510 likes | 650 Views
A költségvetés végrehajtása; az államadósság. Dr. Réz András Államadósság Kezelő Központ Zrt. Budapest, 2010. április 19. Az államháztartás. Államháztartás alrendszerei (1-2.) 1. Kincstári kör (központi kormányzat) - központi költségvetés - Társadalombiztosítási alapok
E N D
A költségvetés végrehajtása; az államadósság Dr. Réz András Államadósság Kezelő Központ Zrt. Budapest, 2010. április 19.
Az államháztartás Államháztartás alrendszerei (1-2.) 1. Kincstári kör (központi kormányzat) - központi költségvetés - Társadalombiztosítási alapok - elkülönített állami pénzalapok 2. Helyi önkormányzatok (kb 3200) 3. Egyéb állami intézmények - Közalapítványok - Állami vállalatok (MÁV, MNV Zrt.) - Magyar Nemzeti Bank, MFB Zrt.
A költségvetés végrehajtása Bevételek beszedése és kiadások teljesítése, egyenleg 1. Elsődleges bevételek és kiadások - elsődleges egyenleg 2. Nettó kamatkiadás – az államadósság terhe 3. Államháztartási deficit vagy többlet: elsődleges deficit plusz nettó kamatkiadás
A költségvetés kiadásai • Kiadások: • normatív és egyéb támogatások • szociális támogatások és térítések • költségvetési szervek és fejezeti kezelési előirányzatok • helyi önkormányzatok támogatása • befizetések az EU-ba • kamatkiadások • nyugellátások • EÜ ellátások • munkanélküli segély és aktív képzések.
A költségvetés bevételei • Bevételek: • gazdálkodó szervek befizetései (pl. Társasági adó) • fogyasztáshoz kapcsolt adók (pl. ÁFA) • Lakosság befizetései (pl. SzJA) • Úniós elszámolások • kamatbevételek • TB járulékok • Munkaerő piaci járulék.
Az államadósság keletkezése, alakulása Államháztartási hiány vagy többlet (halmozott hiány) 1. Kincstári kör egyenlege 2. Önkormányzatok Egyéb kötelezettségvállalások - költségvetésen kívüli tételek (Pl.: EU transzferekkel kapcsolatos megelőlegezések, bankkonszolidáció, bankmentés, jegybankkal kapcsolatos tőkeműveletek) Privatizációs bevételek (eszközök értékesítése) Adósságállomány átértékelődése (árfolyamveszteség)
Az adósság főbb mutatói • Államháztartási törvény szerint • 1. Kincstári kör adóssága (ezt kezeli az ÁKK Zrt.) • - központi költségvetés • - TB alapok • - elkülönített állami alapok • 2. Önkormányzatok adóssága • EUROSTAT mutatók (ESA’95 és EDP) • Az állami szféra intézményeinek adóssága (tulajdon, irányítás, bevétel) – pl. ÁPV Zrt, NA Zrt, közalapítványok • Konszolidált mutató • Eltérő számbavételi elvek (repó,névérték, piaci érték) • GDP arányos mutatók
Az állampapírpiac létrejötte A tendenciájában egyre növekvő állami szerepvállalás (többletkiadás) finanszírozása eladósodás útján. Az eladósodás módja:értékpapírosítás, • az állam szembesül az eladósodás költségeivel a piacon (kemény költségvetési korlát), • nem torzul az erőforrás-áramlás hatékonysága a gazdaságon belül, • javul a deficit finanszírozás költséghatékonysága, • kockázatmentes hozamgörbe kialakulása, mely a pénzügyi eszközök ármegállapítását segíti.
Állampapírpiac Magyarországon A leglikvidebb és legkisebb hitelkockázatot hordozó (definíciószerűen kockázatmentes) értékpapírok piaca. 2009-ben a • a másodpiaci forgalom 31.835 mrd Ft, • a piacon forgó állomány év végén 9.600 mrd Ft. Kockázatmentes befektetési lehetőséget kínál (pl. háztartásoknak), ugyanakkor előírt befektetési forma (pl. biztosítók, nyugdíjpénztárak számára). Kockázatmentes hozamgörbe már 15 évig terjedő futamidővel.
Az államadósság tulajdonosi szerkezete Forrás: MNB
Magyarország a maastrichti kritériumok tükrében • államadósság/GDP: 2000-2005 között a 60%-os küszöb alatt, jelenleg kb. 78%, és csökkenhet, • deficit/GDP: 2009-ben 3,9%, meghaladja a 3%-os kritériumot, de nemzetközi összehasonlításban alacsony, • 10 éves hozam: 2009 végén kb. 4,5%-kal meghaladta a referenciaszintet, azóta csökkenés, • infláció (EU harmonizált): 2009. decemberben 5,6%, ami távol áll a kritériumtól (3 legalacsonyabb CPI átlaga + 1,5%), • ERMII – 2008-ban sávnyitás, belépés bizonytalan.
Az adósságkezelés célja hosszútávon minimális költségszinttelés elfogadható kockázatok mellett egységes szemléletben megvalósított adósságkezelés • hosszútávon minimálisköltségek: hosszútávú célok követése, • elfogadható kockázatok: kockázatok és költségek fordított viszonya (optimalizálás), • egységes szemlélet: forint - deviza (lejárat, kamat).
Állampapír-piacok • elsődleges piac - az állampapírok kibocsátása, forgalomba hozatala, első értékesítése - “az új értékpapírok piaca” – a deficit finanszírozása, • másodlagos piac - a már kibocsátott állampapírok adás-vétele, növeli a befektetési választékot, az állampapírok folyamatosan, napi áron vehetők meg, adhatók el – szükséges az elsődleges piachoz. 17
A stratégia főbb alapelvei • stratégiai magatartás a forintpiacon (egyszerűség, átláthatóság, likviditás), • stabil (meghatározott sávban tartott) forint-deviza arány, • aktív gazdálkodás az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel, likviditáskezelés, • megfelelés a benchmarkoknak.
Teljesítménymutatók 2005-től forint – deviza arány (25-32% deviza, 2009-től max 38% deviza), forint fix – változó arány (61-83% fix), forint duráció (kamatrugalmasság) (2-3 év között), devizaadósság devizaszerkezete (100% euro), deviza fix – változó arány (66% fix), KESZ optimális állomány (biztonsági tartalék).
A FORINT ADÓSSÁG KAMATÁNAK ALAKULÁSA Kiegyensúlyozott lejárati szerkezet – az adósság átlagkamata lassan követi a piaci hozamok emelkedését 20
KESZ optimális állománya • Optimális szint meghatározása a finanszírozási kockázatok figyelembe vételével finanszírozási tartalék biztosítása érdekében. • A tényleges KESZ egyenleg meghatározott +/- 50 Mrd forintos sávon belül tartása, 2008-2009-ben: minimum az alsó sávhatár elérése. • Aktív likviditáskezelés a kilengések csillapítására.
Likviditáskezelési eszköztár • aktív és passzív állampapír-repóügyletek, • az igény szerint rugalmasan kibocsátható, jellemzően 6 hetes, ún. likviditási diszkont kincstárjegyek értékesítése, • rendszeres kötvény-visszavásárlások, • a 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegyek aukciósmennyiségének aktív változtatása, • készenléti devizahitel-keret
Elsődleges piac Állampapír értékesítési módszerek • Aukció • valósidejű szavazás • anonim verseny • árfeltárás • átláthatóság • Folyamatos: • a kamatozás kezdőnapja a vétel napja (visszavált.), • sok, kis sorozat, • főleg elsődleges piac. • Konzorciális • előzetes ármegállapítás • nem átlátható, szűk kör • Tap (folyamatos) • folyamatos árkövetési, ármegállapítási kényszer (másodpiac), • nagyobb, likvidebb sorozatok
Az aukciós naptár Rugalmasság: államkötvény futamidő általában 3, 5 és 10 éves, de nem rögzített, likviditási kincstárjegy
Az állampapírpiac szereplői • a kibocsátó Magyar Állam • a kibocsátó képviselője ÁKK Zrt. elsődleges forgalmazók • a forgalmazók bel- és külföldi természetes és jogi személyek • a befektetők
Az állampapírpiac szereplői Az ÁKK különleges helyzete: • piaci szereplő, valamint • piacszabályozó és -fejlesztő (az állampapírpiac nemzetgazdasági jelentősége) • a piac (erős) hatékonyságának a biztosítása. További társintézmények: • Pénzügyminisztérium, Államkincstár, • KELER Zrt., BÉT, PSZÁF, és a legfontosabb üzleti partnereink az Elsődleges Forgalmazók (11)
Az állampapírpiac szereplői – elsődleges forgalmazók • EU-ban bejegyzett hitelintézetek és befektetési vállalkozások (magyarországi fiók) • minimális tőke- és likviditási követelmény 2,0 Mrd Ft szavatolótőke, 0,8 Mrd Ft likvid eszköz, • elsődleges forgalmazási követelmény: az értékesített állampapírok 3%-a, • másodlagos forgalmazási követelmény: szűk marzs mellett folyamatos árjegyzés 200 millió Ft-ra (benchmark sorozatok, kiv. 15 éves: 100 millió Ft), ill. likviditástól függően 50 és 100 millió Ft-ra.
Elsődleges forgalmazók • Eredetileg 22 bank és brókercég 1996-ban • Mára már stabilan 11 forgalmazó. CIB Bank Zrt MKB Bank Nyrt CITIBANK Europe Plc Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Deutsche Bank Zrt OTP Bank Nyrt Erste Bank Befektetési M. Zrt Raiffeisen Bank Zrt ING Bank N.V. Unicredit Bank Hungary Zrt Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt 28
Az állampapírpiac – az állampapírok A kibocsátáskori futamidő szerint: Államkötvény(állampapír) Kincstárjegy(állampapír) • egy évnél hosszabb • egyéves vagy egy évnél rövidebb 2009. év végén az összes piaci értékesítésű forint állampapír 80 %-a volt államkötvény, 20 %-a kincstárjegy
Az állampapírpiac – az állampapírok A forgalomba hozatal módja szerint : Nyilvánosállampapír Zártállampapír • előre meg nem határozott befektetők részére értékesítve • egyedileg előre meghatározott befektetők részére értékesítve, előzetes szándéknyilatkozat alapján 2009. év végén a forint államkötvények 95 %-a volt nyilvános, 5 %-a zárt kibocsátású
Az állampapírpiac – államkötvények A kamatozás típusa szerint: Fix kamatozású államkötvény Változó kamatozású államkötvény • évente legalább egy alkalommal módosul a kamatláb • változatlan kamatláb a teljes futamidő alatt • 5-30 éves, DKJ alapú, • 2010. márciustól újra 5 éves változó kötvény, • lakosság számára 3 éves inflációs kötvény • 3 éves • 5 éves • 10 éves • 15 éves 2009. év végén a forint államkötvények 95 %-a volt fix, 5 %-a változó kamatozású
Az állampapírpiac – kincstárjegyek A kamatozás típusa szerint: Diszkont kincstárjegy Kamatozó típusú (lakossági) kincstárjegy • kamatszelvény nélküli állampapír • kamatszelvénnyel rendelkező állampapír • 6 hetes • 3 hónapos • (6 hónapos 2008-ig) • 12 hónapos • „Kamatozó Kincstárjegy” • „Kincstári Takarékjegy” 2009. év végén a forint kincstárjegyek 80 %-a volt diszkont, 20 %-a kamatozó típusú
Magyar állampapírok a nemzetközi piacokon A magyar állampapírok felárai a külföldi benchmark állampapírok felett (EUR Bund, USD Treasury) tükrözik az országkockázatot. A hazai kibocsátók ezen felár felett képesek kijutni a nemzetközi piacokra. Az elmúlt évben a felárak drasztikusan emelkednek, illikvid piacok, csökken a kibocsátási lehetőség (CDS felár piacjelző szerepe). 33
Devizakibocsátás • A lejáratnak megfelelő kibocsátás, • kibocsátások a legfontosabb devizákban (EUR, USD, JPY, GBP), • ú.n. könyvépítéses technika (book building) • kockázatkezelés (a tényleges portfolió fedezeti műveletek (swapok) révén a benchmarkoknak megfelelő szerkezet), • befektetői kapcsolat (kibocsátás előtt aktív), • likvid benchmark kibocsátások (1 Mrd EUR), • felkészülés az EMU tagságra.
Állampapír-piaci mutatók, indexek • Céljuk • referenciaként szolgálnak a portfoliókezelésnél, • a piaci fejlődés és teljesítmény mutatószámai (hozam és ár tekintetében), • piaci opciós és határidős termékek alapját képezhetik, • a különböző piaci szegmenseket összehasonlíthatóvá teszik.
Indexek • Alapelvek • az átlagos befektetői ismereteket kell tükröznie, • a számítások bárki által elvégezhetőek, • az adatok kiválasztásának és feldolgozásának objektív feltételei, • az alapadatok forrásának közzététele, • a képlet közzététele, • a számítások széleskörű alkalmazhatósága (a piac felosztható, összehasonlítható), • hosszabb időhorizonton keresztül érvényes.
Az állampapírpiac néhány mutatója REFERENCIAHOZAM Az elsődleges forgalmazók árjegyzése alapján az állampapírpiac kiemelt futamidőire minden nap számított átlagos hozamszint. • Kiemelt futamidők: • 3, 6, 12 hónap, • 3, 5, 10, 15 év.
Az állampapírpiac néhány mutatója ÁLLAMPAPÍR INDEX Az elsődleges forgalmazók által naponta jegyzett legjobb vételi és eladási árfolyamok alapján számított, az állampapírok meghatározott csoportjára érvényes, naponta közzétett árfolyam-mutató. A tárgynapi árfolyam és a kezdőnapi érték hányadosa.
Az állampapírpiac néhány mutatója MAX INDEXEK Az elsődleges forgalmazói rendszer keretében értékesített, fix kamatozású és diszkont állampapírok piacon lévő mennyiségei meghatározott csoportja alapján számított átlagos árfolyamindexek. • Típusai: • RMAX – 1 évnél rövidebb futamidő, • ZMAX – fél évnél rövidebb futamidő, • MAX – 1 évnél hosszabb futamidő, • MAX Composite – valamennyi.
Az állampapírpiac néhány mutatója BMX INDEXEK A kiemelt futamidőkhöz tartozó, referencia államkötvények árfolyamindexei. • Típusai: • BMX3Y - 3 éves referencia kötvény, • BMX5Y - 5 éves referencia kötvény, • BMX10Y - 10 éves referencia kötvény, • BMX15Y - 15 éves referencia kötvény.
A nemzetközi tőkepiaci (sub-prime) válság és az állampapírpiac • A korábbi likviditásbőség helyett a befektetők kockázatkerülők lettek (a likviditás a király) -> tőkekivonás a fejlődő piacokról (nem hozamkérdés), • A válság okai: • Magas deficit és államadósság, • Fizetési mérleg deficit (nem magyar specialitás), • Bankszféra túlzott devizahitelezése, • Alacsony megtakarítások, • Külföldi adósságtól elmaradó MNB devizatartalék, • Magánnyugdíjpénztári portfolió átalakítás.
A külföldi befektetők szerepe A külföldi befektetők jellemzői (forintpiac): • Legnagyobb államkötvény-tulajdonú szektor • Rövid állampapírok iránt viszonylag alacsony kereslet • Kamatérzékenység (carry trade) + kockázatvállalási hajlandóság szerepe (régiós hatások)
Állampapírok másodpiaci forgalma (KELER OTC + tőzsde) 2008. II. negyedévtől: visszaeső forgalom
A nemzetközi tőkepiaci (sub-prime) válság és az államadósságkezelés • Októberben eltűntek a vevők (megszűnt a másodpiaci likviditás) • Drasztikus hozamemelkedés • Sikertelen aukciók • Október végén az ÁKK felfüggesztette a kötvényaukciókat az év végéig • Csökkentett diszkont kincstárjegy értékesítés • IMF/EU/Világbank hitelkeret.
A nemzetközi tőkepiaci (sub-prime) válság és a gazdaságpolitika • Csökkentett ÁH deficit, nemzetközileg is alacsony!! • Piaci finanszírozás visszaépítése a nemzetközi hitelcsomag segítségével, • Jegybanki likviditásbővítő és piacjavító intézkedések (repó, államkötvény visszavásárlás), • Bankcsomag, • Magánnyugdíjpénztári portfolió átalakítás felfüggesztése, • Jogszabályi változások a piac fejlesztése érdekében (repó elszámolás).