5. Az ötvenes évek. Tisztogatások, koncepciós perek

1. 5. Az ötvenes évek.Tisztogatások, koncepciós perek A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­története

2. Az egyöntetűség politikája • 1948–53 közt minden ország története hasonlóan alakult • nem vették figyelembe az eltérő hagyományokat, fejlettségi különbségeket • minden eltérést a „szoc.-hoz vezető külön út” címkével bélyegeztek meg • eleinte a kiközösített Jugoszlávia is a sztálini úton maradt! • így kivételt csak a „kevésbé fejlett” NDK jelentett (az alkotmány tartalmazta a vállalkozás szabadságát és a sztrájkjogot) • mai kutatások ua. az ennek ellenére meglévő eltérések feltárására irányulnak • Gazdaságpolitika: iparosítás, hosszú távú tervek, kollektivizálás • A nemz. jöv. 20–27%-t fordították beruházásra (Cs. csak 13%) • ehhez járult még további 5-10% (NDK: 25%) a SzU számára 1953-ig • emiatt az életszínvonal csökkenése (reálbérek, fogyasztási cikkek gyártása stb.) • az ipar fejlesztési ütemének terve 2–3,5× múlta felül a mg.-ét (Cs. 1,5×); nehézipari, hadi beruházások extenzív fejlesztéssel; ötéves tervek (Lo.: 6 éves) irreális növekedési célokkal (menet közben is emelt tervszámok) • erőszakos kollektivizálás, de csak Bulg.-ban és Alb.-ban sikerül a földek több-ségét bevonni a közösbe (az NDK-ban 1952-ig nincs tsz-esítés, Jug.-ban 1950-ben felfüggesztik, 1953-ban elvileg is lemondanak róla); mindenütt adóprés, beszolgáltatási rendszer; az ellenálló parasztok (kulákok) internálása, elítélése

3. További hasonlóságok • Társadalom átalakítása: folytatódó elitcsere • vagyonelkobzás, kitelepítés, perek; kisipar államosítása; • munkás–paraszt értelmiség kinevelése (diszkriminatív felvételi rendszer is). • az NDK-ban csak 1952-ben (NSZEP II. kongresszus) indítanak támadást a magántulajdon ellen • Kultúra forradalmasítása • a Balkánon harc az írástudatlanság ellen (analfabetizmus megszűnése 1960-ig) • az egyetemre jutók arányának növelése mindenütt végbement • széles rétegek közt próbálták (sikerrel) terjeszteni a kultúrát • kinevelve az önzetlen és nem anyagias „szocialista embertípust” – sikertelenül • Egyház- (katolikus-)ellenes támadások • megszüntetik a (kötelező) vallásoktatást az iskolákban • az állammal való megegyezésre és hűségesküre kényszerítik az egyházakat / papokat, akik ellenállnak • törekvések az alsó és a felsőpapság megosztására, pl. békepapi mozgalommal • Vatikánról való leválasztás terve, állami ellenőrzés (Egyházügyi Hivatalok) • a legtöbb szerzetesrendet feloszlatják. Kémkedési, hazaárulási vádak • Lo.:Wyszyński érsek internálása. Cs: Beran prágai érsek őrizetbe kerül. Mo.: Mindszenty és Grősz érsekek börtönbüntetése. Ro.: Márton Áron püspök pere. (Ju.-ban Stepinac érsek pere már korábban végbement.)

4. A tömegterror • Fő oka: az osztályharc éleződésének sztálini tana, éberségi hisztéria • A sztálini érában letartóztatottak száma (kb.): • Cs.: 80e (0,65%), Lo.: 200e (0,83%), NDK: 240e (1,39%, a SzU-ba hurcoltakkal együtt). Mo-on viszont csak 1950–53 között 511e fő (5,58%) • A tömegterror célszemélyei • volt uralkodó osztályok és ezek erőszakszervezeteinek tagjai • polgári pártok, keresztény pártok, egyházak vezetői, tagjai • kulákok, ellenálló parasztok; gazdasági „bűncselekményeket” elkövetők • Más jogsértő eljárások egész sora: internálás, kényszer-kitelepítés, kitiltás, lakhelyelhagyási tilalom, rendőri felügyelet, rendőrbíráskodás • 1948-ban megindult a párton belüli tisztogatás is. A kizártak száma • Bg.: a párttagság közel 20%-a; Jug. 60e (kb. 17e főt internáltak Goli otokra); Ro.: 350e fő; Mo.: min. 400e fő; Lo.: min. 450e fő, Cs.: 1 millió fő! • A kommunista párton belüli pereknek több fontos célja, ill. oka volt: • a politikai program (osztályharc, Tito-ellenesség stb.) kommunikálása • a csatlós vezetők bizonytalanná tétele (a főtitkárok sem lehettek biztonságban!) • frakcióharcok/ellentét a hazai és moszkovita szárny között (Bg, Ro, Mo, Lo.)

5. A terror jogrendje • A politikai rendőrség: megelőző és büntető szerv egyszerre • neve a legtöbb országban „állambiztonság”, ritkán államvédelem (Mo. ÁVH, Ro.: Securitate, Cs.: StB, Jug.: UDB, Lo.: Bezpieka, NDK: Stasi stb.) • létszáma sokszorosa az 1945 előtti egész rendőrségnek (Lo. 100e, NDK 80e, Ro. 70e, Cs. 60e, Mo. 50e, Bg. 40e, Ju. 25e hivatásos + besúgók, segédszemélyzet) • működése „forradalmi típusú”, nem bürokratikus • állam az államban; elvileg a párt irányítja, de lényegében csak a főtitkár által, amely ennek révén is uralkodik az apparátus felett. Gyakorlatilag a pártot is ellenőrzi, a tagságot is megfigyeli. NDK, Lo.: szoros szovjet irányítás! • a párt uralmának legfőbb biztosítója! • A jogi környezet átalakítása • új büntető törvénykönyvek (a szovjet elveket követve) • szigorú állambiztonsági jogszabályok védik a pártot, az új társadalmi rendszert, a tervgazdálkodást, a „szocialista” tulajdont egyaránt • kötött munkajogi előírások (önkényes kilépés és munkakerülés tilalma) • Visinszkij-elv: nincs meg az ártatlanság vélelme; a bűnösséghez elég a beisme-rés; nem a bűnösséget, hanem az ártatlanságot kell bizonyítani • maga Visinszkij tagadta ezen elveket, de a gyakorlat ez volt! • osztályszempontú bíráskodás: a büntetést nem csak az elkövetett cselekmény súlyossága, hanem elsősorban a társadalmi helyzet, származás határozza meg • kínzás, zsarolás, bírói ítélet nélküli fogva tartás széles körben

6. Az önfelszámoló perek • A kommunista pártokon belüli tisztogatások mindenütt. Okai: • az osztályharc egyre éleződésének sztálini tana • Jugoszlávia kizárása – a „titóisták” elítélése mindenütt szükséges lett • Mégis alig volt olyan ország, ahol ez zökkenőmentesen sikerült is • csak Albániában és Magyarországon volt sima ügy • Az első szakasz legnagyobb jelentőségű ügye a Rajk-per volt • láncreakciót indított el (főleg Noel Field, az amerikai kommunista révén) • A második szakasz fő jellemzője az antiszemitizmus • prototípusa Rudolf Slánský prágai pere, de előkészületek Lo.-ban, NDK-ban is • Koncepciós perek: előre megírt forgatókönyv (koncepció) alapján • koholt, alaptalan vádak; mindig valamilyen politikai cél elérését szolgálja (nem az igazság feltárása a szándéka) • mindenütt Berija dolgozta ki a tervet és emberei felügyelték a végrehajtást • megkülönböztetünk nyilvános kirakatpereket és zárt eljárásokat • az eljárások két szakasza: 1. verés, kínzás 2. „szanatórium” és ígérgetések • változatos fizikai és lelki kényszerítő eszközök, brutális szadizmussal • a per inkább csak színházi komédia, minden szereplő előre betanulta szövegét

7. Az első pártvezetések megoszlása * a Komintern moszkvai szárnya ** a Komintern hazai szárnya

8. Albánia: Kocsi Dzodze pere az egyetlen igazi titóista vádlott! Albánia teljesen alárendelődött Jug.-nak; Dzodze bm.-ként a jug.-barát frakció vezetője volt perek helyett korábban politikai gyil-kosságok voltak a frakcióharcokban Jugoszlávia kizárása után érkeznek a szovjet szakértők, „tanácsadók” a vád: Titóval közösen összeesküvést szervezett, meg akarta gyilkolni Hodzsát, Alb.-t beolvasztani Jug.-ba Dzodzét halálra ítélik, kivégzik (júl.), Pandi Kristo 20 év kényszermunkát kapott a mellékperekben a KB-tagok felét, a parl. képviselők harmadát likvidálták! az elszigetelt, kis ország pere nem kelt elég visszhangot: új eljárás kell másutt Bulgária: Trajcso Kosztov pere az ideális vádlott Dimitrov lett volna, de őt nem lehetett, sőt, amíg élt, fékezte az eljárás megindítását (egy szovjet kórházban segítették halálba?) csúszás a választási harc miatt is; így a Rajk-per végül előbb lezajlott ennél a hazai kommunista Kosztov szálka volt Sztálin szemében, ezért ő a vádlott – holott élesen ellenezte a Tito-féle délszláv föderációt… a tárgyaláson kétszer is visszavonta korábbi (beismerő) vallomását, de a moszkovita vezér, Cservenkov rávette ennek írásos visszavonására. Másnap mégis kivégezték e per sem válhatott lavinává, mert a bg. komm.-knak nem voltak nyugati kapcsolatai a háborúban, sem előtte több száz főt érintő mellékperek (a KB-tagok csaknem felét likvidálják) A „próbaüzem”, 1949

9. Az 1. számú prototípus: a Rajk-per • Noel Field, a svájci amerikai kommunista életútja • Az első koncepció: amerikai kémtörténet Svájcból • Szőnyi Tibor a II. vh. alatt ismerte ott Fieldet, aki kapcsolatban állt Allen Dulles OSS-vezetővel – az antifasiszta harc érdekében. Később Szőnyi a káderosztály vezetőjeként „pozícióba helyezte az imperialistáknak kémkedőket” • Rajk népszerű hazai kommunista, spanyolos múlttal, testvére nyilas államtitkár volt; vitába került Péter Gábor ÁVH-vezérrel stb. • a moszkovita Nagy Imre érinthetetlen volt még (pedig Rákosi rá is gondolt) • A második koncepció: jugoszláv, titóista összeesküvés • Mihail Iljics Bjelkin szovjet „tanácsadói” igazították el a kusza szálakat • Lazar Brankov, a Titóval szakító diplomata lett a „kapcsolattartó” • Rákosi buzgó szervilizmussal túlteljesíti a szovjet elvárásokat („álmatlan ájszakáin” hajmeresztő dolgokat is kieszelt (pl. a paksi csőszkunyhó) • Rajk és Tito „Rákosi életére tört”, katonai puccsal el akarta szakítani Mo.-ot a béketábortól. Az „összeesküvők” katonai vezetője Pálffy György tbk. • bakik: Rajk rosszul adta meg adatait, Szőnyi nem ismerte fel Dulles fotóját, Brankovnak nem volt elég ideje megtanulni a vallomását stb. • a főperben 3 kivégzés, a Pálffy-ügyben 4, az összes mellékperrel 15 kivégzés • óriási nemzetközi figyelem övezte az ügyet • Field sosem állt bíróság elé, de talonban tartották Prága, Varsó, Berlin számára

10. Sztahanovista pergyár – Magyaro. • 881 munkásmozgalmi embert fogtak perbe • Legnagyobb számban szociáldemokraták ellen indultak perek • társutas szocdemek ellen csak Mo-on került sor perekre (Rákosi veszélyes bomlasztóknak, belső ellenségnek tekintette őket) 1950-ben több per is • Szakasits Árpád, Marosán György a két legismertebb (1956-ban szabadultak) • a vádak szerint horthysta besúgók és angol kémek • ritkán született halálos ítélet, de azokat sem hajtották végre • a „jobboldali” szocdemeket is elítélik (összeesküvés, besúgás; Kéthly Anna) • Katonai perek (Pálffy után Sólyom László és társai) • Hazai kommunisták – Rákosi bennük sem bízott (Rajk is hazai volt) • Kádár János és társai, 1951 • Zsidóellenes persorozat, 1953 • „Péter Gábor és bandája”; zsidó orvosok; izraelita vallási vezetők • Pétert 1954-ben végül más vádakkal, ÁVH-s törvénytelenségekért ítélik el • Egyházi vezetők elleni perek • Mindszenty József 1949-es ítélete után Grősz József érsek „folytatta az össze-esküvést”; 1951-ben 15 évre ítélték, de több társát kivégezték

11. A 2. számú prototípus: Slánský-per • A közép-európai kirakatperek legkegyetlenebb vérfürdője (178 halott) • Szélesebb a felelősök köre is, mint Mo.-on (demokr. hagyományok) • Titóizmus alig szerepelt már (1952), a fő vád a „cionizmus” • az ügy 1949-ben még titóisták keresésével indult (Noel Field csszl. kapcsolatai) • verések ellenére sem találtak bizonyítékot és főleg nem lelték a „csszl. Rajkot” • emiatt Rákosi és Sztálin sürgette legjobban egy csszl. per megrendezését • A kései időpont miatt itt kivételesen moszkovitákat is elítélhettek • Rudolf Slánský a CSKP főtitkára (2. ember az elnök Gottwald után) • Gottwald habozott letartóztatni régi elvtársát, csak egy hamisított bizonyíték után • szovjet mesterek irányítottak itt is; kegyetlen kínzások, majd „szanatórium” • A főper 14 vádlottja közül 11 zsidó volt; leplezetlen antiszemitizmus • a vádak szerint angol kémek, trockisták, Izrael és USA ügynökei voltak, Gottwald megölésére, a népi demokrácia megdöntésére készültek; Hermann Field révén főleg a baloldali zsidókat (=kémeket) mentették 1945 előtt is • 1952. nov.-ben 11 főt halálra ítéltek, hamvaikat egy jeges úton szétszórták • Mellékperek egész sora – Sztálin halála ellenére tovább folytak • diplomaták, belügyisek, funkcionáriusok, katonák, trockisták, közgazdászok… • és a szlovák nacionalisták pere (Gustav Husák, aki tagadta bűnösségét) • Noel Field budapesti szabadulása után ért csak véget a persorozat (1954. nov.)

12. Lengyelország: 1938–43 között a lengyel párt olyan tisztogatáson esett át, ami a túlélőket elrettentette a terror alkalmazásától egyedül Lo.-ban indult a tisztogatás a párt vezetőjének eltávolításával Gomułka a szocializmus lengyel útját kívánta követni még 1948 közepén is utóda, a moszkovita B. Bierut öt évig sikerrel hárította el a szovjet nyomást a perre – cserébe sok száz kommunistát kellett elítélnie: Noel és Hermann Field „kémeit” Gomułka barátait, híveit (főleg Marian Spychalskit; Tatar tábornokot stb.) zsidó katonai- és pártvezetőket (Jakub Berman, a Bezpieka vezetőjének tervezett pere végül elmaradt) Gomułkát csak 1951-ben vették házi őrizetbe, sosem kínozták meg, majd csendben kiengedték (1954) Románia: Gheorghiu-Dej az egyetlen hazai kom-munista, aki likvidálta a moszkovitákat Berija tervei helyett ő is irányított a vezetés négy rivális tagját eltávolí-totta; ennek fő oka egyeduralmi vágya 1. Lucreţiu Pǎtrǎşcanu-t titoizmus vádjával még Tito kiátkozása előtt letartóztatta (titoista pert végül nem indítottak, de P-t 1954-ben kivégezték) 2–4. Ana Paukert, Vasile Lucát és Teohari Georgescut egy „anticionista” per vádlottjának szánták; bár Gh.-Dej nem volt antiszemita, de kihasználta Sztálin zsidóellenességét. (Per ebből sem lett Sztálin halála miatt) Pauker letartóztatása után házi őrizetbe került (Molotovné kérésére, 1953) Lucát elítélik (1954), de nem végzik ki Georgescu per nélkül szabadult (1956), később újra KB-tag lett Az önmentő szabotőrök esete

13. Félbehagyott kirakatperek: NDK • A német kommunisták voltak a legnagyobb emigránscsoport Svájcban • vezetőjük Leo Bauer; mellettük a franciaországi emigránsok (Paul Merker, Franz Dahlem) is Noel Field révén kapcsolatban voltak az OSS-szel (Dulles) • A szovjet állambiztonság emiatt kezdett el egy NDK Rajk-pert • a két német állam megalakulása előtt erről pol. okokból szó sem lehetett! • utána pedig az volt a gond, hogy a „kémek” zöme az NSZK-ban élt • valamint az, hogy az NDK-ban élők szabadon átjárhattak Ny-Berlinbe… • Az „NDK-s Rajk” N. Field nevelt lánya, Erica Glaser-Wallach lett • Sztálin azonban esélyt akart fenntartani No. egyesítésére, ezért a pert elnapolták • Wallachot és Bauert a szovjetek ítélték halálra, de végül a Gulágra kerültek • 1952 tavaszán kútba esett a német egység • ekkor már nem Rajk, hanem Slánský perét kellett volna lebonyolítani K-No-ban • ennek fő vádlottai Merker és Dahlem (a SED 3. embere) lett (nem zsidók) • a cionista csoport fejei mégis ők voltak a vád szerint, a trockista Merkert az USA is beszervezte, ellene vallott több prágai vádlott is, letartóztatták. 1955 végén ítélték el, de pár hónap múlva szabadult • Dahlemet le sem tartóztatták (Sztálin halála miatt), a per elmaradt • Wallachot és Bauert a szovjetek szabadon engedték, az NSZK-ba távoztak