70 likes | 196 Views
A mentális betegségek osztályozása,. nozólógiai rendszerek. Az osztályozás célja. Információsűrítés: gyakorlati klinikai munkában lényeges (közös lényeg kiemelése, egyedi vonások tudatos mellőzése) Szakemberek közötti kommunikáció segítése nem csak lokálisan, de nemzetközileg is
E N D
A mentális betegségek osztályozása, nozólógiai rendszerek
Az osztályozás célja • Információsűrítés: gyakorlati klinikai munkában lényeges (közös lényeg kiemelése, egyedi vonások tudatos mellőzése) • Szakemberek közötti kommunikáció segítése nem csak lokálisan, de nemzetközileg is • Tudományos adatgyűjtés, ellenőrizhetőség: fogalmak és módszerek előzetes tisztázását kívánja meg!
BNO (ICD)-10 • Betegségek Nemzetközi Osztályozása széleskörű nemzetközi együttműködésből született • 1968-as BNO 8 tartalmazott először néhány mondatos leírásokat egyes pszichiátriai tünetcsoportokról – de ezek nem voltak valódi diagnosztikus „kritériumok” • A BNO kötetek közül a 10. az első, amely standard, operacionális kritériumokat tartalmaz – kutatásban kevésbé használták eddig… • Külön kötetben tartalmazza a kötetlenebb leírásokat tartalmazó Klinikai Diagnosztikus Útmutatót (kék) és a tételes kritériumokat a kutatás számára (zöld) – a világ bármely országában használható • Elsősorban statisztikai, kódolási kézikönyv
DSM Diagnostic and StatisticalManual of MentalDisorders A DSM a nemzetközi osztályozással elégedetlen amerikai pszichiátriában született meg, 1952-ben DSM-I ~ BNO-6; DSM-II ~ BNO-8 A DSM-III (1980) újításai: • A diagnózisok tételes explicit és operacionális kritériumokra épülnek • Deszkriptív, ateoretikus klinikai kategóriák • Széleskörű szakértői konszenzusra támaszkodott (APA) • Multiaxiális, több szempontú diagnosztika • Szakít a nem egyértelmű kategóriákkal (pl. neurózis)
A DSM-IV (1994) újításai • A kategóriák 95%-a módosult, új klasszifikációs elvek jelentek meg: • A változások a szakértői konszenzus mellett kutatási adatokra épültek • Eltűnt a pszichiátriából az „organikus” kategória • Minden zavar a megfelelő tüneti kategóriába került • Új alcsoportok jelentek meg, ahol a tüneteken kívül a hosszmetszeti képet és a kórlefolyást is kódolni lehet • Az evészavarok új, különálló fejezete • Etnikai és szubkulturális sajátosságok is helyet kapnak DSM-IV-TR (2000), DSM-V (2013) A kórelőzmény, a lefolyás, az összkép egyre fontosabb a tüneti keresztmetszet mellett!
A DSM tengelyei Axis=tengely; multiaxiális értékelés! Bio-pszicho-szociális szemlélet, alkalmas a klinikai problémák bonyolultságának megragadására • Klinikai zavarok, egyéb klinikai figyelmet érdemlő állapotok • Személyiségzavarok, Mentális retardáció • Szomatikus állapotok (amelyek jelentősek lehetnek a mentális zavar megértésében) • Pszichoszociális és környezeti problémák • A működés globális becslése (General Assessment of Functioning (GAF-skála, 1-100)
Gyermekkori zavarok az osztályozási rendszerekben DSM Először rendszerint a csecsemő, gyermek vagy serdülőkorban diagnosztizált zavarok DC 0-3 R csecsemőkori problémák az anya-baba interakció folyamatában szemlélve: regulációs zavarok BNO • A pszichés fejlődés rendellenességei • Viselkedési és emocionális rendellenességek, rendszerint gyermek vagy serdülőkori kezdettel • Mentális retardáció külön fejezetben Kritika: A fejlődési elemek nehezen iktathatók be a jelenlegi klasszifikációs rendszerekbe: azonos betegség különböző életkorokban teljesen eltérő tünetekben nyilvánul meg… Szerencsés-e bizonyos fejlődési nehézségeket a mentális zavarok között osztályozni?