Egri sétánk

1. Egri sétánk

2. A városháza előtt láthatunk egy másik szoborcsoportot, amely 60 évvel később került ide:Kisfaludi Srtobl Zsigmond alkotása és a Végvári harcosok küzdelmét ábrázolja a török túlerővel szemben. A tér korábban nagyobb volt, vásár- és piachelyként is működött 1955-ig. 2005.ben új szoborral gazdagotodd a tér. Farkas Ádám Tapintható-látható városplasztikáját nem csak a gyermekek kedvelték meg. Itt a téren áll a Minorita templom, Eger legszebb barokk temploma. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Tervezője valószínűleg KilianIgnazDientzenhofer volt, de a művészi terveket Gerl mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. Az építést Falk János és Nietschmann János egri egri építőmesterek tervezték. DOBÓ TÉR A belváros keskeny utcáiból szélesedik ki Eger város dísze, főtere, a Dobó István tér. A tér kedvelt találkozóhely, művészeti, kulturális rendezvények helyszíne. Telente itt kerül felállításra a város karácsonyfája. Nevét Dobó István várkapitányról kapta, akinek a vezetésével az 1552-es ostrom idején a vár védői visszaverték a sokszoros túlerőben lévő török sereg támadását. A vár felé tekintve a névadó Dobó istván szobra magasodik kivont szabjával, balján egy harcos, jobbján egy hős egri nővel, aki köveket dob a várat ostromlókra. Az 1907-ben készült szobor alkotója Strobl Alajos.

3. Gárdonyi Géza az Egri csillagok című híres regényéből ki ne ismerné Eger vár védőinek több hetes hősies harcát Ali és Ahmed pasák egyesített hadserege ellen. Eger vár védői Dobó István és Bornemissza Gergely vezetésével 1552-ben az egész Európa csodálatára történelmet írtak. A vár két ezer védője a negyvenszeres túlerő ellenére nem hátrált meg, a török hadsereg hatalmas veszteségek mellett öthetes véres ostrom után fel kellett hagyjon a vár elfoglalásának tervével. Dobó István és a vár elszánt csillagai a várat nem adták fel, hanem hősies harcok árán megvédték. Eger vár története Szent István királyunk uralkodása idején kezdődött. Egerben Szent István 1001-1009 között tíz püspökséget alapított, amelynek területe egészen a Kárpátokig terjedt. A püspökség védelmére 1248-tól kővár építésébe kezdtek, a kővár mellé az elpusztult román stílusú templom helyére gótikus templomot, majd késő gótikus katedrálist építettek. Eger Szent István korától napjainkig püspöki székhely, habár a püspöki székhely védelmére, egy kővár építésére Lambert püspök már 1248-ban engedélyt kap a királytól, Eger várát, mint hadászati építményt írásos bizonyíték csak 1363-ban említi először.

4. A szabad királyi városi állapot csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepülő Fenessy György püspök az uralkodótól visszaszerezte a város korábbi jogállását. A Rákóczi szabadságharc idején (1703-1711) a város a felszabadult országrész központja volt, II Rákóczi Ferenc fejedelem, többször tartózkodott a várban és egyben főhadiszállása is volt. 1705-bne Egerben készítették az első magyar hírlapot, az Igazmondó Merkuriust. A XVIII. század Eger fejlődésnek jelentős időszaka volt, Eger püspökei Bárczy Ferenc és Eszterházi Károly kialakították Eger ma is látható barokk városképét. A barokk épületek közül a leglátványosabb: a líceum ( ma Esterházy Károly Tanárképző főiskola épülete), a minorita templom, a kisprépost és a nagyprépost palota, a vármegye háza, s a szerb /rác/ templom. A lakósság szám is ugrásszerűen megnövekedett, míg 1866-ban csak 1200 fő volt, 1887-bemmár meghaladta a 17000 főt. Eger a XVIII. században mindjobban iskolaváros és kulturális központ lett, 1700-ban TelekessyIstán papnevelő intézetet hozott létre, 1740-ben Foglár György kanonok, jogi iskolát alapított, 1754-ben Barkóczy püspök bölcseleti iskolával bővítette Eger városának iskola hálózatát 1769-ben, Egerben Markor Ferenc irányításával megnyílt az ország első orvosi iskolája, sajnos ez az orvosi egyetem csak 1775-ig működött, mert az uralkodó megszüntette. Az 1825 és 1849-ig tartó reformkor Eger történetében is maradandó nyomokat hagyott, Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól, mert a város megváltotta a kilenced fizetését 50 ezer forintért. Pyrker László János akkori püspök képtárat hozott létre, amit 1848-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Pyrker ajándéka képezte alapját az 1990-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának. Ugyancsak Pyrker nevéhez fűződik az első magyar nyelvű tanító képző létrehozása is. Az egri vár ma védett műemlék, amelyben a Dobó István vármúzeum működik. Az állandó kiállításon mutatják be a vár történetét, földalatti erődrendszerét a középkori büntetési módokat és eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található az Egri Képtár Magyarország egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, amelyben németalföldi itáliai, osztrák magyar festményeket őriznek. Eger városa az egri várral, Magyarország egyik legszebb, legősibb, kulturális és történelmi eseményekben leggazdagabb a bel és külföldi turisták leglátogatottabb, legkedveltebb városa. 

5. Gárdonyi Géza sírja az egri várban

6. Gárdonyi Géza emlékház

7. Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár A rokokó palotát egy, a 18. század elején épült ház helyére építtette gróf Batthyány Ignác káptalani nagyprépost. Az épületet Fellner Jakab tervei alapján 1774–1776 között húzták fel. Maga Batthyányi Ignác valószínűleg sosem lakott a palotában, mert annak befejezése előtt elhunyt. Ezért az erkély korlátjára utódja, Dobronvay Miklós  kanonok névbetűi kerültek.

8. A Múzsák ligetében található Bródy Sándor és Gárdonyi Géza bronzszobra.

9. A líceumot Barkóczy Ferenc püspök kezdte építtetni 1761-ben, mert ebben az épületben kívánta elhelyezni az általa alapítani kívánt egri egyetemet (universitast) A tereprendezési munkálatokat 1762-ben kezdték meg. Időközben az angolkisasszonyok mai iskoláinak épületében (Kosshut ú. 8.) működött, ún. „Foglár-féle jogi iskola” (Collegium Iuridicum) épülete életveszélyessé vált; azt át kellett terveztetni és építeni. Emiatt Egerben több évre le kellett állítani a jog oktatását. Ráadásul a papneveldében se volt elég hely, ezért Eszterházy másodszor is utasította az építészt a tervek átdolgozására, még egy emelet ráépítésére. Gerl ezt erősen nehezményezte, arra hivatkozva, hogy terveit egyszer már jóváhagyták. Ezért a püspök elvette tőle a munkát, kártalanította Gerlt, és a második áttervezést Fellner Jakabra bízta. Az épület felépítéséhez végül is több mint húsz év kellett.

10. Köszönjük kis bemutatónk megtekintését! 