5510-5440, 5430-5400, 2 σ Cal BC 5552-5350 (csak egy mérés) (legkorábbi VK-val egyidős) A kőnyersanyag Balatontól északra levő lelőhelyekről származik, ami már nem tartozik a kultúra elterjedési területéhez – kapcsolatok a helyi lakossággal.

35. Finomkerámia: 1, alacsony csőtalpas vagy talpkarikás kelyhek 2, tálak általában alacsony csőtalpon vagy talpkarikán a, félgömbös testtel; b, fordított csonkakúp alakú testtel; c, S profilú testtel 3, kisebb csészék és fazekak 4, nagyobb fazekak és korsók Soványítás: mindig szerves anyaggal Finomkerámia díszítése: Vörös bevonaton sötétszínű festés Agyag alapon vörös festés Agyag alapon fekete festés Plasztikus díszítés Durva kerámia 1, Fazekak 2, puttonyedények 3, tálak Díszítés: Felkent barbotin, rátett barbotin, ujjenyomás, körömcsípés Esetenként az edények nyakán széles, függőleges fekete vagy sötét festéssávok

36. Körös Starčevo 3 vagy 4 lábú edények alacsony csőtalpon vagy talpkarikán álló edények festés kevesebb mint 1% festés 1–2 % körül van A festett kerámiát nem lehet festés: Lineár B, Spiraloid A és B minta szerint csoportosítani Inkább felkent barbotin inkább rátett barbotin Körömcsípéses díszítés magas aránya körömcsípés alacsonyabb száma Több ezer lelőhely Gyakran 1 méteres rétegvastagság kisszámú lelőhely, Mo-n rövid életű, kisméretű telepek délre 1,5 méter rétegvastagságú települések is K. Zoffmann Zs. Vizsgálatai szerint eltérő alaplakosság Délkeleti eredetű északbalkáni eredetű

37. Gödörház rekonstrukciók