5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA

1. 5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA

2. 5. Sík felületek megmunkálása TARTALOMJEGYZÉK 5.1. Fűrészelés Megmunkálási mód, szerszámok Technológiai adatok megválasztása Pontosság Felületminőség Termelékenység 5.2. Síkesztergálás 5.3. Gyalulás, vésés 5.4. Síküregelés 5.5. Marás

3. 5. Síkfelületek megmunkálása Sík felületeket határozott élű szerszámmal a következő módon állítunk elő: • fűrészelés • esztergálás • gyalulás-vésés • üregelés • marás • stb. (pl. fúró-marómű, megmunkáló központ)

4. 5.1. FŰRÉSZELÉS • Általában előgyártásban alkalmazzák • Rudak, idomacélok, tömbanyagok darabolására A - Megmunkálási mód, szerszámok A fűrészelés olyan forgácsolási mód, melynél egyenesvonalú vagy forgó főmozgást végző, többélű szerszám segítségével a munkadarabot több részre bontják. • A fűrészelés általános jellemzője, hogy • a vágási felület két párhuzamos sík, amely • egymástól a fűrészelő szerszám szélességének megfelelő távolságban helyezkedik el • Szerszámai : • fűrészlap – alternáló főmozgás • szalagfűrész • fűrésztárcsa

5. 5.1. FŰRÉSZELÉS A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrészlap: Jellemzők: - homlokszög = 0 - fogosztás t helyet biztosít a forgácsnak - fogterpesztés közötti súrlódása csökkentése bs + 2 b =b forgácsszélesség - forgácstérfogat Vc = bxhxb = b x Aszelvény S W Méretei szabványosítva vannak: ls = 320-630 bs = 1,6-2,5 t = 2,5 – 6,3

6. 5.1. FŰRÉSZELÉS A - Megmunkálási mód, szerszámok • Fűrésztárcsa: • Lényegében egy kis b/d viszonyú tárcsamaró • Hornyok megmunkálására és darabolásra • Élgeometria megegyezik a tárcsamaróéval • A tárcsaszélesség a központ felé csökken • Közötti súrlódás csökken, • Nem szorul be • Élkiképzés az anyag fgv.-ben S W Ismertesse a fűrésztárcsa legfontosabb jellemzőit !

7. 5.1. FŰRÉSZELÉS A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrésztárcsa Megjegyzés: t – sűrű fogazat ajánlott mély hornyok marása vékony, lemezszerű darabok, csövek b – függ a forgácsszilárdságtól, a forg. kitöltési tényezőtől

8. 5.1. FŰRÉSZELÉS B – Technológiai adatok megválasztása Alacsony termelékenységű megmunkálás. Fontos - a fogankénti előtolás ( fi ) ill. - a fogra megengedhető maximális forgácsvastagság (hmax) Forgács(horony) keresztmetszet Kitöltési tényező: Szívós anyag: 4-5 Rideg anyag: 3-4 Forgács hosszmetszete A1 xA1 Forgács elhelyezhetőségének feltétele: Az egyidejűleg forgácsoló fogak száma: Fogosztás Forgácsolósebesség (m/min): acél : 16-50; öntöttvas: 20-40; színes és könnyűfém: 125-250 Forg. út, mint marásnál

9. 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS A - Megmunkálási mód, szerszámok Érintőirányú f • Keresztesztergálás Sugárirányú f Állanó vagy változó vc (n gépfüggő) • Hosszesztergálás Tengelyirányú f

10. 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS A - Megmunkálási mód, szerszámok • keskeny, gyenge szerszám, viszonylag nagy mélység • - nehéz hőelvezetés és forgácseltávolítás • - forgácsolási adatok kis értéke, bő hűtés • Fontos • - a merev szerszámkonstrukció • - az élgeometria választás • - a beállítás pontossága • Szúró esztergálás

11. 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS B – Technológiai adatok megválasztása Ua. mint esztergáláskor, de sebesség számítása dkközepes átmérőre

12. 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS C - Pontosság Helyettesítő modell vizsgálható Nagyolás Félsimítás Simító IT12 - IT14 IT10 - IT11 IT8 – IT9 D – Felületi érdesség Ra = 12,5 µm Ra = 12,5- 3,2 µm Ra = 1,6 – 3,2 µm E – Termelékenység Ua. mint esztergálásnál, de dk–ra vonatkoztatott sebesség

13. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Megmunkálásimód, mozgásviszonyok A gyalulás vízszintes, függőleges és ferde helyzetű sík felületek megmunkálására alkalmas forgácsoló művelet. (De lehet ezekkel határolt alakos és hengeres is !) A vésés függőleges helyzetűsík és alakos felületek (pl. agyban lévő retesz- és ékhornyok, belső négyszögek, hatszögek stb.) megmunkálására alkalmas forgácsoló eljárás. gyalulás vésés

14. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Megmunkálási mód,mozgásviszonyok Jellemző mozgások: gyalulás gyalulás főmozgás: a vízszintes síkban végzett egyenesvonalú, váltakozó irányú (alternáló), s az erre merőleges szakaszos mellékmozgás (előtoló mozgás), mely a forgácsolt felület elhelyezkedésének megfelelően lehet vízszintes, függőleges és ferde irányú. Az egyes mozgásokat a gyalugép kialakításától függően vagy a munkadarab, vagy a szerszám végzi.

15. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Megmunkálási mód,mozgásviszonyok vésés vésés függőleges síkban végzett egyenes vonalú váltakozó irányú főmozgás - a szerszám végzi – és az erre merőleges szakaszos mellékmozgás, melyet a munkadarab végez.

16. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Szerszámok Gyalulás A szerszám határozott élgeometriájú, egyélű forgácsolókés, általában esztergakés. Nagyolás: nagy szárkeresztmetszet, rövid kinyúlás, merev befogás, Kr = 45 - 70; nyers felületnél első fogással távolítsuk el a kemény réteget. Simítás: a) hegyes késsel, kis előtolással b) széles késsel, nagy előtolással (főleg öntött-vasaknál) A forgácsleválasztás szakaszos, a leválasztott forgács állandó keresztmetszetű. A szerszám csak előremenetben (munkalöketben) forgácsol, a visszafutás (üresjárati löket) alatt nem.

17. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS

18. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Szerszámok vésés • A szerszám határozott élgeometriájú. egyélű forgácsolókés, alakja és mérete a követelményeknek megfelelően változik. • Mivel a szerszám szára a főmozgással párhuzamos, a fővágóél mindig előbbre áll, mint a kés szárának homloklapja. • A forgácsleválasztás szakaszos, a leválasztott forgács állandó keresztmetszetű. A szerszám csak lefelé haladása közben (munkalöketben) forgácsol, fölfelé menetben (üresjárati löket, visszafutás) nem. • Jellemzői: - a szerszám bekezdéskor dinamikus igénybevétel - üresjáratban a szerszám hűl

19. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS

20. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS B – Technológiai adatok megválasztása Forgácsméretek, erők, élgeometria, éltartam, teljesítmény mint esztergálásnál. Forgácsolósebesség: ahol sebességviszony n: - löketszám Az ütésszerű igénybevétel miatt az esztergálás sebességét módosítani kell: Kgy=0,74; Kv=(0,5...0,6). (A többi gyakorlaton.)

21. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS C – Pontosság, felületminőség Gyalulás, vésés 1. deformáció a játékok átrend.-ből 2. deformáció a rugalmas alakvált.-ból 3. eredő A síktól való eltérés hibája: =ab-at, ahol

22. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS D – Termelékenység ahol: t - egy munkadarabra vonatkoztatott forgácsolási idő q - átlagos anyagleválasztási sebesség A termelékenység növelhető több szerszám alkalmazásával.

23. 5.4. MARÁS A–Megmunkálási mód,mozgásviszonyok, szerszámok A marás • vízszintes, függőleges és ferde helyzetű sík felületek, • alakos felületek • csavarfelületek • fogprofilok stb. megmunkálására alkalmas forgácsoló eljárás. PAMA Marási módok: - szerszám forgástengelyének és a - egymáshoz viszonyított helyzetétől függőenkét alapvető marási mód van: palástmarás (PAMA) és homlokmarás (HOMA) HOMA

24. 5.4. MARÁS 1. Palástmarás • a maró forgástengelye párhuzamos a megmunkálandó felülettel • főleg keskeny és hosszú, összetett sík vagy alakos felületek megmunkálására alkalmazzák • a palástmarás lehet + ellenirányú és + egyenirányú.

25. 5.4. MARÁS a) Ellenirányú marás - a palástmarás általános módja. - a maró és a munkadarab érintkezési pontjában a szer szám kerületi sebességének vektora azonos irányú, de ellentétes értelmű a munkadarab előtolási irányával. - A forgácsvastagság kezdetben h =0, majd fokozato- san nő, és a kilépéskor a legnagyobb (hmax ). - Mielőtt a fog az anyagba behatolna, az éle egy darabig csak csúszik, a fog éle erősen kopik. - A forgácsvastagság változása miatt az erőhatás is hullámzó. - A forgácsolóerő függőleges összetevője a munka- darabot felemelni igyekszik a gép asztaláról, s a kevésbé merev munkadarab könnyen deformálódik, kellő lefogás (szorítás) hiányában a munkadarab berezeg. - asztal játéka nem befolyásolja - termelékeny vc vf

26. 5.4. MARÁS b) Egyenirányú marás • a palástmarás ritkábban alkalmazott módja. • A maró és a munkadarab érintkezési pontjában a szerszám kerületi sebességének vektora azonos irányú és azonos értelmű a munkadarab előtolási irányával. • A forgácsvastagság fordított értelemben változik, a fog belépésekor a legnagyobb, kilépéskor 0. • A forgácsolóerő függőleges összetevője a munkadarabot az asztalra szorítja, ezért főleg hosszú, keskeny és vékony, kevésbé merev munkadarabok megmunkálására alkalmas eljárás. • Hátránya, hogy ha az asztalmozgató orsó és anya kopott (holtjátéka van), rángatja az asztalt, a maró éle könnyen kitöredezik, a felület durva lesz. • Ezért csak új, vagy holtjáték-kiküszöbölő berendezéssel ellátott marógépen alkalmazható. Ebben az esetben a megmunkált felület simább, a szerszám kopása is kisebb. vc vf Értelmezze és ábrázolja az egyenirányú palástmarást! Sorolja fel két-két előnyét és hátrányát!

27. 5.4. MARÁS 2. Homlokmarás • A maró forgástengelye merőleges a megmunkálandó felületre. • Főleg nagyobb sík felületek megmunkálására alkalmas eljárás. • Előnye, hogy a forgácskeresztmetszet a teljes marási szélességben közel állandó, a főforgácsoló erő is kevésbé ingadozik, a marógép terhelése is egyenletesebb, nyugodtabban jár. • A fog belépésekor majdnem teljes fogásmélységgel dolgozik, nincs csúszás.

28. 5.4. MARÁS Mozgásviszonyok Forgácsoló mozgás forgó körmozgás - >>>szerszám végzi Előtoló mozgás egyenes vonalú v. összetett - mdb. végzi Forgács: keresztmetszet: változó leválasztás: szakaszos

29. 5.4. MARÁS A–Szerszámai Marók: • határozott élgeometriájú, • többélű szerszámok, melyek alakja kialakítása és anyaga a mindenkori követelményeknek megfelelően más és más Kemény anyagokhoz sűrű, lágyabb anyagokhoz ritkább fogú marót használnak

30. 5.4. MARÁS a) Alak szerinti osztályozás • palástmarók: forgácsoló élei • hengeres marótest palástján • a tengellyelpárhuzamosan vagy ferdén (csavarvonal) helyezkednek el • palást-homlokmarók • homlokmarók vagy fejmarók • tárcsamarók (egyenes és keresztfogazású) • szögmarók • fűrésztárcsák • szármarók • horonymarók • idommarók • menetmarók • lefejtő marók

31. 5.4. MARÁS b) A szerszám anyaga szerinti osztályozás • Szénacél: tömör kivitelben, kis terhelés, kis forgácsolósebesség • Ötvözött szerszámacél: tömör kivitelben • Gyorsacél: tömör, tompán hegesztett, lapkás és betétes kivitelben • Keményfém: lapkás és betétes kivitelben • Kerámia: lapkás kivitelben • Szuperkemény: lapkás és betétes kivitelben

32. 5.4. MARÁS c) A fogak kialakítása szerinti osztályozás • Mart fogazású marók - sík felületek megmunkálására • előny: előállítás egyszerű szögek könnyen kialakíthatóak, + gamma • hátrány: hátfelületükön is köszörüljük, átmérő csökken, alakos felületek megmunkálására nem alkalmas • Hátraesztergált fogú marók - pontos méretű hornyok,  alakos felületek, menetek, fogaskerekek megmunkálására alkalmasak • előny: • utánélezés a fogak homloklapján • átmérő kismértékben csökken, de a hátraesztergálás miatt a hátszög s vele együtt a fog keresztmetszete is változatlan marad • hátrány: • előállításuk költséges és nehézkes • hőkezelésük kényes (csak olyan anyagból készíthetők, melyek vetemedésre és elszéntelenedésre nem hajlamosak) • 0 = gamma a profiltorzulás kiküszöbölése miatt, ezért nem a legkedvezőbb forgácsolási viszonyokkal dolgoznak.

33. 5.4. MARÁS c) A fogak kialakítása szerinti osztályozás • Lapkás kivitelű marók • Betétes kivitelű marók Az egyes élek a szerszám egy körülfordulásának csak egy bizonyos részén forgácsolnak, a többi idő alatt a levegővel érintkezve hűlnek. Ezáltal az egyes fogak igénybevétele nem olyan nagy, mint például egyélű szerszámmal (esztergakéssel) végzett forgácsolásnál.

34. 5.4. MARÁS B– Technológiai adatok megválasztása • Az a fogásmélység adott a ráhagyásból. • Az fi fogankénti előtolás pl. keményfém váltólapkás maróhoz: nagyolás (0,2-0,5) mm, simítás (0,1-0,3) mm; ujjmaró (0,01-0,1) mm. Ügyelni kell az a/f=(5-20)/1 arány tartására. A fogásmélységet pedig a gép teljesítménye alapján kell ellenőrizni; • T=(120-240) (60-120 vagy 15-30) Dinamikai hatás: = erőingadozások csökkentése: - fogszám növelés (korlát: a forgácstár) - kontaktszög növelés (aszimmetrikus szerszámelhelyezés) - ferdefogú marók (hátrány: megnöveli a marótengely irányában az erőt (Fp); ami vagy kihúz vagy betol)

35. C – Technológiai adatok Forgácsméretek és forgácsolóerők meghatározása:

36. 5.4. MARÁS D –A megmunkálás pontossága A munkadarab helyzet meghatározása és szorítása (követendő elvek) • a forgácsolóerő és a szorítóerő ülékre szorítson (a szorítóerő 50-100%-kal legyen nagyobb a forgácsolóerőnél: rezgés kompenzálásához ritka esetben 600-800% is szükséges: ha a súrlódó erő tart egyensúlyt a forgácsolóerővel); • inkább több ütközőt és kevesebb szorítóvasat használjunk; • a szorítóerő jobban növelhető a szorítócsavarok számával, mint a szorítócsavar átmérőjének növelésével; • a szorítócsavar mindig a munkadarabhoz legyen közelebb; • a szorítóvas ne álljon ferdén.

37. 5.4. MARÁS D –A megmunkálás pontossága és az átlagos érdesség

38. 5.5.SÍKÜREGELÉS

39. Ellenőrző kérdések