440 likes | 589 Views
Az Európai Unió intézményrendszere. Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa). székhely: Brüsszel összetétele napirend szerint változik fő döntéshozó, jogalkotó tagállamok és nemzeti érdekek képviselete részvétel a kormányközi együttműködésben közösségi törvények kidolgozása
E N D
Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) • székhely: Brüsszel • összetétele napirend szerint változik • fő döntéshozó, jogalkotó • tagállamok és nemzeti érdekek képviselete • részvétel a kormányközi együttműködésben • közösségi törvények kidolgozása • költségvetési döntés az EP-vel • összetétel alapján 3 csoportra bontható • ECOFIN, Külügy, Agrár – havonta • Ágazati tanácsok • „jumbo ülések” • egyhangúság mellett érvényesül az egyszerű (50%+1) és a minősített többségi döntés (345 szavazatból 255 - Mo.: 12) elve is
Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága) • kétszintű testület • a Tanács kisegítő szerve • döntés-előkészítő, szakértő testület • közvetítés, koordinálás, kapcsolattartás • hetente ülésezik
Európai Tanács • állam- és kormányfők tanácsa • székhelye: Brüsszel • jogszabályt nem alkot • stratégiai kérdések • tagállamok közötti nézeteltérések • soros elnökség Magyarország: 2011 első félév
Európai Parlament • 785 képviselő – Mo.: 24 (2009 után 736 – Mo.: 22) • Strasbourg – Brüsszel – Luxembourg • 5 évre, népszavazással • évente 12 plenáris ülés • 22 állandó bizottság • törvényhozás, ellenőrzés, költségvetési döntés • hatáskörei: egyszerű konzultáció, együttműködés, együttes döntés, jóváhagyás
Európai Bizottság • székhelye: Brüsszel • 27 tagú testület – 5 évre, kormányok delegálják • felügyelő, végrehajtó – az EU ”Kormánya” • hetente, egyszerű szótöbbség • képviseli az EU-t nemzetközi szinten • döntések megfogalmazása, alkalmazása, ellenőrzése • eljárást indíthat tagország ellen • elnöke: Jose Manuel Barroso
Európai Bíróság • 27 főbíró, 8 tanácsnok • 6 évre a kormányok közös megegyezéssel • székhelye: Luxembourg • jogi ellenőrző testület • feladata: Közösségi jog alkalmazása, értelmezése, egységesítése • illetékességek • szótöbbség, azonnali hatály
Európai Bíróság Elsőfokú Bíróság • kisegítő szerv • 27 bíró • itt fellebbezni lehet • intézmények és tisztviselők vitái, kamatok, kártérítése, versenyszabályok Közszolgálati Törvényszék • 7 tagú • közszolgálati jogviták Főügyészi Hivatal
Számvevőszék • székhely: Luxembourg • 27 tag – Miniszterek Tanácsa nevezi ki • feladata: • ellenőrzés • költségvetési szabályoknak megfelelő felhasználás • bevételek-kiadások • tanácsadás, konzultáció
Ombudsman • székhelye: Strasbourg • 5 évre nevezi ki az EP • feladata: Közösségi szabálytalanságra érkező panaszok kivizsgálása • 1. megegyezés, 2. saját ajánlás • nem foglalkozhat: • jogerős ítélettel lezárt üggyel • folyamatban lévő üggyel • kormányok, önkormányzatok ügyeivel
Gazdasági és Szociális Bizottság • Brüsszel • 344 fő, Mo.: 12 • 3 csoport: • munkaadók, • munkavállalók, • egyéb érdekvédelmi szervezetek • tagállamok javaslatára a Tanács nevezi ki 4 évre • tanácsadás, konzultáció, döntés-előkészítés
Régiók Bizottsága • Brüsszel • 344 fő, Mo.: 12 • helyi és regionális önkormányzatok képviselete • tagállamok nevezik ki 4 évre • tanácsadás, konzultáció, döntés-előkészítés
Európai Beruházási Bank • Luxembourg • közösségi és nemzetközi egyben • alaptőkéje: tagállamoktól • vezető testülete: Kormányzótanács (Pénzügyminiszterek) • célja: Pénzügyi eszközökkel segíteni az EU gazdasági fejlődését
Európai Beruházási Bank (EIB) Feladatai: • Európai Beruházási Alap kezelése, • az EU fejlesztési politikájához való hozzájárulás, • a tagállamok közlekedési és távközlési infrastrukturális fejlesztése, • a környezet és élet minőségének védelme, • az EU energiapolitikai céljainak megvalósítása, • az ipari verseny fokozása, • a kis- és középvállalkozások támogatása, • az egészségügy és oktatás infrastruktúrájának fejlesztése, • EU-n kívüli országok gazdaságának támogatása • kedvezményes kamatú kölcsönök, garancia
Európai Központi Bank (ECB) • székhelye: Frankfurt am Main • ECB+Jegybankok= ESCB (Központi Bankok Európai Rendszere) • független • alaptőkéje: tagállamoktól • szervei: Kormányzótanács Igazgatóság Általános Tanács
Európai Központi Bank (ECB) Feladatai: • az euró-övezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása; • devizaműveletek végzése; • az euró-övezetbeli országok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése (portfoliókezelés); • a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása • bankjegykibocsátás engedélyezése • pénzügyi stabilitás és felügyelet • statisztika
Európai Konvent • székhelye: Strasbourg • feladata: az EU Alkotmányának ki/átdolgozása • 105 tagú tanácskozó testület • összetétele: tagállami+ tagjelölt kormányok 1-1 fő, tagállam+tagjelölt nemzeti parlamentek 2-2 fő, Európai Parlament 16 képviselő Bizottság 2 tag élén 13 tagú elnökség (1 elnök, 2 alelnök) • 2004 Alkotmány elfogadása (Franciao., Hollandia elutasítja→átdolgozás alatt van)
Europol • székhelye: Hága • nemzetek feletti kormányközi testület • Europol – 1995-ben döntöttek a felállításáról, majd 1999-ben kezdte meg működését • döntéshozó szerve: Ügyvezető Igazgatóság - Belügyminiszterek • feladata: tagországok rendőrségei közötti információcsere, azok elemzése, az együttműködés keretében a szervezett bűnözés elleni fellépés és megelőzés
Európai Uniós ismeretek Költségvetés
Költségvetés • szabályozó, újraelosztó funkció • EU GDP-jének 1,2%-t osztja újra • tagállamok között csoportosít át jövedelmet • nem lehet deficites
Költségvetés - Alapelvek • externalitás • oszthatatlanság • kohézió • szubszidiaritás
Költségvetés - Bevételek • tradicionális saját források • vámok (25% visszatartható) • importlefölözés (mezőgazdasági termékek) • áfa-alapú saját forrás • VAT 0,3%-a • bruttó nemzeti jövedelem alapú forrás • tagállami befizetés: max. a GNI 1,27%-a
Költségvetés - Kiadások 2006-ig: • Közös Agrár Politika - 40-50% • strukturális műveletek – 30% • belső politikák – 6-7% • külső politikák – 6% • adminisztráció – 5% • tartalék 1-1,5%
Költségvetés - Kiadások 2007-től: • Fenntartató fejlődés • Természeti erőforrások • Uniós polgárság és a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése • Az Unió, mint globális szereplő • Igazgatási kiadások Átmeneti (2007-2009): új tagállamoknak nyújtott kompenzációs kiadások
Európai Uniós ismeretek Regionális politika
Mi a régió? „Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régiók létrejöhetnek politikai, gazdasági okok következtében, valamint a kulturális értékek azonossága, azok elemeinek fenntartása érdekében.” (Gaál-Párdányi – 2001)
Kohézió→ a szociális és regionális különbségek csökkentés mint stratégiai cél szociális politika regionális politika • A szabad piac által vezérelt EU-politikákkal párhuzamosan alkalmazzák és nem helyettük!
Mi határozza meg egy régió versenyképességét és ezáltal fejlettségét? • infrastrukturális háttér • az emberi erőforrás minősége • a kutatási és fejlesztési területen elért szint • és mindezek hatására a közvetlen tőkevonzó képesség
Mik lehetnek a regionális politika eszközei? • a tőke-, a beruházás és termeléstámogatás • a képzési tréningek • állami vásárlások • a kamatráta csökkentése • adókedvezmények nyújtása • energia- és szállítási költség csökkentése • kereskedelmi protekcionizmus
Az EU regionális politikájának összetevői • Római Szerződések – csak néhány cikk érinti • később nyilvánvalóvá válik: közösségi szinten kell foglalkozni a témával • 2007-ig: Strukturális Alapok (Regionális Fejlesztési Alap + Európai Szociális Alap + Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Része + Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz), Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések • támogatás mértéke: 25-75%
Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • 1975-től működik • fő cél: regionális egyenlőtlenségek kezelése • jelenlegi feladatai: régiók fejlesztése, regionális különbségek csökkentése, gazdasági és társadalmi együttműködés erősítése
Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA) • cél: foglalkoztatás elősegítése • feladata: • kezdetben – munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség és mobilitás segítése • később – pályakezdők és tartós munkanélküliek segítése • jelenleg – humán-erőforrás fejlesztése
Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Része (EMOGA Orientációs Része) • cél: mezőgazdaság modernizálása • feladatai: • segítse a termelékenység növelését • emelkedjen a mezőgazdaságban dolgozók bére • piaci stabilitás • túltermelés kezelése • a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkentése
Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) • cél: a halászattal kapcsolatos ágazat szerkezeti átalakításának támogatása
Kohéziós Alap • cél: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagállamok gyorsabb felzárkózásának támogatása • 1993-ban jött létre • támogatás mértéke: max. 85% • nem tartozik a strukturális alapok közé • jogosultság: egy főre jutó GNP nem éri el az EU átlagának 90%-át Európai Beruházási Bank • szintén a regionális politika célkitűzéseit szolgálja hitelek nyújtásával
Közösségi Kezdeményezések Az EU bizottsága javasolja a programokat: • INTERREG • határokon átnyúló regionális együttműködéseket támogat • URBAN • válságban lévő városok és környezetük fejlesztése • LEADER • hálózatszerű vidékfejlesztés • EQUAL • esélyegyenlőség a munkaerőpiacon (pl. nemi, vallási tekintetben)
Változások 2007-től • Strukturális Alap • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • Európai Szociális Alap (ESZA) • Kohéziós Alap • Európai Beruházási Bank • Leválasztódtak a közös agrárpolitika és halászati politika eszközei és új nevet kaptak: • Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - EMOGA Orientációs Részlege helyett • Európai Halászati Alap (EHA) – HOPE helyett
Regionális Politika • Egységes Európai Okmány fordulat → a regionális politika bekerült a közösségi politikák közé • 1989 – életbe lépett a strukturális alapok működéséhez kapcsolódó jogi szabályozás • 1989-1993 – első támogatási programok • 1993 módosítás a tapasztalatok tükrében
Regionális Politika • AGENDA 2000 – 2000-2006-ig terjedő időszakra vonatkozik – 3 fő cél: • fejlődésben elmaradt régiók megsegítése • a szerkezeti átalakulás miatt nehéz helyzetbe került régiók támogatása • oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek támogatása
Alapelvek • szubszidiaritás és decentralizáció • partnerség • programozás • koncentráció és addicionalitás
NUTS-rendszer • mesterségesen létrehozott területi-statisztikai rendszer • 3+2 kategória • Magyarország: • Nuts 1: ország • Nuts 2: régiók (7 db) • Nuts 3: megyék+főváros (20 db) • Lokális 1.: kistérség (150 db) • Lokális 2: település (3135)
Regionális Politika • 2007-től új pénzügyi időszak → változott a kohéziós és regionális politika szerkezete is • 3 új cél: 1. konvergencia célkitűzés 2. regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés 3. európai területi együttműködés célkitűzés