220 likes | 311 Views
A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése, európai kitekintéssel dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Szak- és Felnőttképzési Tanszék Marcali, 2011. november 24.
E N D
A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése, európai kitekintésseldr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktusPécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Szak- és Felnőttképzési TanszékMarcali, 2011. november 24.
I. Néhány jellemző a szak- és felnőttképzési rendszer jelenlegi helyzetéről • Iskolarendszerű képzést tekintve: • Szakmunkásképzés csökkenő aránya • Felsőoktatás elszívó hatása • Kontraszelekció • Alacsony vállalkozói aktivitás • Folyamatos változások, alacsony presztízs • Finanszírozási gondok • Bonyolult vizsgarendszer • Gazdasági szféra igényei nem tiszták • …
Felnőttképzést tekintve: • Állami szerepvállalás: egy évre kivonult az állami a munkaerő-piaci képzésekből • Plusz annak drasztikus átalakítása és átpolitizálása • Versenyszféra: fizetőképes kereslet csökkenése • Felnőttoktatás (alap és középfok utólagos pótlása): alacsony részvétel • Állami stratégia szinte teljes hiánya • …
Társadalmi-gazdasági környezet: • Alacsony foglalkoztatási szint (53-54%), magas munkanélküliség és inaktivitás • Képzetlen rétegek bevonása • Szakképzett humán erőforrás hiánya mint beruházási gát • Demográfia
A bruttó hazai termék (GDP) alakulása a régiókban és a fővárosban (millió Ft)
Iskolai oktatásban részesülők felnőttoktatási keretek között, 1990-2009 (fő)
II. Rendszerről beszélünk… • Amire hat minden, ami a társadalmi-gazdasági és politikai térben történik • Az oktatási és képzési rendszerek két legfontosabb funkciója: • Társadalmi kohézió megteremtése, • Szakképzett munkaerő biztosítása a munkaerőpiac számára • A szakképzési funkció része a közoktatási rendszernek, ugyanakkor belső differenciáltsága sokkal nagyobb mint más területé • Szoros kapcsolata van a munkaerő-piaccal, foglalkoztatáspolitika részeként is megjelenik
A felnőttképzés legszűkebb funkciója a személy foglalkoztathatóvá tétele, munkaerő-piaci relevanciájának elősegítése és integrációjának növelése • Kettős cél: • Folyamatos karbantartás • Felzárkózás, legalább első szakképesítés megszerzése • Ágazatai: • Iskolarendszerű felnőttoktatás • Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés
III. Erőterek vonzásában I. – hol a szakképzés helye? • Közoktatás (nevelés?), felsőoktatás, felnőtt-oktatás - NEFMI • Szakképzés és munkaerő-piaci - NGM • De elsősorban a pénzügyi szempontok diktálnak • A rendszerek fejlesztése „önálló” pályán halad, „lobbisúly” dönt • NSZFI átalakul, HIVATAL
III. Erőterek vonzásában II. – kamarai szerepvállalás • A kamara gazdasági érdekvédelmi szervezet • A szakképzett munkavállaló a vállalkozói szféra egyik fontos erőforrása • A képzési rendszer fenntartása állami feladat, de a hatékonyság növelése miatt bevonhatók partnerek
Folyamatos kamarai tevékenység: • Tanulószerződés (kb. 48 ezer) • Tanuló fogadásával kapcsolatos tanácsadás • Ellenőrzési rendszer • Szakképesítések tartalmi gondozása • Vizsgadelegálás • Szintvizsgák a szakképző iskolákban • Szakma Kiváló Tanulója Verseny szervezése • Területi koordináció, RFKB • Szakmai döntés-előkészítés
2010 őszén paktum az „új” kormánnyal: • Megerősíti az eddigi feladatokat • 125 szakképesítés átadása (KP, SZVK) • SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése (némi forrással) • Átadott szakmákban pályaválasztás és tanácsadás
Ami még ennél is fontosabb, szak- és felnőttképzési rendszert érintő döntésekben kamarai előkészítés
III. Erőterek vonzásában III. – európai elvárások • Nincs közös oktatáspolitika, nemzeti rendszerek és hagyományok vannak, de vannak irányelvek és elvárások (pl. végzettségi ráták) • Fő alapelv: a szakképzés a gazdasági növekedés és társadalmi integráció alapja • 3%-os részvételi arány az Eurostat szerint – egyszerűen nem igaz… • Európa 2020, „Új készségek és munkahelyek menetrendje”
Komplex stratégia (munkahelyteremtés, munkaerő-piaci politikák, munkafeltételek javítása stb.), amiben hangsúlyos elem a képzés (lifelong learning) • Két fontos indikátor: korai iskolaelhagyók csökkentése és felsőfokú végzettségűek arányának növelése • A képzés befektetés, felismerve azt is, hogy a részvétel nem egyenletes • Készségek, kompetenciák és foglalkozások európai keretrendszere (ESCO)
IV. Új utakon a szakképzés… • Duális rendszer megteremtése (iskola és vállalkozások közös feladatvállalása) • Hároméves szakiskolai szakképzés • Szakközépiskolák átalakuló funkciója, szakmai érettségi (munkakör betöltése) • Felzárkóztatás • Felnőttoktatás erősödő szerepe • OKJ átalakításának keretei • TISZK
Tanulószerződés megerősítése, szakmai vizsgára történő felkészítés gyakorlati részének felelőse a gazdálkodó, nem az iskola • Regionális helyett megyei szinten a képzési bizottság • Beiskolázási szerkezetről a kormány dönt • Pályaorientáció felértékelése, pályakövetés alapjainak megteremtése • FSZ kikerül az OKJ-ből, felsőoktatási szakképzés lesz helyette (4-5 félév)
V. Újra duális képzés • Amikor a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik az állam és a gazdaság, duális szakképzésről beszélünk. • A tanulók heti 1-2 nap járnak iskolába, az átlagosan 3-3,5 éves képzési idő elején ez heti 16-17 tanórát, azaz kettő tanítási napot, később 8-9 tanórát, azaz egy tanítási napot jelent. Itt kétharmad részben szakmai elméleti oktatásban részesülnek, egyharmad időt általános műveltségük gyarapítására fordítanak (német modell). • Lesz-e ennyi vállalkozó? • Ki a „jó” szakmunkás?
VI. Előzetes bírálatok (MSZT) • Szakiskola: kevés a 3 év, újabb zsákutca, képtelen lesz továbbtanulni • Nem minden szakképesítés elsajátítására elegendő a 3 év • Szakközépiskola: kevés a 4 év érettségire és munkakörre való egyszerre történő felkészítésre • TISZK: nem működik a holland modell, mert nem csak szakképzés folyik, hanem közismereti képzés is, „gyerekgyárak”
MPA képzési alaprész, fejlesztési támogatás megszűntetése • Egyértelműen hiba a tankötelezettség 16 évre történő csökkentése (hátrányos helyzetűek) • Egységes középiskolai érettségi kell, nem külön gimnáziumi és szakközépiskolai • OKJ újbóli gyors, elkapkodott átalakítása • Iskolák államosítása
Összefoglalás helyett: Valóban tenni kell, hogy ne ez legyen a magyar szakmunkásképzés „produktuma”! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! vamosi@feek.pte.hu