330 likes | 419 Views
A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan. Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20. Miről lesz szó?. Miért szükséges a „megújítás”? Megújítási („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) Magyarországi tünetek
E N D
A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20.
Miről lesz szó? • Miért szükséges a „megújítás”? • Megújítási („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) • Magyarországi tünetek • Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi jelenlétéről, tagszervezésről • Korábbi magyarországi megújítási kísérletek • Toborzási módszertan – ITF kézikönyv • Szervezési tapasztalatok megbeszélése
Miért szükséges az „újjáélesztés”? Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? • Tagság nagysága, összetétele • Akcióképesség, sztrájkok • Politikai beágyazottság, állami beavatkozás • Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) • Társadalmi támoga-tottság, „public image” • Szolidaritás mint érték • Anyagi bázis, sztrájkalap • Szolgáltatások • Belső szervezet hatékonysága Taglétszám – a csökkenő szak- szervezeti befolyás egyik összetevője
Országonkénti szakszervezeti szervezettség korcsoportok és munkaszerződés típusok (állandó, ideiglenes) szerint
A taglétszám csökkenésének okai • Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség • Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka • Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése • Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek • Szerény érdekvédelemi eredmények • Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya • A poszt-szocialista átalakulás nehézségei • Élő szakszervezeti hagyományok nélkül (Megújítás helyett építkezés) • Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája
Szakszervezeti válságtünetek • Folytonos csökkenés következményei • Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya • Magasabb szervezettség a korábban „védett” terepeken (közszférában és közszolgáltatásokban) • Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző • Csökkenő alkuerő, kisebb lobbyerő, alacsonyabb kollektív szerződéses lefedettség • Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten. • Pótlás állami/EU forrásból? A szakszervezet mint közjószág? A közfinanszírozás átláthatatlanságából származó újabb problémák!
USA, EU: „union revitalisation” modellek • Tág definíció: nagyon különböző kísérletek a hanyatlás visszafordítására (Frege-Kelly) • Klasszikus nyugati megoldások: • Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) • Szervezkedő, aktivista (USA, UK) • Új célközönség keresése (EU) • Társadalmi mozgalom, összefogás civilekkel • Politikai aktivitás, nemzetközi kapcsolatok • Új struktúra, szervezeti megújulás • Centralizáció, szeparatizmus, összeolvadás • Funkcionális újítások: • „Partnership” megállapodások, alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához
Szolgáltató szakszervezeti modell • Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások • Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell • Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan • Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások • Internetes hozzáférés, marketing • Svédország: „interface unionism” • Tagság közvetlen bevonása, az egyéni igények felmérése • Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) • Aktivisták bevonása vállalati szinten • Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között • De: Nagy-Britannia: TUC korábban elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt • Ugyanakkor a Blair kormány óta a szakszervezetek részt vesznek a munkahelyi képzésben (képzési felelős a munkahelyen, országos Union Learning Fund)
Szervezkedő, aktivista modell • Az „üzleti szakszervezet” (business unionism) modell és annak kudarca (USA). Csúcsszintű szakszervezet-politikává vált • USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás • UK: TUC Organising Academy • A szervezés mellett fontos cél a tagság mobilizálása/bevonása, a szakszervezet mozgalmi jellegének visszaállítása • Országonként eltérő célok és stratégiák: • Belső (ahol már van szakszervezet) • Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok) • Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) • Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképviselet • Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés, külső támogatók • Tanulság: az össz-taglétszám nem nőtt (USA) - nem elég szervezni
Új célcsoportok szervezése • Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka • Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás útjainak segítése”) • Munkanélküliek (Ghent, Írország) • Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok • Kis és közepes vállalatok munkavállalói • Önfoglalkoztatók • Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) • Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása • Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria • Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kisvállalkozói kölcsön
Mozgalmi-közösségi aktivitás • Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi - civil akciókhoz • Szerepe a Harmadik Világ országaiban különösen jelentős • A fejlett országokban: civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.) • Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei („community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás) • Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása • Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés, finanszírozás) • Tagszervezés (itt nem elsődleges cél) • Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal (civilekkel közös ) • Kapcsolódás a civil mozgalmakhoz, helyi informális hálózatokra alapuló építkezés, hálózatszervezés a lényege • Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges ellenszenve • De Angliában háttértámogatás a kormánytól és a közvéleménytől
Mozgalmi, politikai aktivitás • Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel az országos demokratikus politikai mozgalmakban • USA: feketék mozgalmai • EU: jóléti állam kiépülése (szociáldemokrata szakszervezetek) • A szakszervezetek változó politikai orientációja • Plurális struktúra pártkötődéssel (francia, olasz) • Kelet-Európa: pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) • Új törekvések, politikai akciók: • A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.) • Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum
Strukturális változások • Szakszervezeti egyesülések (fő trend a fúzió nehézségei ellenére!) • Ma: csökkenő létszám, források, fúzió főként méretgazdaságossági okok miatt • EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB • Európai és globális szervezetek: (ICFTU+WCL=ITUC) • Centralizáció, források központosítása (DGB) • Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek terjeszkedése új, szervezetlen területekre • Szétválás-kiválás-specializáció • pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása • Új független szakszervezetek alakítása
Funkcionális újítások • „Partnership” megállapodások a szakszervezet és a menedzsment között (US, UK) • Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország) • Munkahelyen kívüli szervezés, egyéni tagság alapján (KKV) • (Európai) Üzemi tanácsok támogatása, azok felhasználása a szervezésben (Lengyelország) • Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia • „Szokatlan” akciók a szimpátia/tömegtámogatás elnyeréséért (pl. tömegközlekedés) • Ágazatközi és vertikális (alvállalkozói) kooperáció kiépítése • „Internetes szakszervezet” (fiatalok szervezése, de nehézségek a használati- és titokjogokkal)
Szakszervezeti stratégiák összefoglalása – európai körkép Forrás:Pedersini, Eurofound
Egyéni megközelítés Nem-szervezett munkahelyek segítése (D, UK, PL) Fiatalok, iskolások N: kitelepülés nyári munkához Migránsok (GR, I, MT) Kiszervezett munkaválllaók Szakszervezeti network szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F) laikus képviselők képzése (UK) Szolgáltatások Biztosítások, árkedvezmények, tanácsadás, lottó (MT, SI, SK) Internetes és telefonos szolgáltatás fiataloknak (IE) DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak D: opt-out, F: profit-sharing Szervezeti megközelítés Rétegszervezetek, bizottságok Nők, fiatalok, migránsok Arányos képviselet a vezetésben Programok fiataloknak Külön szervezési programok (UK), máshol része a szakszervezeti munkának Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek) Információs kampányok Nemzetközi együttműködés Migránsok (MT-IT) Szervezéstechnika (US) Eurofound: módszerek és országok
Jelentős országok közötti különbségek • Szervezkedő szakszervezeti modell • Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött • Tanulság a szervezkedő modell kudarca után (USA): több modell kombinációja, adaptációja célravezetőbb • „Partnership”, ahol nincs ÜT, hagyományosan konfliktusos menedzsment-szakszervezet viszony • Hagyományos érdekképviseleti modell • Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. • Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját
Szakszervezeti szervezettség ágazatonként(KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2009)
Kapcsolt kérdőívekmódszere Vezetői kérdőív (1,5 óra) Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal) Szakszervezeti kérdőív (45 perc) Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc) Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal) Minta: 1,000 telephely Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra (3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség) Csak a versenyszféra Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek Kérdezés: IPSOS Zrt. 2010. június-október A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok - 2010” kutatás a szakszervezet-szervezésről
Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I.(telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %) A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyik érdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére
Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%) Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%) Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)
Különböző csoportok aránya a szakszervezeti tagok között A kisebbségi csoportok szervezése nem jellemző a magyar szakszervezetekre!
A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint
Változás az elmúlt két évben A növekedés okai A szakszervezeti szervezettség változásai A csökkenésokai
Szakszervezeti tagszervezés • a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés • Csupán a nem-szervezett telephelyek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint • A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshezágazati vagy országos szakszervezeti központoktól
Magyar szakszervezeti válságtünetek • Tagtoborzás-szervezés gyenge • Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása, apparátusok leépítése • Országos és ágazati központok gyengesége • Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben • Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága • Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre • A helyi alku segítése? • Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció (akár munkahelyi szinten is) • Helyi-regionális struktúra gyengesége • Kismunkáltatók szervezése?
Megújulási kísérletek I. - szolgáltató szakszervezeti modell • Nincs igazi hagyománya • Még az államszocializmusban sem igazán volt • Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) • Elvetélt kezdeményezések: • 1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány • Létező szolgáltatások • Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet • Új fejlemény: „Jogpont”, új Mt. hatására kártérítési felelősségbiztosítás • A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással? • „Segélykassza” modell: a befizetett (alacsony) tagdíjnál értékesebb juttatások, mint szervező erő • Szervezés tartóssága? • Az új Mt. csökkenti a szakszervezeti forrásokat (munkaidő-kedvezmény megváltása), kevesebb jut szolgáltatásra, segélyre és a tagság felé „visszaforgatásra”. Elvész a szakszervezeti vonzerő?
Megújulási kísérletek: szervezkedő, aktivista modell? • „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) • Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése • Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ) • Kampányok főként a 1990-es évek elején • Suzuki, ÜT választások • Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) • Zöldmezős beruházások ? • Új szerveződések külföldi segítése • Nincs hatékony tagszervezési kampány „források hiányában” • Kis és közepes vállalatok szervezetlenek • A LIGA új kezdeményezése - felülről szervezésre?
Megújulási kísérletek II. - mozgalmi, politikai aktivitás? • Konföderációk pártkötődése • Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ • Deklarált semlegesség: Autonómok • Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF, LIGA • Politikai szakszervezet ? • Pártszimpátiáját tekintve vegyes tagság, nem népszerű? • De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) • Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (NGTT, támogatások) • Újabb próbálkozások: • LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb.- eredménye a mai kormánytámogatás. Hatása?
Megújulási kísérletek III. - strukturális változások? • Vagyonfelélés és költségcsökkentés • Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok, direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés) • Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése? • Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-2004) • Ágazati egyesülési kísérletek (nehézkesek) • Beolvadások (átcsábítások?) sikere-kudarca • LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, EDDSZ • Konföderációk közötti megosztottság erősödése
Újabb megújulási kísérletek (2010-)? • Hogyan értékeljük? • VDSZ akciók (magánnyugdíj-nyilatkozat, szociális konzultáció) • Fegyveresek és tűzoltók demonstrációi • Közmédia szakszervezeteinek akciói • Magyar Szolidaritás mozgalom • Közszféra szakszervezetinek demonstrációja • „Be a szakszervezetekbe” (MSZOSZ) • Az új Mt. hatása a szakszervezetekre • Más megújulási kísérlet ???