400 likes | 548 Views
Vízföldtani adatok feldolgozása. II. éves Környezet kutató, Környezetmérnök és Erdőmérnök hallgatók részére 2003/2004. II. félév (4. szemeszter). Témavázlat. A terepi mérésekről (a Sümegi Földtudományi mérési gyakorlat tapasztalatai) A mért vízföldtani paraméterek:
E N D
Vízföldtani adatok feldolgozása II. éves Környezet kutató, Környezetmérnök és Erdőmérnök hallgatók részére 2003/2004. II. félév (4. szemeszter)
Témavázlat • A terepi mérésekről (a Sümegi Földtudományi mérési gyakorlat tapasztalatai) • A mért vízföldtani paraméterek: • Felszíni vizek vízhozama (pl. patak) • Források vízhozama • A felszínalatti vizek vízszintje (ásott és fúrt kutakban) • Vízkémiai paraméterek (terepi és laboratóriumi mérések, mintavételezés) • Az eredmények kiértékelése • Táblázatok, grafikonok és térképek
Mi a célja a vízföldtani kutatásnak? • A terület vízföldtani alapállapotának rögzítése, vagy kialakult környezeti szennyeződés lehatárolása • Az alapállapot rögzítése során vizsgáljuk a felszíni és felszínalatti víztestek térbeli helyzetét és a víz minőségét. Ennek során tisztázzuk a víz utánpótlásának (betáplálási terület) és megcsapolásának (forrás, feláramlási terület, stb.) helyét, megvizsgáljuk a vizek kémiai tulajdonságait
Mi a célja a vízföldtani kutatásnak? • A víz-kőzet és a víz-környezet kölcsönhatásnak köszönhetően a vízben oldódnak olyan anyagok, melyek utalnak a víz “előéletére”, pl. a vizek eredetére, a kőzetekre amelyben a víz áramlott, a különböző eredetű és tulajdonságú vizek keveredésére, és az előforduló szennyeződésekre. • Vízelemzés alapján lehatárolhatunk különböző (természetes eredetű és szennyezett) víztesteket.
Vízkémiai paraméterek • Mind a felszíni mind pedig a felszínalatti vizeket megvizsgáljuk. • A felszíni vizeket patakokban, tavakban és folyókban vizsgáljuk. • A felszínalatti vizeket forrásokban és szivárgásokban, vagy ásott és fúrt kutakban mérhetjük.
Vízkémiai paraméterek • Az „in situ” (terepi) vizsgálatok során a víz mennyiségét (hozamát, vízszintjét) és minőségét (geokémiai paramétereit) mérjük, illetve vízmintákat gyűjtünk laboratóriumi mérésekhez. • A terepen vízmintavétel közben a következő paramétereket mérjük: levegő és a víz hőmérséklete, pH, Eh, Vezkép, DO, lúgosság.
Patakok vízhozam mérése Q = T x V Q – Vízhozam (m3/sec) T - folyókeresztmetszet területe (m2) V - víz átlagsebessége (m/sec)
A levegő és víz hőmérséklete • Vízhőmérsékletét elektromos hőmérővel mérjük. • A talajvizek hőmérséklete általában az évi középhőmérséklet körül van. • Ettől eltérő értékek esetén: • Ha a levegő hőmérsékletéhez hasonló a talajvíz hőmérséklete, akkor éppen beszivárgó csapadék eredetű a víz • Ha a talajvíz hőmérséklete eltér mind a levegő, mind az évi közép értéktől, akkor a víz mélyebb rétegből származik
Összes oldott anyag és vezetőképesség • Összes oldott anyag (összsó tartam), ami a víz bepárlásakor megmarad, mg/l • A vezetőképessége a víznek korrelál az összes oldott anyaggal, minél magasabb az utóbbi annál jobb a víz vezetőképessége, de egy-egy korrelációt nem adhatunk meg mert iontípus függő • A vezetőképesség mS/cm egység
pH • H+ ion aktivitását adja meg, a pH a H+ ion aktivitásának negatív tízes alapú logaritmusa • értékhatára 1-14 között van, a természetes vizek esetében 6 és 8 közötti, de találhatók extrém lúgos és savas környezetek is (pl.: szikes területek v. savas bányavizek) • A pH-t egy vizes oldatban az egymásra ható kémiai reakciók határozzák meg, ugyanis ezek a reakciók H+ iont termelnek ill. fogyasztanak.
CO3---HCO3--H2CO3 • Legfontosabb rendszer, mely hat a víz pH-jára • A lúgosság mérésével határozzuk meg (titráljuk a mintánkat savval), mind a terepen, mind a laborban mérik, mert karbonátos vizek esetében szállítás közben értéke változik • Meghatározó kémiai egyenletek • CO2+ H2O = H2CO3 • H2CO3 = H+ + HCO3- • HCO3- = H+ + CO32-
Redoxpotenciál • A redoxpotenciál egy számmal megadott intenzitása az oxidáló és redukáló folyamatoknak egy rendszeren belül, ahol a hidrogén-elektróda a referencia nulla pont (jele Eh, illetve ennek negatív tízes alapú logaritmusa a pe) • Pozitív redox esetén a rendszer oxidáló, ill. negatív redox esetén a rendszer redukáló • Jelentősége a többértékű fémek esetében van pl. Fe, Mn, As. Pl.: Fe2+ + e-= Fe3+ • Egy adott rendszerben a Eh-pH viszony határozza meg az oldott anyagok mennyiségét és milyenségét
Oldott oxigén, DO • Vízben oldott oxigén • felszíni és felszínközeli vizekben magas érték, kivéve olyan vizeket, melyekben kémiai és biológiai folyamatok felemésztik - KOI, BOI • Műszerrel mérjük, ami a víz % telítettségét adja meg
Keménység • Teljes keménység: Ca és Mg karbonát, illetve szulfát mennyisége • A karbonát keménység megegyezik a lúgossággal • mg/l CaCO3 egyenértékben mérik: CaCO3= 2.5* Ca (mg/l) + 4.1*Mg (mg/l) • 1 Francia keménységi fok = 10 mg/l CaCO3 egyenérték • 1 Német keménységi fok (N°)= 17,8 mg/l CaCO3 egyenérték • lágy víz 0 - 60 mg/l CaCO3 • kemény víz 60 -120 mg/l CaCO3 • nagyon kemény víz 120 -180 mg/l CaCO3
Vízmintavétel és vízelemzés • Fontos a precíz, előírások szerinti mintavétel !!! • 0,5 l víz csurig a tiszta háromszor kiöblített palackba: pH, lúgosság, rutin • 1-1.5 dl szűrt (0,47mm), savval tartósított víz, pH 2 alá: AAS-AES, ICP és ICP-MS vizsgálatokra: Na, K, Ca, Mg, Fe, PO4 és mikroelemek • szűrt acitil-nitrittel tartósított víz: NO3, SO4, Cl elemzésre IC-vel • AA atomabszorpció, ICP ion konduktív plazma, MS tömegspektroszkóp, IC ionkromatográf
Anionok • Cl -- konzervatív elem, eredete tengerpára, szilikátokból • HCO3- karbonátos kőzetekből, levegő CO2 tartalma • SO4 - kőzetekből • NO3 - szerves eredetű • PO4 - szerves eredetű • SiO3 - szilikátos kőzetekből
Kationok • Na - szilikátos kőzetekből • K - lehet herbicid eredetű is • Ca - karbonátos kőzetek esetében magas értékek • Mg - dolomitos kőzetekben magasabb • Fe - kőzetekből, magas érték esetén esztétikai okokból eltávolítják a vízből • NH4 - szerves eredetű, illetve néhány szilikátból
Nyomelemek • Általában kis mennyiségben nem zavarók némelyik életfontosságú elem pl. Zn, de nagyobb mennyiségben mérgezőek is lehetnek, pl. Pb, As, Cu, Cd. • Eredete lehet természetes (pl. kőzetekből), vagy antropogén (pl. bányászat ill. ipari szennyezés).
Mért adatok megjelenítése • A különböző eredetű vizek elemzéseinek egymással történő összehasonlítása érdekében több grafikus ábrázolási módszert dolgoztak ki (pl. háromszög diagram, logaritmikus skála, vagy kördiagram).
A mért adatok feldolgozása • Egyszeri több helyről származó minták geostatisztikai kiértékelése • Állandó, monitoring ponton mért idősor matematikai kiértékelése • Víz-kőzet kölcsönhatás vizsgálata