170 likes | 360 Views
Bevétel és a jövedelem tartalma az szja-ban jövedelmek meghatározása, csoportosítása. Szja tv. 4., 5., 9. §. Bevétel (2010). A magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában
E N D
Bevétel és a jövedelem tartalma az szja-banjövedelmek meghatározása, csoportosítása Szja tv. 4., 5., 9. §
Bevétel (2010) A magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában • – pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen • az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); • dolog, • szolgáltatás, • értékpapír, • részesedés, • forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; • elengedett, átvállalt tartozás; • a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; • kamatkedvezmény; • dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata, igénybevétele.
Bevétel Nem keletkezik azonban bevétel valamely • személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, ruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.
A bevétel/jövedelem megszerzésének időpontja: Pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy • birtokba vette (átvette) vagy • amelyen azt a magánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták, • ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy postai úton küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a postára adás napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette);
Bevétel • Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható. • Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege. • Előbb nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Ha a nem pénzben kapott vagyoni értéket a magánszemély alacsony adókulcsú államban székhellyel vagy állandó lakóhellyel rendelkező személytől szerezte, köteles haladéktalanul megállapítani és bizonyítani annak szokásos piaci értékét.
A bevétel megszerzésének időpontja Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más okirat esetében • a tulajdonjog megszerzésének napja vagy • ha ez a korábbi időpont, az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette, • dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, • ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek;
A bevétel megszerzésének időpontjaigénybe vett szolgáltatás esetén • az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az áfa tv. rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), • ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja;
A bevétel megszerzésének időpontja • forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására, átruházására, megszüntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére jogosult; • elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt; • a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a kiadás teljesítésének napja; • Előbb nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult. • Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre vonatkozó rendelkezési jogát az az előzőekben meghaározott időpontot megelőzően gyakorolta, akkor a bevétel megszerzésének időpontja a rendelkezési jog gyakorlásának napja-
A bevétel megszerzésének időpontja Kivét, be nem vallott jövedelem • A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének megszerzési időpontja az e címen elszámolt költség elszámolásának napja, • Ha a kivét megállapítása adóhatósági ellenőrzés során történik, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja). • Ha az adóhatóság be nem vallott adóköteles jövedelmet tár fel, ennek összegét a jövedelem megszerzése évének jövedelméhez kell hozzászámítani.
Főbb bevételcsoportok / adóalapba nem tartozó bevételek Főbb bevételcsoportok • Önálló tevékenység • Nem önálló tevékenység • Egyéb jövedelmek • Egyes külön adózó jövedelmeknél a bevétel adóalapba nem tartozó bevételek Korábbi előadás-anyagban!!! (amit a jöv. kiszámításnál nem kell figyelembe venni: 7. §, adómentes tételek)
Forintban kell a bevételt meghatározni • A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. • A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. • az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
Jövedelemnek minősül • a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze (pl. nem önálló tev., gyed, gyes, ösztöndíj, egyéni vállalkozói kivét, kisösszegű kifizetés, osztalék), vagy • a bevételnek az szja törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy • a bevétel szja törvényben meghatározott hányada
Jövedelem közös tulajdonban lévő ingó, ingatlan átruházásbólJövedelem házassági vagyonközösség fennállása alatt a felek tevékenységéből származóan • közös tulajdonban lévő ingatlan, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előzőekben említett dolog bérbeadásából, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem esetében is. • Házassági vagyonközösség fennállása alatt a felek tevékenységéből származó ezen időszakban keletkezett minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja (kivéve az előbbi pont!).