A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata

1. A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata Készítette: Fehér Gergely, ELTE TTK, III.évf.,geográfus hallgató 2007.Május 15.

2. Az előadás menete • A természeti tényezők hatása a régió településhálózatának kialakulására • Az egyes megyék településszerkezetének összehasonlítása • A települések népességnagyság szerinti tagozódása

3. A természeti tényezők hatása a településszerkezet kialakulására • A régióban meghatározó az DNY-ÉK futásirányú középhegységi terület, a nyersanyag kitermelő helyeken települések létesültek(pl. Ajka, Úrkút) • A NY-K irányú törésvonalak a települések gyakori vonalas elrendeződését okozzák (pl. Veszprém - Devecseri árok, Balaton-felvidék) • A belső zárt medencékben aprófalvas térségek, centrumhiányos területek alakultak ki • A hegységi térszínek rontják a települési kapcsolatok fenntartását • A települések a domborzati viszonyoknak megfelelően alakítják ki gazdasági privilégiumaikat(hegységek-ipar,Mezőföld, Győr - Tatai teraszvidék, Kisbéri-medence - mezőgazdaság)

4. A Közép-Dunántúli Régió térszerkezeti sajátosságai • A régió 401 településéből 35 város(négy megyei jogú) és 366 község • Az ország második legkisebb régiója,mégis itt él az ország 11%-a • A városlakók aránya kisebb az országos értéknél: 56,4% (2001),de a Dunántúlon a legmagasabb, amely megyénként is változó:Fejér megye 54%, K-E megye 62%, Veszprém megye 56% • Népsűrűsége a Közép-Magyarországi Régió után a legnagyobb:106fő/km2, ebből Fejér megyéé 98 fő/km2, K-E megyéé 139 fő/km2, és Veszprém megyéé 81 fő/km2 • Jellemző a térségre a középvárosok kiemelkedő szerepe

5. A Közép-Dunántúli Régió térszerkezeti sajátosságai • A régióban futó főbb útvonalak egyben városvonalakat is kijelölnek, amelynek oka legtöbbször a természeti meghatározottság • Baráth G.,- Molnár B.,- Szépvölgyi Á. 2001-es kutatása alapján: Fejér megyét két urbanizációs tengely érinti: A (Bp.- Érd- Százhalombatta)- Ercsi- Dunaújváros –(Baja) és a (Bp.)- Gárdony- Székesfehérvár- Polgárdi- Enying- (Siófok) - Várpalota-felé Komárom-Esztergom megyében egymásra merőlegesen: Esztergom- Dorog- Nyergesújfalú- Komárom és a Tata-Tatabánya- Oroszlány irányába Veszprém megye két városvonala: Várpalota-Veszprém-Herend-Ajka-Devecser és a Balatonfűzfő-Balatonfüred-Balatonalmádi vonal

6. Urbanizációs tengelyek Kép forrása: www.kdrfu.hu után módosítva

7. Városhiányos területek a régióban Kép forrása: www.kdrfu.hu után módosítva

8. Urbanizáció és városhiány • Az urbanizáció folyamata egyenlőtlenül oszlik el a régióban • Fejlődnek a kisvárosok és az elővárosok(pl. Mór, Gárdony, Tata, ) • Településegyüttesek, agglomerációk alakulnak ki(pl. a Duna menti, Tatabányai nagyvárosi településegyüttes) • A korábbi gazdasági központoknak csökkent a népessége(pl. Ajka, Oroszlány, Várpalota) • Azonban egyes helyeken városhiány mutatható ki(Baráth- Molnár,- Szépvölgyi 2001.) • Egy városra 13 község jut a régióban(Fejér 12,K-E 8, Veszprém 18) • Veszprém megye településszerkezete aprófalvas, a lakosság 20%-a 1000 főnél kisebb településen él • Az aprófalvas térségek közmű és intézményhiánnyal küzdenek

9. Telpüléssűrűsödési gócok Kép forrása: www.kdrfu.hu után módosítva

10. A települések népességnagyság szerinti tagozódása Adatok forrása: KSH Megyei Statisztikai Évkönyv 2005.

11. A települések népességszám szerinti tagozódása A Közép-Dunántúli Régió városainak elméleti és valóságos rang-nagyság szabály szerinti eloszlása Forrás: Baráth G., Molnár B., Szépvölgyi Á.: Területi egyenlőtlenségek a Közép-Dunántúlon 2001.

12. Összegzés • A régió településhálózatának kialakulását és a települések közötti kapcsolatokat erősen befolyásolja a természeti környezet, elsősorban a domborzat • A régió térszerkezetére jellemző a területi egyenlőtlenség. Együtt vannak jelen az urbanizálódó településegyüttesek és a városhiányos térségek • Jellemző a középvárosok dominanciája(„vetélkedő városok vidéke”), illetve Veszprém megyében az aprófalvas települészerkezet

13. Források, irodalom • Nemes Nagy József:Perczel György(szerk.)(2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza ELTE Eötvös Kiadó , Budapest, 2003. pp.589-595. • KSH Megyei évkönyv 2005. • Baráth Gabriella, Molnár Balázs, Szépvölgyi Ákos: Területi egyenlőtlenségek a Közép-Dunántúlon,Tér és Társadalom XV. évf 1.szám 2001. pp.111-129 Internetes források: • www.kdrfu.hu

14. Vége Köszönöm a figyelmet!