Gyakori daganatos betegs gek

1. Gyakori daganatos betegs�gek C�l: a korai felismer�s

2. F�rfiak r�k-incidenci�ja n�h�ny orsz�gban (Forr�s: Globocan 2008) Orsz�g Gyakoris�g (ASR = age standardised rate/ 100.000 lakos) ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Franciaorsz�g 360.6 (VIL�GBAJNOK (?)) Ausztr�lia 360.5 �rorsz�g 355.9 Uruguay 354.4 Magyarorsz�g 352.4 (�sszes f�rfi daganatos megbeteged�s: 26.085 beteg/ �v) Belgium 351.3 Cseh K�zt�rsas�g 348.8 Norv�gia 338.4 �j-Z�land 337.6 USA 335.0 (�sszes f�rfi daganatos megbeteged�s 745.187 beteg/ �v) N�metorsz�g 330.7 Kanada 325.9 Szlov�kia 320.2 Szlov�nia 319.6 Sv�jc 313.2 Olaszorsz�g 310.0 Spanyolorsz�g 309.9 Hollandia 306.3 Izland 305.5 Lengyelorsz�g 280.5 Egyes�lt Kir�lys�g (UK) 280.0 Ausztria 275.4 (�sszes f�rfi daganatos megbeteged�s 19.310 beteg/ �v). Sv�dorsz�g, Finnorsz�g, , Rom�nia, Bulg�ria, Szerbia, Horv�torsz�g, Bosznia-Hercegovina, Portug�lia, Feh�roroszorsz�g, Jap�n, K�na, Oroszorsz�g, G�r�gorsz�g, stb. mind m�g�tt�nk vannak l�nyegesen.

3. F�rfiak daganatos hal�loz�sa n�h�ny orsz�gban (Forr�s: Globocan 2008) Orsz�g Daganatos hal�loz�s (ASR = age standardised rate/ 100.000 lakos -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Mong�lia 230.3 Magyarorsz�g 229.5 (�sszes f�rfi daganatos hal�loz�s 17.807 beteg/ �v) Uruguay 203.2 Feh�roroszorsz�g 202.9 Szlov�kia 191.4 Lengyelorsz�g 187.7 Oroszorsz�g 180.7 Szlov�nia 179.4 Szerbia 177.6 Rom�nia 171.4 �� K�na 158.6 Bulg�ria 158.1 Spanyolorsz�g 156.1 Ukrajna 154.0 Belgium 151.3 ��.. Ausztria 134.6 (�sszes f�rfi daganatos hal�loz�s 10.541 beteg/ �v) Egyes�lt Kir�lys�g (UK) 133.3 Kanada 131.6 Jap�n 129.4 �rorsz�g 129.4 Ausztr�lia 125.6 USA 121.4 (�sszes f�rfi daganatos hal�loz�s 294.115 beteg/ �v)

4. Nok r�k-incidenci�ja n�h�ny orsz�gban (Forr�s: Globocan 2008) Orsz�g Gyakoris�g (ASR= Age standardised rate/ 100.000 lakos) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- D�nia 325.3 �j -Z�land 287.1 �rorsz�g 285.1 Hollandia 276.5 Belgium 275.7 Kanada 275.0 USA 274.4 (�sszes noi daganatos megbeteged�s 692.012 beteg/ �v) Ausztr�lia 274.4 Izland 265.6 Egyes�lt Kir�lys�g (UK) 260.5 Cseh K�zt�rsas�g 259.1 Olaszorsz�g 251.6 N�metorsz�g 245.7 Sv�dorsz�g 241.2 Finnorsz�g 239.8 Sv�jc 236.0 Magyarorsz�g 235.6 (�sszes noi daganatos megbeteged�s: 23.532 beteg/ �v) D�l-Korea 234.4 Szlov�nia 232.9 Horv�torsz�g 229.3 Szlov�kia 223.4 Bulg�ria 206.6 Ausztria 200.6 (�sszes noi daganatos megbeteged�s: 16.635 beteg/ �v) M�g�tt�nk van Szerbia, Oroszorsz�g, Spanyolorsz�g, Rom�nia, Ukrajna, Jap�n, K�na, G�r�gorsz�g

5. Nok daganatos hal�loz�sa n�h�ny orsz�gban (Forr�s: Globocan 2008) Orsz�g Daganatos hal�loz�s (ASR = age standardised rate/ 100.000 lakos) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Mong�lia 147.2 Uganda 143.8 Zimbabwe 124.5 Magyarorsz�g 121.5 (�sszes noi daganatos hal�loz�s 14.140 beteg/ �v) D�nia 119.7 Honduras 117.4 D�l-Afrika 114.0 Szerbia 113.7 Uruguay 113.3 Mali 112.3 Alb�nia 111.6 Kazahszt�n 111.3 Zambia 110.7 Azerbajdzs�n 109.1 Ruanda 107.8 Hollandia 105.8 �rorsz�g 103.9 Egyes�lt Kir�lys�g (UK) 102.8 Horv�torsz�g 101.0 Szlov�nia 99.1 Kanada 99.0 USA 90.6 (�sszes noi daganatos hal�loz�s 271.529 beteg/�v) Ausztria 86.8 (�sszes noi daganatos hal�loz�s 9328 beteg/ �v) Ezek ut�n j�nnek Belgium, Bulg�ria, K�na, Ausztr�lia, Olaszorsz�g, Franciaorsz�g, Finnorsz�g, v�g�l Jap�n.

6. Magyarorsz�gon a r�kbetegs�g k�l�n�sen s�lyos n�peg�szs�g�gyi probl�ma. �vente mintegy 35 000 f�rfi �s no hal meg rosszindulat� daganatos betegs�g miatt. Ez a sz�m eur�pai, sot k�z�p-kelet eur�pai �sszehasonl�t�sban is kiemelkedoen magas �s jelentosen hozz�j�rul a n�pess�g fogy�s�hoz. A r�kos megbeteged�s magas sz�ma sz�ks�gess� teszi a megelozo rendszab�lyok �s tev�kenys�gek bevezet�s�t, fejleszt�s�t, n�pszerus�t�s�t, mivel a daganatellenes k�zdelem �sszt�rsadalmi feladat.

7. Az Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium 2000-ben megalkotta a n�peg�szs�g�gyi programot (Eg�szs�ges Nemzet�rt N�peg�szs�g�gyi Program 2001-2010), amely a lakoss�gi szurovizsg�latok hat�konyabb kialak�t�s�t �s kiterjeszt�s�t tuzi ki c�lul. Az eg�szs�g�gyi korm�nyzat ennek �rdek�ben olyan int�zked�seket l�ptetett hat�lyba, amelyek eredm�nyek�ppen a korszeru szurovizsg�latok lehetos�ge az �letkor alapj�n legink�bb vesz�lyeztetett n�pess�g sz�m�ra is el�rhetov� v�lik. Szerves folytat�sa az �Eg�szs�g �vtized�nek Nemzeti Programja�, a hazai �Nemzeti R�kkontroll Program�vez�rfonala alapj�n, ahol a �N�peg�szs�g�gyi szurovizsg�latok� c�mu r�szben propag�lj�k, hogy a szervezett �s c�lzott lakoss�gi szurovizsg�latok seg�ts�g�vel 70 �ves kor alatt 5-10%-kal m�rs�klodj�n a daganatos betegs�gek okozta hal�loz�s 2012-ig. (?) 2011 van!

8. Szurovizsg�latok A szur�s l�nyeg�ben t�net- �s panaszmentes szem�lyek vizsg�lata abb�l a c�lb�l, hogy megnyugtasson: a vizsg�lt szem�ly nem szenved betegs�gben. �m ha m�gis, akkor kor�bban juttassa orvos kez�be az arra r�szorul�kat. A KORAI FELISMER�S �LETET MENTHET. A t�neteket, panaszokat okoz�, k�sobb az �letet vesz�lyezteto daganatos megbeteged�s legt�bbsz�r hossz� �veken �t �szrev�tlen�l fejlodik a szervezetben. Abban a szakaszban lehet szurovizsg�latot v�gezni, amikor a r�k t�netmentes, de m�r kimutathat�.

9. A r�kstatisztika sz�m�ra 20 r�gi�t jel�ltek meg (�rdekes m�don mi a feh�roroszokkal, ukr�nokkal, oroszokkal egy�tt vagyunk)

10. Szervezett szur�s A szervezett szur�s csak azoknak a daganatos megbeteged�seknek korai felfedez�s�re szervezheto, amelyek megfelelnek a k�vetkezo felt�teleknek: - elofordul�suk gyakoris�ga �s hal�loki szerep�k - fejlod�smenet�k ismert, olyan daganatok alkalmasak szur�sre, amelyek viszonylag hossz� ideig maradnak t�netmentesek, de kimutathat� �llapotban. A m�hnyak r�k kialakul�si ideje �tlagosan 10 �v, emlor�k� mintegy 3-4 �v. Ezek szur�sre alkalmas c�lbetegs�gek, hiszen a 2 �venk�nti megism�telt szurovizsg�lat es�lyt ad a t�netmentes �llapotban val� felfedez�shez. - a korai kezel�s kedvezoen befoly�solja a betegs�g term�szetes k�rlefoly�s�t - alapveto k�v�nalom, hogy a klinikai t�neteket m�g nem okoz� korai betegs�g felismer�s�re alkalmas m�dszer �lljon rendelkez�sre A szurotev�kenys�get szervezett eg�szs�gnevel�si �s minos�gbiztos�t�si program t�mogatja.

11. Noi genit�li�k rosszindulat� betegs�gei 1. M�hnyakr�k Fontos tudni, hogy a m�hnyakr�k kialakul�s�t megelozo �llapot �s a korai m�hnyakr�k t�netmentes! Kialakul�sa �veket is ig�nybe vehet, T�netek: (k�z�s�l�s ut�ni h�velyv�rz�s, rendellenes h�velyfoly�s) m�r nem a korai st�diumot jelzik. (ez�rt fontos a szur�s) Az esetek nagy r�sz�ben a daganatos sejtekben megtal�lhat� a HPV. A M�HNYAKR�K KEZEL�SE: Seb�szeti beavatkoz�s (mut�t) Sug�rter�pia: K�lso besug�rz�s �s/vagy Lok�lis (helyi) sug�rkezel�s: After Loading (brachyter�pia) Radiokemoter�pia HPV olt�s � immuniz�l�s - megeloz�s

12. Noi genit�li�k rosszindulat� betegs�gei2. M�htest r�k Magyarorsz�gon nokben a 4. leggyakoribb rosszindulat� betegs�g. �vente mintegy 420 fo hal�l�t okozza. Az esetek d�nto t�bbs�ge 50-60 �ves korban jelentkezik. A v�ltoz�kor elott legfeljebb az esetek 5%-a k�vetkezik be. A m�htestr�k kezel�se: Seb�szeti elt�vol�t�s Sug�rkezel�s Hormonter�pia

13. Szervezett szur�s lehetos�gei1. M�hnyakszur�s A m�hnyakr�k incidenci�ja azokban az orsz�gokban, amelyekben j�l szervezett r�kszur�s muk�dik, az elm�lt �vtizedek sor�n cs�kkeno tendenci�t mutatott. A kedvezo szur�si param�terekkel rendelkezo orsz�gokban kor�bban �szlelt cs�kkeno tendencia megtorpanni l�tszik, mivel a popul�ci� egy bizonyos r�tege nem hozz�f�rheto a szur�s sz�m�ra. m�hnyakr�kos betegek t�bb, mint 50%-a 5 �ven bel�l nem j�rt szur�sen.

14. Szervezett szur�s lehetos�gei 2. M�hnyakszur�s 2. Epidemiol�giailag a betegs�g jelentos hasonl�s�got mutat egy�b, szexu�lis �ton terjedo betegs�gekkel. Az ut�bbi �vtized molekul�ris biol�giai vizsg�latai igazolt�k, hogy a val�di �sszek�to kapocs a hum�n papillomav�rus- (HPV) infekci�. egyes HPV-t�pusok a m�hnyakr�kos betegek 90%-�ban kimutathat�ak. 25-65 �v k�z�tti nok periodikus (egyszeri negat�v szurovizsg�lat�t k�vetoen 3 �venk�nti) szurovizsg�latra.

15. Emlor�k gyakoris�g �s hal�loz�s a 20 r�gi�ban

16. Emlor�k Szur�s � korai felismer�s ! Az emlor�k kezel�se: Mut�t � tov�bbi kezel�s a pontos sz�vettani diagn�zis ismeret�ben: Sug�rter�pia Kemoter�pia Hormonter�pia C�lzott biol�giai ter�pi�k

17. Szervezett szur�s lehetos�gei3. Emloszur�s Az emlor�k haz�nkban is a leggyakoribb �s a legs�lyosabb noi rosszindulat� daganat. Magyarorsz�gon �vente 2500-an halnak meg emlor�kban, �s k�r�lbel�l 6000 �j esetet diagnosztiz�lnak. Becsl�sek szerint a magyar nok 10%-a betegszik meg �lete folyam�n emlor�kban, megelozve a colorect�lis �s a t�dodaganatok incidenci�j�t.

18. Szervezett szur�s lehetos�gei4. �r�klod�s: az �r�kletes emlor�k kock�zata nagyobb, ha az �rintett hozz�tartoz�val a rokoni kapcsolat k�zelebbi, p�ld�ul a daganat elsofok� rokonban (anya, vagy testv�r) fordul elo. A kock�zat azonban egyform�n �r�klodik a csal�d apai �s anyai �g�n, de az apai �g �rintetts�ge eset�n nem mindig �rintett elsofok� rokon.

19. Szervezett szur�s lehetos�gei5. Az emloszur�s m�dszerei: mammogr�fia (szuroprogram) Emlok �nvizsg�lata Ultrahangos vizsg�lat Ha a tapint�s felveti a gyan�t, ezut�n k�vetkezik: Az emlor�k szur�si-diagnosztikai folyamat�nak h�rom eleme a mammogr�fia, az ultrahang-vizsg�lat �s a v�konytu-aspir�ci�s biopszia.

20. Kolorect�lis r�k gyakoris�g �s hal�loz�s a 20 r�gi�ban

21. Vastagb�l �s v�gb�lr�k (Colorectalis r�k) Fontos a korai felismer�s! Vannak t�netei a v�gb�l- �s vastagb�lr�knak! A colorectalis r�k kezel�se: Seb�szeti beavatkoz�s Sug�rter�pia Kemoter�pia / radiokemoter�p C�lzott biol�giai ter�pi�k M�d

22. Szervezett szur�s lehetos�gei5. Kolorect�lis szur�s A kolorect�lis carcinoma (l�sd k�sobb CRC) haz�nkban a lakoss�g k�r�ben a m�sodik leggyakoribb onkol�giai hal�lokot k�pviseli. 2005-ben 9062 �j megbeteged�s t�rt�nt, �s 4557 elhal�loz�st okozott, a Nemzeti R�kregiszter adatai alapj�n. Az �tlagos rizik�csoportba tartoz� emberek 5%-os kock�zattal betegszenek meg kolorect�lis daganatban. A daganatok t�bbs�ge 50 �v felett ker�l felismer�sre. Epidemiol�giai tanulm�nyok a vastagb�l-polipok szerep�t emelik ki, mint a legjelentosebb kock�zati t�nyezot.

23. Szervezett szur�s lehetos�gei6. Kolorect�lis szur�s A sz�kletbeli rejtett v�r kimutat�sa laborat�riumi �ton ugyancsak nem fogyat�koss�g n�lk�li, de a t�netmentes n�pess�g szurovizsg�lat�ra legink�bb alkalmazhat�nak bizonyult. A rejtett b�lv�rz�s kimutat�sa puszt�n a v�r jelenl�t�t jelzik, tekintet n�lk�l annak mennyis�g�re. fogyat�koss�ga az, hogy a polipok �s r�kok mintegy 20%-a egy�ltal�n nem v�rzik, amelyik pedig v�rzik, nem �lland�an, hanem szakaszosan, s tal�n �ppen a mintav�tel idej�n nem. Biok�miai elj�r�sok: hemoccult-teszt Immunol�giai, immunk�miai technik�k.

24. Szervezett szur�s lehetos�gei7. Kolorect�lis szur�s Ha a sz�kletben a laborat�riumi vizsg�lat sor�n nem tal�ltak v�rt, nincs tov�bbi tennival�, a k�vetkezo szurovizsg�lat 2 �v m�lva esed�kes. A pozit�v szurovizsg�latot kolonoszk�pi�s vizsg�latnak kell k�vetnie. A Nemzeti N�peg�szs�g�gyi Program a 45 �s 65 �v k�z�tti (2006-t�l az 50-70 �v k�z�tti) n�pess�g vizsg�lat�t tuzte ki c�lul. Tekintettel a sokszereplos, sokl�pcsos volt�ra, bevezet�se nem egy idoben t�rt�nik az orsz�gban, hanem fokozatosan.

25. Gyomorr�k gyakoris�g f�rfi/no a 20 r�gi�ban

26. Gyomorr�k Korai felismer�s ! A gyomorr�k legink�bb 50 �s 70 �ves kor k�z�tt jelentkezik, f�rfiakn�l k�tszer olyan gyakran fordul elo, mint nokn�l. A kurat�v kezel�s alapja a mut�ti beavatkoz�s, a tumor min�l pontosabb elt�vol�t�sa. A mut�t sor�n elt�vol�tj�k a daganatos ter�letet a hozz� tartoz� nyirokcsom�kkal egy�tt, majd helyre�ll�tj�k a gyomor funkci�j�t. �j �letforma: Gyomor n�lk�l �j �tkez�si szok�sok Csal�d � alkalmazkod�s Beilleszked�s

27. Prosztatar�k gyakoris�g �s hal�loz�s a 20 r�gi�ban

28. F�rfi genit�li�k rosszindulat� daganatai Prosztatar�k A prosztatar�k a f�rfiak rosszindulat� daganatos megbeteged�sei k�z�tt a 2-3. helyet foglalja el. T�netei Kezel�se: Seb�szeti megold�s Sug�rter�pia Hormonter�pia Kemoter�pia

29. Szervezett szur�s lehetos�gei8. PROSZTATA SZUR�S: A prosztatar�k elofordul�sa a fejlett, j�l�ti orsz�gok el�regedo n�pess�g�ben dr�maian n�vekszik. Vizsg�lati m�dszerei: a rectalis digit�lis vizsg�lat, transrectalis ultrahangvizsg�lat �s a PSA (prosztataspecifikus antig�n) kimutat�sa. A m�dszerek kombin�l�sa vezet a legjobb eredm�nyhez. Alkalmaz�suk eddig m�g nem szolg�ltatott olyan bizony�t�kokat, ami az 50 �v feletti f�rfiak v�logat�s n�lk�li szurovizsg�lat�t indokolta volna. Szervezett szurovizsg�lat nincs, alkalomszeru r�szv�tel t�rt�nik. Ig�nybe vehetik 40 �v feletti f�rfiak k�t�vente.

30. F�rfi genit�li�k rosszindulat� daganatai Heretumorok: Korai felismer�s eset�n a sikeres r�kgy�gy�t�s egyik legjobb modellje. Seminoma � sug�r�rz�keny - kemoter�pia nem seminoma � nem sug�r�rz�keny, intenz�v kemoter�pia PSZICH�S VEZET�S (bizalom, merje feltenni a k�rd�seit!, f�lelmek tiszt�z�sa, fiatal f�rfiak, potencia f�lt�se, k�tod�s a beteghez) KONTROLL VIZSG�LATOK - TUMORMARKEREK BETEG COMPLIENCE!

31. Egy�b h�gy�ti szervek daganatai H�lyagr�k Mut�ti megold�sok Radiokemoter�pia Kemoter�pia Veser�k Mut�t Sziszt�m�s �s c�lzott kezel�sek (c�lzott biol�giai ter�pi�k)

32. Fej-nyaki daganatok A fej-nyaki daganatok a kulcscsont �s a koponyaalap k�z�tt elhelyezkedo szervekbol kiindul� tumorok. Ide tartozik a bor, az orr�reg, az orr-mell�k�regek, a ny�lmirigyek, az orca, a sz�j�reg, a garat, a g�ge, a pajzsmirigy �s a mell�kpajzsmirigy. Legnagyobb csoportj�t a sz�j�regi daganatok k�pezik. Am�g Magyarorsz�gon 1948 �s 2000 k�z�tt a daganatos �sszhal�loz�s 2,8-szoros�ra emelkedett, addig a fej-nyaki tumorok �ltal okozott hal�loz�s k�zel 6-szoros�ra (1970-hez k�pest t�bb mint n�gyszeres�re, 1980-hoz k�pest kb. k�t �s f�lszeres�re).

33. Szervezett szur�s lehetos�gei9. Szurovizsg�lat sz�j�regi daganatok felismer�se A sz�j�regi daganatok k�nnyen felismerhetok a ny�lkah�rtya r�k elotti �llapotai, az �gy nevezett leukopl�ki�k, amelyekben statisztikailag bizony�tottan gyakrabban alakul ki sz�j�regi r�k, mint az �p ny�lkah�rty�ban. A szurovizsg�lati m�dszer egyszeru, olcs� �s f�jdalmatlan. A sz�j�reg megtekint�se, lehetoleg t�k�rrel, �s a k�rny�ki nyirokcsom�k megtapint�sa fontos. A szur�st a fogorvosok, de a h�ziorvosok �s foglalkoz�s-eg�szs�g�gyi szakorvosok is elv�gezhetik. Sz�j�regi daganatok kialakul�sa k�l�n�sen vesz�lyeztetettek az erosen doh�nyz�, rendszeresen alkoholiz�l�, a sz�jhigi�n�t elhanyagol� rossz fogazat� f�rfiak. (Ok viszont nem j�rnak orvoshoz, foleg fogorvoshoz.) Szervezett szurovizsg�lat nincs, alkalomszeruen t�rt�nik a szur�s.

34. T�dor�k gyakoris�g f�rfi/no a 20 r�gi�ban

35. T�dor�k Kelet � Eur�pa vezet a hal�loz�si statisztik�ban 5x annyi f�rfi, mint no betegszik meg. A t�dor�k a fejlod�s kezdeti szak�ban rendszerint nem okoz t�neteket. A korai idoszakban a t�dor�k t�bbnyire a mellkasr�ntgenen sem ismerheto fel, �gy a felismer�s pillanat�ban sajnos gyakran m�r elorehaladott st�diumban van a beteg. T�netei: v�res k�pet l�gszomj zih�l� l�gz�s rekedts�g ism�telten ki�jul� h�rgo- vagy t�dogyullad�s �lland�sul� mellkasi f�jdalom.

36. Szervezett szur�s lehetos�gei10. Szurovizsg�lat a t�dor�k felismer�s�re Magyarorsz�gon 1948 �s napjaink k�z�tt t�zszeres�re emelkedett a megbeteged�s. Szurovizsg�latra a mellkas-r�ntgenvizsg�lat �s a k�pet cytol�giai vizsg�lata szolg�l. Egy�tt alkalmazva sem haladja meg �rz�kenys�g�k a 60%-ot, de k�l�n-k�l�n jelentosen alatta marad. A szur�s hat�s�ra meghosszabbodik a t�l�l�si ido, de a t�dor�kb�l eredo hal�loz�st nem cs�kkenti. M.O. T�dogy�gy�szok Szakmai Koll�giuma: 1997-ben kelt ir�nyelv: �Ernyok�p-szur�ssel ma a t�dor�kosok egyharmad�t lehet kiemelni. Ennek �rt�k�t n�veli az, hogy ebben a betegcsoportban magas az oper�lhat� esetek ar�nya. Ez�rt tov�bbra is indokolt a 40 �v feletti lakoss�g � k�l�n�sen a doh�nyosok- �venk�nti szur�se.� A Az ernyok�p-szuro-vizsg�latot a tuberkul�zis �s nem a t�dor�k felfedez�se c�lj�b�l alkalmazz�k. A t�dor�k felfedez�se hasznos �mell�kterm�k� lehet.

37. Borelv�ltoz�sok 1. A borelv�ltoz�sok nagyon sok form�ban megjelenhetnek. T�pusuk meg�llap�t�s�hoz borgy�gy�sz, onkol�gus, �s plasztikai seb�sz szakorvosi seg�ts�g sz�ks�ges NAEVUS PIGMENTOSUS

38. Borelv�ltoz�sok 2.

39. Borelv�ltoz�sok 3. Basalioma (carcinoma basocellulare) alapi sejtes borr�k Kiemelkedo, a bor basalis sejtr�teg�bol kiindul�, sz�vettanilag egy�rtelmuen rosszindulat�, progressz�v sz�vetburj�nz�s. Jellemzoje a lass� n�veked�s. Klinikai megjelen�si form�i v�ltozatosak, k�l�nf�le t�pust k�l�nb�ztet�nk meg. Leggyakrabban kicsiny, kerek, s�ncszeruen kiemelkedo, gy�nygyh�z-f�nyu sz�llel k�r�lvett, k�z�pen kiss� beh�z�d�, idonk�nt p�rk�s�do, kifek�lyesedo form�ja. A betegek gyakran pattan�snak v�lik. sem k�rny�ki, sem t�voli �tt�teket nem k�pez, teh�t az �letet nem vesz�lyezteti

40. Borelv�ltoz�sok 4. Laph�mr�k (carcinoma planocellulare) Kezdezben a basaliom�hoz hasonl�, nem gy�gy�l� �pattan�s� k�p�ben jelentkezo, de gyorsan, hetek - h�napok alatt, szemmel l�that�an n�vekedo, hamar kifek�lyesedo bordaganat. A basaliom�t�l elsosorban a r�vid anemn�zis, gyakorlott szakember sz�m�ra azonban a klinikai k�p is j�l elk�l�n�ti. A basaliom�t�l elt�roen, a nyirokutakon val� terjed�sre hajlamos. Kezel�si alapelve a k�sleked�s n�lk�li, sz�les, legal�bb 1 cm �p borszeg�llyel, illetve �p l�gyr�sz-z�n�val a m�lyben val� kimetsz�s. � �

41. MELANOMA MALIGNUM Tal�n a legk�zismertebb, rettegetten rosszindulat� bordaganat. Nagyon eros �tt�t-k�pzod�si hajlama. Legt�bbsz�r s�t�ten pigment�lt, anyajegyre eml�kezteto elv�ltoz�sk�nt jelentkezik. Form�i v�ltozatosak, gyakran nehezen felismerhetok.

43. A szervezett szur�s lehetos�gei11. Szervezett szur�s nincs. Mit tehet�nk: - �nvizsg�lat - orvosi vizsg�lat - dermatoszk�p

Gyakori daganatos betegs gek

Gyakori daganatos betegs gek

Presentation Transcript

A homeop tia alkalmaz sa a r kos betegs gek kieg sz to kezel s ben

Em sztoszervi betegs gek Csecsemo s gyermekkorban

Szenved lybetegs gek

Pszichoszomatikus betegs gek

Gastroenterol giai betegs gek homeop ti s kezel se

Ik ben gek op

Gerincbetegs gek

Az allergi s betegs gek diagnosztik j nak in vitro laborat riumi m dszerei

Gyermekkori pajzsmirigybetegs gek

Pszichoszomatikus betegs gek az ltal nos orvosi gyakorlatban

HAEMATOL GIAI BETEGS GEK

Inspectio, palpatio, borjelens gek

hoezo gek?

Gyakori hibák C# programozásban

Daganatos betegek étrendje

Daganatos megbetegedések

Gyakori kardiológiai kórképek

Gyakori daganatos betegségek

Daganatos megbetegedések

Die is gek!

Gyakori légúti betegségek

A daganatos betegségek epidemiológiája