Fenntartható fejlődés

1. Fenntartható fejlődés 2004. május 11.

2. Szomorú adatok • Alig negyven évvel ezelőtt Etiópia területének 30 százalékát még erdő borította, tizenkét évvel ezelőtt már csak 12 százalékát, s ma talán egy százalékát. • Századunkig Indiában az országnak több mint a felét borították erdőségek, mára már csak 14 százalékát, és ez a csökkenés igen gyors ütemben folytatódik. • A trópusokon minden tíz kivágott fa helyett csak egyet ültetnek; Afrikában ez az arány 29:1. • Évenként tűnnek el az Egyesült Királyság területével csaknem megegyező nagyságú erdőségek. • Becslések szerint egyedül Brazília vesztesége meghaladja az évi nyolcmillió hektárt.

3. Szomorú adatok • Évtizedünkben az afrikai kontinensnél nagyobb és egymilliárdnál több lakost számláló területet fenyeget az elsivatagosodás veszélye, és a sivatagok évente hatmillió hektárnyit terjeszkednek. Becslések szerint a termőtalajréteg éves csökkenése 25 milliárd tonna - vagyis nagyjából annyi, mint az ausztráliai búzamezőket fedő termőtalaj. • Századunkban a vízfelhasználás legalább kétszeresére nőtt, s az elkövetkezendő két évtized során ismét megkétszereződhet. De a világ népessége 40 százalékának otthonát jelentő nyolcvan fejlődő országban a víz máris a fejlesztés komoly gátja.

4. Globális problémák • 1992-ben 360 jelentős természeti katasztrófát regisztráltak a világon, 2001-ben pedig 700-at. • A 20. században a Föld felszínének átlaghőmérséklete 0,5, más számítások szerint 0,7 Celsius fokkal emelkedett. A 21. századi prognózisok további 1.4 és 5.8 közötti Celsius fok emelkedéssel számolnak. • Több mint 1,2 milliárd embernek a napi átlagos jövedelme 1 $ alatt van • 2050-re valószínűleg 8-9 milliárd között lesz bolygónk lakossága

5. Globális problémák • Túlnépesedés • Migráció • Klímaváltozás • Energiaválság • Vízellátási problémák • Mezőgazdaság válsága • Élelmezési problémák • Erdőpusztulás • Szennyezés • Terrorizmus

6. A fenntartható fejlődés fogalma • »a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől« (ENSZ »Közös Jövőnk« jelentés, 1987). • »a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.« (Herman Daly)

7. Növekedés versus fejlődés • A fenntarthatóság értelmezésekor fontos elkülöníteni a növekedést és a fejlődést. Az ökoszféra súlyos károsodása nélkül globálisan most már nincs mód a jelentősebb mértékű növekedésre. A fejlődés lehetőségei azonban végtelenek, ez nincs fizikai korlátokhoz kötve, nincsenek határai.  A gazdasági szerkezet jelentős átalakítását igényli az anyagi növekedés korlátozása, ami azonban sérti a jelenlegi termeléshez kötődő érdekeket.  a Föld erőforrásainak megőrzéséhez szükséges lenne azok felhasználásának globális méretű szabályozása és újraelosztása.

8. Növekedés versus fejlődés • A gazdasági életben a fenntartható fejlődés általában nincs ellene a növekedésnek. A fejlődő világ sohasem fogadna el olyan koncepciót, amely megtiltaná számára a gazdasági növekedést. Ám a mindenáron való növekedés nemkívánatos gyakorlatot is jelenthet.

9. A fenntartható fejlődés fogalma • A fenntartható fejlődés igen lényeges előfeltétele, hogy az adott közösség és nemzet alapvető ökológiai "tőkeállománya" az idők során ne csökkenjen. Nemcsak a mai nemzedékek szükségleteinek kielégítéséhez van szükség az állandó vagy növekvő természeti "tőkeállományra", hanem ahhoz is, hogy a jövendő nemzedékek számára legalább minimálisan tisztességes, méltányos helyzetet biztosíthassunk.

10. A fenntartható fejlődés fogalma • A fenntartható fejlődés célja a társadalom fenntartása, a gazdaság a jólét megvalósításának az eszköze, a környezet pedig feltétele (egyszerre lehetősége és korlátja) a fejlődésnek. • A fenntartható fejlődés elérésének alapvető szükséglete a gazdaság, társadalom és környezet (a fenntarthatóság három tartópillére) minden ügyének egyetlen rendszerben történő kezelése. A fejlődés és környezet kérdései nem különállók; együttesen oldhatók meg. Ezért van szükség a rendszerszemléletű gondolkodásra és a szektorokon átívelő intézményrendszerre.

11. A fenntarthatóság alappillérei • az erőforrásokkal való fenntartható bánásmód • az erőforrások eltartó képesség szerinti használata • az erőforrások használatából származó hasznok igazságos elosztása • a folyamatos szociális jobblét megvalósítása • a környezetminőség biztosítása • a holisztikus gondolkodás, a széttagolt intézményrendszer integrációja

12. Erőforrásaink használata • A fejlődő országok és jó néhány fejlett ország alapvető gazdasági tőkéje (a környezet és a megújítható erőforrások) gyorsabban fogy, semmint azt pótolni vagy helyreállítani lehetne. Néhány fejlődő ország már lényegében felélte összes ökológiai erőforrásait, és elérkezett a környezeti csőd határához. Ennek következményei nemcsak az éhség és a halálozás növekedésében, hanem a társadalmi egyensúly zavaraiban és konfliktusaiban is megnyilvánulnak, mert az erőforrások leromlása és kimerülése a környezeti okok miatt menekülők millióit kényszeríti hazájuk elhagyására.

13. Globális prognózisok, világmodellek • U Thant ENSZ főtitkár beszéde - 1969 • Római Klub - A növekedés határai - 1972 • Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája Stockholm, 1972 • A Leontief-féle világmodell 1970-2000 • Washingtoni Világfigyelő Intézet (Worldwatch Institute) - 1975 • Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk (1983-87) • Al Gore: Mérlegen a Föld - 1992 • ENSZ-csúcsértekezlet a környezetről és fejlődésről Rio de Janeiró 1992 • Millenniumi nyilatkozat – ENSZ, 2000 • ENSZ Fenntartható Fejlődés Világ Csúcsértekezlet - Johannesburg, 2002. augusztus 26. – szeptember 4.

14. U Thant ENSZ főtitkár beszéde - 1969 "Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a bolygónkon." • A bejelentés nyomán rendezték meg "Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciáját" Stockholmban, 1972-ben. A konferenciára az emberközpontú gondolkodás volt jellemző, a globális környezeti problémákról akkor még nem esett szó.

15. Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája • 1972. június 5., Stockholm • Természeti és épített környezet problémái állami környezetvédelmi hivatalok felállítása • A Stockholmi Konferencia eredménye a következő dokumentumok és intézkedések megszületése, elfogadása volt: • Nyilatkozatot az emberi környezetről • Nyilatkozatot az irányelvekről • Akcióprogram-javaslatok. • Határozat született egy új ENSZ szakosított szervezet, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (United Nations Environmental Programme - UNEP) felállításáról.

16. Világnapok • A környezet- és természetvédő aktivisták javaslatára 1970. április 22-én tartották meg az Egyesült Államokban az első Föld Napja rendezvényt.  természetvédelem, civil • 1972. június 5. (Stockholm): Környezetvédelmi Világnap  környezetvédelem, kormányzati

17. Római Klub • The Limits to Growth: az első, tudományos igénnyel megfogalmazott, mindmáig legátfogóbb vizsgálat • A Római Klub 1968 áprilisában a római Akadémia székházában alakult meg az emberiség jövőjével foglalkozni kívánó tudósokból, szakmai képviselőkből, politikusokból. Maximum 100 fő lehet a tagja. Zártkörű elit társaság. • Első vezetője: Dennis Meadows.

18. A növekedés határai - 1972 • Háttéranyag: a világtörténelem 1900-1970 közötti eseményei, történései • Öt alaptényezőt vizsgáltak: a népesedést, az iparosodást, az élelmiszertermelést, a környezet megterhelését és a meg nem újuló nyersanyagkészletek csökkenését, valamint ezek egymás közötti összefonódásait. • A felvázolt jövőkép lényege: ha a jelenlegi (hatvanas évtized) exponenciális növekedési tendenciák lesznek a jellemzők az elkövetkező évtizedekben is, akkor a növekedés határait már a következő évszázad közepe táján elérjük • A Római Klub stabilizált világmodellje feltételezi az ipari termelés jelenleginél alacsonyabb szinten történő állandósulásának globális hatókörű elfogadását ("zéró növekedés").

19. A Leontief-féle világmodell • Kérdésfeltevés: mennyiben befolyásolják az ökológiai tényezők a jövőbeli gazdasági növekedést? Mennyiben helytállóak a nemzeti és nemzetközi fejlesztési stratégiák a környezeti szükségletekre tekintettel? • A világmodell a nemzetközi gazdasági folyamatok lehetséges irányainak feltárására vállalkozott az 1970-2000 évek intervallumában. A világgazdaságot 15 regionális övezetre osztotta (egy főre jutó GNP alapján). • Hipotézis: a világgazdaság fejlődésének főleg politikai és intézményi korlátai vannak, a fizikai feltételek - így a természeti környezet - korlátozottsága pénzügyi-technológiai eszközökkel feloldható.  A környezetszennyezés és -védelem problémája technikailag megoldható. Ennek gazdasági költségei viszonylag - de nem irreálisan - magasak.

20. Azok a ’70-es évek … • NIEO – ÚNGR  új világgazdasági rend követelése • az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) a fogalmat inkább társadalmi, mint ökológiai megközelítéssel és tartalommal használta • Válságok, problémák

21. Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk • Környezet és Fejlesztés Világbizottság (1984) A Brundtland Bizottság megbízatása hármas célt ölelt fel: • vizsgálja meg ismételten a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdéseit és reális javaslatokat dolgozzon ki kezelésükre; • tegyen javaslatot új nemzetközi együttműködési formákra; • kezdeményezze a magánszemélyek, önkéntes szervezetek, vállalatok, intézmények és kormányok környezeti érzékenységét és akciókészségét pozitívan befolyásoló programokat.

22. Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk • A Brundtland-jelentés - amelyet az ENSz közgyűlésének 1987. évi ülésszaka egyhangúlag elfogadott - világméretű kihívásként értékelte a 80-as évek végére kialakult helyzetet. Leszögezi, hogy ezek az egymással összefüggő változások „ újfajta kapcsolatokat hoztak létre a globális ökonómia és a globális ökológia között” • A stratégia központi fogalomköre az újragondolás, az újraorientálás.

23. Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk A kidolgozott stratégia főbb elemei: • új szemlélet, egy új etika kialakítása, amely a "közös kihívás", "közös törekvések" által fémjelzett "közös jövő felé mutat • a harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől." • Szakít a nullnövekedés és a korlátlan növekedés eszményével egyaránt.

24. Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk A harmonikus fejlődés eléréséhez szükséges követelmények, mint eszközök listája: • a döntéshozatalban hatékony állampolgári részvételt biztosító politikai rendszer; • önmaga alapjain növekedési többletet és technológiai megújulást biztosítani képes gazdasági rendszer; • a diszharmonikus fejlődés feszültségeit feloldani képes társadalmi rendszer; • a folytonosan új megoldások kutatásában érdekelt technikai rendszer; • rugalmas, önkorrekcióra képes kormányzati rendszer; • a megfelelő kereskedelmi és pénzügyi formákat elősegítő és alkalmazó nemzetközi gazdasági rendszer (segélyek, technológiai transzfer).

25. Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia • Rio de Janeiro, 1992 A következő főbb dokumentumokat fogadták el a Riói Konferencián: • Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet tartalmaz • Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény • Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták.

26. Rio-i Konferencia • Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező. • Elvek az Erdőkről - irányelv-dokumentum. • A fejlett országok vállalták, hogy a bruttó nemzeti össztermékük 0,7 százalékát a fejlődőknek adják környezetkímélő technológiák bevezetésére. • A fenntartható fejlődés fogalma Rióban bekerült az összes dokumentumba.

27. Rio után • A riói elhatározásokból kevés valósult meg • A Riói Konferencia sikerén fellelkesülve eminens környezetvédő körök az IUCN égisze alatt megfogalmazták "A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Egyezségokmányát", amely először öntötte formába a környezetvédelem világetikáját, első helyen kiemelve, hogy "az élet bármely formája tiszteletre méltó és védelemre érdemes". • Az egyezmény nem jött létre, viszont azóta is megtermékenyítő hatással van a nemzetközi környezetvédelmi eseményekre.

28. Rio után • A nemzetközi gazdasági körök kevésbé voltak lelkesek a Riói Konferencia eredményeitől. A WTO égisze alatt ők is megalkották a maguk egyezségokmányát, amelynek fő feladata, hogy elhárítsa a világgazdaság folyamatos növekedése elé a környezetvédők és más közügyekben ténykedő csoportok által gördített akadályokat. • Ez az egyezmény sem jött létre!

29. „Mérlegen a Föld” Al Gore, 1992: összefoglalta a bolygónkat fenyegető globális problémákat és cselekvési programot is felvázolt: • A világnépesség stabilizálása • A környezeti szempontból helyes technológiák megteremtése és kifejlesztése • A gazdasági "közlekedés" szabályainak átfogó és mindenre kiterjedő megváltoztatása, amivel felmérjük döntéseinknek a környezetre gyakorolt hatását. • Új nemzetközi egyezmények megtárgyalása és elfogadása • Egy kooperatív terv megalapozása, amely a globális környezetről tájékoztatja a világ polgárait. • A terv általánosabb, integráló célja az, hogy létrejöjjenek azok a társadalmi és politikai feltételek, amelyek a leginkább elvezetnek a fenntartható társadalmak megszületéséhez.

30. Rio után • Az ENSZ 1997-ben rendkívüli közgyűlést hívott össze New Yorkba, a Riói Konferencián elfogadott feladatok áttekintése céljából. A konferencia megállapította, hogy a Rió utáni öt évben nemzeti vonatkozásban voltak pozitív fejlemények, de az alapvető globális problémák tekintetében szinte semmilyen kézzelfogható eredmény nem született.

31. Kyotói jegyzőkönyv - 1997 • A fosszilis energiahordozók elégetése szén-dioxid kibocsátással jár, ennek légkörbejutása úgynevezett üvegházhatást vált ki, vagyis a hősugarak egy részét visszaveri a Föld felszínére. Így fennáll a veszély, hogy felmelegedés, klímaváltozás következik be. Már a Brundtland jelentés is sürgetett olyan intézkedéseket, amelyek a CO2 kibocsátás csökkentését eredményezik. • USA, Japán

33. Milleniumi Nyilatkozat ENSZ 2000  2015 • Felére kell csökkenteni azoknak az arányát, akik rendkívül nagy nyomorban élnek, éheznek, és nem jutnak tiszta ivóvízhez. • Háromnegyedével csökkenteni kell az anyák halálozási arányát. • Kétharmadával csökkenteni kell az öt év alatti gyermekek halálozási arányát. • El kell érni, hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és meg kell valósítani a nemek egyenlőségét az oktatásban. • Meg kell állítani, majd vissza kell szorítani a HIV/AIDS, a malária és más fő betegségek terjedését.

34. Milleniumi Nyilatkozat Környezeti célok: • Meg kell valósítani és ki kell terjeszteni a kiotói jegyzőkönyv céljait az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. • Meg kell akadályozni, hogy a természetes erdők összterülete tovább zsugorodjon. • Tovább kell fejleszteni és teljesíteni kell a WHO irányelvein alapuló országos szabványokat a levegő minőségére vonatkozóan. • A talaj eróziójának mértékét felére kell csökkenteni. • Véget kell vetni a vízkészletek túlzott kimerítésének.

35. Milleniumi Nyilatkozat Gazdasági célok: • Fel kell állítani és be kell vezetni az országokban az olyan könyvelést, amely beépíti a környezeti költségeket is. • Fel kell számolni az olyan szubvenciókat, amelyek a nyersanyagok és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és használatát támogatják. • Az anyagráfordítás 4-10-szeres csökkentésére kell ösztönözni az ipari országokat. • Ösztönözni kell az önmérséklet morálját a fogyasztásban.

36. ENSZ Világcsúcs a Fenntartható Fejlődésről • Johannesburg 2002: A harmadik világkonferencia • A konferencia elsődleges érdeme az, hogy a fenntartható fejlődés szerinti gondolkodás és fejlődés szükségességét tudatosította. • Átütő, új eredményeket nem hozott, a riói elveket és kötelességvállalásokat erősítette meg. Rió ± 0

37. Johannesburg 2002 A Johannesburgi Konferencián két dokumentumot fogadtak el, ezek a következők: • Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről, amely 32 pontot tartalmaz • Végrehajtási Terv, amely 153 pontból áll.  Visszatérés a riói elvekhez és kötelezettségvállalásokhoz

38. Johannesburg 2002 • 2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akik ma még nem jutnak egészséges ivóvízhez, illetve azok számát, akiknek a napi jövedelme nem éri el az 1 US dollárt. • Nagyobb hangsúly esett a környezet-egészségügy kérdéskörére.  Johannesburg nagy újdonsága, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója, vagyis a környezetpolitika és a szociálpolitika integrálódása. A fenntartható fejlődésnek tehát három tartópillére, más szavakkal három dimenziója van: a környezeti, a gazdasági és a szociális tényező, melyek összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg

40. Johannesburg 2002 • A konferencia kiemelt feladatai között akormányzatok, a gazdasági szektor és a civil társadalom együttműködésének erősítése, valamint a szegénység elleni küzdelem szerepelt a fejlett országok sérülékeny csoportjait is ideértve.

41. Johannesburg 2002 A stratégiai feladatok közül a legfontosabbak a következők voltak: • a gazdasági növekedés GDP-ben kifejezett mutatóinak helyesbítése a társadalmi és környezeti költségekkel; • a képzés, a nevelés és az ismeretterjesztés - mint a jövő egyik kulcskérdése -, valamint a tudományok - mint a cselekvési irányok feltárója - erősítése; • a környezetbarát termelési és fogyasztási minták megvalósítása; a természeti erőforrások megőrzése; • számszerű vállalások elérése, annak érdekében, hogy az elvi nyilatkozatokon túl végre megvalósítható és számonkérhető program jöjjön létre.

42. Eredmények: • A riói folyamat eredményei foltokban jelentkeznek, a népesség növekedése lassul, a Kyotoi Jegyzék hamarosan, az USA és Japán nélkül is hatályba fog lépni, a Biodiverzitás Egyezmény "működik", a környezeti tudatosság javul, a természetvédelem státusa emelkedett. Kialakulófélben vannak a fenntarthatóság etikai elvei, így egyes államok nemzeti szuverenitásra hivatkozva egyre kevésbé bújhatnak ki nemzetközi kötelezettségeik teljesítése alól.

43. A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet főbb eredményei • Kétségtelenül a legnagyobb eredmény az emberiség egészét érintő, a közös jövőnk biztosítása érdekében megoldandó közös feladataink széleskörű tudatosodása, és a Riói vívmányok megőrzése volt. • A Csúcsértekezlet megerősítette a fenntartható fejlődés iránti igényt, azonban nem alkotott átfogó, együttműködésen alapuló, integrált tervet annak gyakorlati megvalósítására, ellenben írásba foglalta a felismerést, mely szerint a szegénység felszámolása a fenntartható fejlődés érdemi megvalósításának előfeltétele. • A Csúcsértekezlet a nagy társadalmi érdekcsoportok, a magán szektor és a részes államok között a földi élet és az emberiség fenntartható fejlődése és jóléte tárgyában folytatott bolygó méretű párbeszéd jelentős állomása volt. • A Csúcsértekezlet alkalmával minden felelős ember és érdeklődő számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld bolygó véges erőforrásaira alapozva folyamatos növekedés és gazdagodás nem képzelhető el.

44. A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet főbb eredményei • A Csúcsértekezlet megkérdőjelezhetetlenül bemutatta, hogy a fenntartható fejlődés nem a borúlátó környezet- és természetvédők belügye, hanem az egész emberiség jövőjéről szól, érinti a földi élet minden egyes alrendszerét, részletét, szerkezetét és működését. • A Csúcsértekezlet visszanyúlt az U Thant által 1969-ben közzétett alapkérdéshez, ezzel ki nem mondva jelentősen kiterjesztette a fenntartható fejlődés meghatározását - Johannesburg óta - az emberiség közös jövőjéről, annak a földi életközösségben való fenntarthatóságáról, olyan bolygóméretű tanulási-fejlődési folyamatról beszélünk, amelynek eredményeképpen az emberi társadalom a Föld bolygón fenntarthatóvá válhat. • A Csúcsértekezlet résztvevői - eléggé el nem ítélhető módon - nem sok kötelezettséget, illetve számon kérhető vállalás tettek. Háromféle írásba foglalt eredménye van a konferenciának.

45. A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet stratégiai értékelése • Lyukat ütni a globalizáción! A Politikai Nyilatkozat talán legfontosabb eredménye, hogy a nyilatkozatot előkészítő tárgyalások során a Világ-kereskedelmi Szervezet (WTO) feladta az államok fölötti szabályozás és ellenőrzés létrehozására irányuló korábbi igényét [+ 0], egyben elfogadta, hogy ilyen szabályokat legfeljebb a saját tagjai körében foganatosíthat [- 0]. Sajnos ez még nem jelenti azt, hogy a WTO feladta volna a fenti céljait. • Elővigyázatosság elvének érvényre juttatása!

46. Értékelés • A természeti erőforrások (föld, víz, levegő, élővilág) magasabb szintű értékelése, a klasszikus gazdaságtan által figyelmen kívül hagyott ún. külső költségek érvényesítése a piacon! • Kulturális örökség megbecsülése! • A fejlődő országok programjának elfogadása! WEHAB

47. Értékelés • Megállítani a környezetpusztítás támogatását! • Klíma Egyezmény hatálybalépése, megújuló energiaforrások növekedő arányú használata! • Segíteni a gazdálkodók, a társadalom és az állam közötti együttműködést! • Elismerni az összefüggéseket, erősíteni az etikus tevékenységet! • Megalkotni a világ környezeti etikáját! Föld Charta

48. Értékelés • Biztosítani a tudományok útmutatásával történő fejlődést! Good governance • Előretörés a tanulás, képzés, ismeretterjesztés és szemléletformálás terén!

49. A modern társadalom jellemzői Ökológiai veszély Magas energiafelhasználás Magas szennyezés A nyersanyagok és az energia egyszeri felhasználása Magasfokú specializáció a munkában Tömegtermelés Elidegenedés a természettől A tömegek passzív politikája Világkereskedelem Visszaélés a technika adta lehetőségekkel Az alternatív társadalom jellemzői Ökológiai egyensúly Alacsony energiafelhasználás Redukált, illetve zérus szennyezés Visszanyert anyagok, gondos energiahasználás Alacsony fokú specializáció a munkában Kézműves termelés Integráció a természettel Demokratikus részvételen alapuló politika Lokális cserekereskedelem Tömeges fellépés a technikai visszaélések ellen

50. A modern társadalom jellemzői A helyi kultúrák felszámolása Profit- és hatalommotiválta innováció Centralizáció Komplikált technológiai eljárások A mennyiség áll az előtérben A termelési egységek függősége Kultúraidegen tudomány és technika Ezoterikus szellemi tevékenységek A munka motívuma a jövedelemszerzés és a munkanélküliségtől való félelem Az alternatív társadalom jellemzői A helyi kultúrák fejlesztése Szükségletkiindulású innováció Decentralizáció A felhasználó számára elérhető technológiai eljárások A minőség áll az előtérben Önellátás kis egységekben A tudomány és a technika mint a kultúra részei Mindenki által művelt szellemi tevékenységek Összefolyik a munkaidő és a szabadidő, kreatív tevékenységek