1 / 17

A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon

A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon. Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály. Munkaerőpiaci Tükör 2005 – „Közelkép”. 1. A magyarországi szociális partnerek 1.1. Tóth András: A munkáltatói szövetségek helyzete és szerepük a munka világában

rosie
Download Presentation

A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A szakszervezetek ereje -a béralku jelentősége Magyarországon Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály

  2. Munkaerőpiaci Tükör 2005 – „Közelkép” 1. A magyarországi szociális partnerek 1.1. Tóth András: A munkáltatói szövetségek helyzete és szerepük a munka világában 1.2. Neumann László: A magyar szakszervezetek – hogyan tovább? 2. A munkaügyi kapcsolatok középső szintje 2.1. Horesnyi Julianna & Tóth Ferenc: Területi munkaügyi kapcsolatok 2.2. Ladó Mária – Tóth Ferenc: Ágazati szint: törekvések és trendek 2.3. Berki Erzsébet: A költségvetési szektor munkaügyi kapcsolatai 3. Kollektív alku Magyarországon 3.1. Neumann László: Kollektív szerződések – csökkenő lefedettséggel, változatlanul decentralizáltan 3.2. Korcsolayné Kovács Krisztina: Kollektív alku az állami vállalati szektorban – a közúti tömegközlekedés esete 3.3. Tóth András: Szabályozott foglalkoztatás vagy szabályozottabb egyéni alku? A posztcéhes és posztszocialista szakszervezetek eltérő stratégiái a munkaviszony szabályozására 4. A munkahelyi érdekképviselet újabb fejleményei 4.1. Benyó Béla – Neumann László – Kelemen Melinda: A munkavállalói részvétel magyarországi gyakorlata 4.2. Bódis Lajos: Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás átalakulása a magyar vállalatokban a kilencvenes évektől

  3. Szakszervezeti alkuerő • Mitől függhet? • Tagság nagysága, összetétele • Akcióképesség, sztrájkok • Politikai beágyazottság, állami beavatkozás • Intézményi háttér • Társadalmi támogatottság • Szolidaritás mint érték • Anyagi bázis • Szervezeti sajátosságok

  4. Szakszervezeti szervezettség(KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)

  5. Pluralizmus, ellentétek Csökkenő tagság Pénzhiány, szakértők hiánya Gyenge központok, vállalati szervezetek autonómiája Szocializmus öröksége: munkahelyi szerepük Egyesülés? Szervezési kampány? Összeolvadás, pénzügyi válságmenedzselés, közpénzek / Autonómia??? Centralizáció? Radikálisabb stratégia? ? Szervezeti problémák és lehetséges megoldások

  6. A szakszervezetek munkahelyi jelenléte ágazatok szerint (KSH)

  7. Kollektív szerződések és bérmegállapodások hierarchikus rendszere • Többszintű - munkajogi hierarchia („jóléti elv”) • Országos szint (OÉT, közszféra) • Ágazati szint (15-19 valódi ágazati KSZ, kiterjesztés) • „Többmunkáltatós” KSZ, holding szint • Vállalati szint • Vállalati részlegek „függelékei” • Decentralizált alkurendszer • lefedettség, munkahelyi hatás, egyéni megállapodások • Módszertan: • KSZ vs. bérmegállapodás (KSZ-ek 60%-ában nincs!) • regiszter (FMM) és survey (KSH Munkaerőfelvétel)

  8. Élelmiszeripari szakszervezeti struktúraSóki-Dékán (2002)

  9. Ágazati bérmegállapodások • „Többmunkáltatós” megállapodások száma csökken: 1998: 31; 2000: 23; 2004: 19 • Kb. 10 valódi ágazati (munkaadói szervezet köti) • Felhatalmazottság hiánya vagy „opt-out” • Munkáltatók érdekeltsége • Bérverseny korlátozása? Tranzakciós költség csökkentése? Állami beavatkozás veszélye? • Gyakran ajánlások, irreálisan alacsony bértarifák • Végrehajtás, vállalati hatás ellenőrizhetetlen • Kiterjesztés: 4 ágazat (3 bérmegállapodás)

  10. Kollektív szerződések kumulált lefedettsége (FMM) és kérdőíves felvétel a szerződések hatásáról (KSH) ágazatonként (2004)

  11. Vállalati bérmegállapodások száma

  12. A kollektív szerződések hatása a bérekre ? • Ágazati bérkülönbségek (Kertesi-Köllő 2000) • Klasszikus amerikai kutatások: bérrés (1950-1980) • Szakszervezeti és nem szakszervezeti szektor bérrése • Nyugat-Európában ágazati szerződések • Béregyenlet regressziós becslése szakszervezeti jelenlét / kollektív szerződés változóval • Magyarország: 1998-as FMM és FH adatok: • Nyers bérkülönbség: 25% a versenyszférában • Egyéni, munkaerőpiaci, ágazati, vállalati és termelékenységi adatokkal kontrollált értéke: 5-8% • A módszer korlátjai

  13. A kollektív szerződéses lefedettség és a bérrésaz életkor és az iskolai végzettség függvényében

  14. A kollektív béralku hatása a bérkülönbségekre • 1998: kisebb bérdifferenciáltság D9/D1: 3,93 vs. 5,04 • Minimálbér emelés utáni szakszervezeti bérstratégia: „a szakmunka jobb megbecsültségéért” • A hipotézis tesztelhető a Munkaerőfelvétel 2001-2007 adatsorán?

  15. A kollektív szerződések szerepe a munkaszervezet rugalmasításában (2002-3)

More Related