WEÖRES SÁNDOR (1913 – 1989)

1. WEÖRES SÁNDOR(1913 – 1989) Ezerarcú költő: „Azalakváltoztató proteusziságWeöres Sándor költészetének legszembetűnőbb sajátossága: a hangok, a szerepek, a beszédmódok sokfélesége, a személytelen hangtól a legkülönfélébb alakban, stílusban való megszólalásig.” (MNyI,43)

3. Weöres felfogásában a sokféleség alapja a közvetlenül meg nem ragadható, ki nem mondható teljesség, az ősegység. Hogy erről hírt adhasson, az énnek át kell lényegülnie, fel kell nyitnia személyiségének határait, meg kell sokszorozódnia. („Bontsd szét személyedet és beléd tódul a világ. Bontsd szét a személyeddé vált világot és beléd tódul a teljesség.” A teljesség felé, 1945) PROTEUSA parton Proteus alakoskodik: most majdnem isten, most a lehetetlen, most számtalan hűs gyönggyé szerteröppen, most sziklává mered, most újra híg. Víz és föld határ-láncára bukik, de menny s mélység közt lakik: ő a tenger, keblén sarat ringat, s e szerelemben sár urává, emberré változik. Bírák és bankosok areopágjamegméri, sorsa tűhegyen forog: vagy visszadobják habzó szabad árba vagy uszonyán ember-gúzs csikorog; de minden sejtje tengert párolog: száraz porvert tanyán nem élt hiába. Próteusz a görög mitológia öreg tengeristene, jóstehetséggel bírt, de nem szívesen jósolt, s a kérések elől úgy tért ki, hogy állandóan változtatta külsejét. W.S. szonettje első két szakaszában a „megfoghatatlan” Proteuszalakoskodását ragadja meg, majd a tercettekben az emberi világhoz viszonyítja a proteusilétet. Proteus a teljesség kifejezője, a tökéletlen emberi világ képtelen őt így elfogadni. Ám Proteus„ember-gúzsba” fogva is megőrzi kapcsolatát a teljességgel. A szonett kötött formája illeszkedik a tartalomhoz: felerősíti az emberi világ és a proteusialakoskodás közti feszültséget.

4. "... Balgák az irodalomtörténészek, kik úgy akarnak közelebb hozni engem, hogy megirják a hosszúorrú kis ember élettörténetét. Ők sose fognak rám ismerni, se önmagukra, s a kettő ugyanaz. Ha ismerni akarsz, olvasd a sorokat, melyeket a kis ember fejében kevertem és kezével leirtam, a kis ember csak eszköz volt, egyébként érdektelen. Évtizedekig élt együtt velem, mégis, akár az irodalomtörténésznek, sejtelme sem volt rólam..." ÖNARCKÉP  Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,miket magam választottam; nyisd szekrényemet: benn semmi jellemzőt sem találsz.   Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom, de engem egyik sem ismer. Ócska hangszerem rég megszokta kezem dombját-völgyét,de ő sem tud mesélni rólam.  Pedig nem rejtőzöm -- csak igazában nem vagyok. Cselekszem és szenvedek, mint a többi, de legbenső mivoltom maga a nemlét.   Barátom, nincs semmi titkom. Átlátszó vagyok, mint az üveg -- épp ezért miként képzelheted, hogy te látsz engem?     `’ÖNKARIKATÚRA’ Hárman vagyunk, ha egymagam vagyok. A háromságomat ki érti meg? Egyikünk bölcs, mint a kő és éppoly rideg, hideg. Másikunk nyárspolgár és langyos-meleg, akár a szörp a nyári napon. Harmadikunk dilinós kicsit és költő is és gyerek nagyon. EXISTENTIA Felébredek: nem az vagyok, ki voltam.Elalszom: holnap megint más leszek.De élve, holtan, utcán, kriptaboltbanén emlékezem és én feledek.

5. GONDOLATI LÍRA • Weöres költészete nem vallomásköltészet, lírájában nem azonosítható egy hagyományos értelemben vett lírai én; • Két jellegzetessége: a mítoszi gondolkodás és a zene; • Költészetét a létezés titkainak feltárására irányuló törekvése alapján nevezik orpheuszinak is (utalás az alvilágjáró mitológiai dalnokra); • Olyan gondolati költészet ez, amely nem fogalmi beszédben nevez meg elvont összefüggéseket, hanem a nyelvi játék lehetőségeivel, logikai-retorikai, zenei, képi eljárásokkal; • „Ezeket a páraszerű gondolatokat egy-egy versen belül többféle ritmus hengergeti, hol innen, hol onnan csillantva őket. Eddig azért volt nálam a tartalom mindig satnyább a formánál, mert valahogy visszásnak éreztem, hogy versben mondjam el azt, amit prózában is elmondhatnék. Most végre megtaláltam a csak versben közölhető tartalmat, mely a formától el sem választható. (...) Eddig csak a forma röpült nálam, a tartalom az értelmi összefüggés pórázán a földön kocogott. Most a tartalmat is pilótaképzőbe küldöm. Az összefüggés megmarad, sőt még szorosabbá válik; csak a kötőanyag többé nem az értelmi láncolat, hanem a gondolatnak valami csillagszerű gravitációja.” (W W, 86-87) • Tojáséj; Hóló; Szárnysötét; Szemednek szegezett lándzsák: csillagok; A mindenség a szemedben fészkel;

6. SZÉL ÉS LOMBmozgató (magas) mozgatott (mély)(JING – JANG) SZÉL ÉS LOMB Erre-arra ágak lengnek, mikor szellő támad, ernyed. Arra-erre lengnek ágak, mintájára díszruhának. Ágak lengnek erre-arra, bokrok csúcsa, fűzfa gallya. Lengnek ágak arra-erre, mindöröktől mindörökre. Egyensúly: ° = magas hangok többsége * = mély hangok többsége I. strófa ° 2 II. strófa * 4 III. strófa * 6 IV. strófa ° 8 Növekvő számsor

7. SZABÁLYOS VERSKRISTÁLYNagy L. János szerint a veláris (A) és palatális (B) mássalhangzók váltakozása a versben ezt az alakzatot eredményezi

8. A GONDOLAT LÁTVÁNYA • Weöres Sándor: A felső fényA felső fénybe ér a szenvedély,az árny a felső fénybe ér, az éjs minden hiány a felső fénybe ér. A   felső  fénybe ér minden veszély, minden a   felső fénybe ér , a tér minden veszélye felső fénybe ér.A felső fénybe ér a lenti fény, a fény a felső fénybe ér, a fény, minden más fény a felső fénybe ér.

9. VARIÁCIÓKRA ÉPÜLŐ VERSEK Fughetta Talizmán Négy korál Elmegyek elmenni II. maradok maradni elmegyek maradni Ha homlokban drágakő lakik, maradok elmenni. drágakő lánggá emelkedik. Szaladok szaladni Ha drágakőben láng lakik, megállok megállni láng homlokká emelkedik. szaladok megállni megállok szaladni. Ha lángban homlok lakik,   homlok drágakővé emelkedik. Fölkelek fölkelni leülök leülni Ha drágakőben homlok lakik, fölkelek leülni homlok lánggá emelkedik. leülök fölkelni.   Ha homlokban láng lakik, Születek születni láng drágakővé emelkedik. meghalok meghalni születek meghalni Ha lángban drágakő lakik, meghalok születni. Drágakő homlokká emelkedik. “egy gerenda legurulpiros csörgők tündökölnekkék tojások énekelnektarka csigaszarvaklengnek piros csörgők összetörnek“egy gerenda legurulkék tojások énekelnektarka csigaszarvak lengnek piros csörgők összetörnekkék tojások szétfreccsennek“egy gerenda legurultarkacsigaszarvaklengnek piros csörgők összetörnekkék tojások szétfreccsennektarka csigaszarvak tűnnek“egy gerenda legurul

11. ZENEISÉG:W. verseinek túlnyomó többségére kiterjedő alapelv a zenei elv, a zenei szerkezetek, kompozíciós eljárások és műfajok használata, a ritmussal, hangokkal, hangzásokkal, a csenddel való szakadatlan kísérletezés. „Hát Adyt, Babitsot, Kosztolányit föltétlenül költőnek érzem: magamat inkább kísérletezőnek. Valami átmenet a költő és a kutató között. Nem érzem egészen költészetnek azt, amit én csinálok. Sokkal inkább: kutatás, kísérlet.”(1978) Rengeteg zenei műfajt tanulmányozott, és valósított meg versben. Írt: szvitet, partitát, szimfóniát, fúgát, fughettát, variációkat különféle té-mákra, cantatát, áriát, canzonet, etüdöt, ütempróbát, népdalt, madrigált, bagatellt, improptut, rumbát, rock and rollt, dzsessz ritmust, korált, lant futamot, madrigált, kórusművet, rapszódiát, toccatát, bolerót, pavane-t, zenei futamot, barokk templomi zenét, improvizációt, dobzenét. Több vers címében zenei utalások is megjelennek: Akkord, Cantabile, Szonatina, Kürt, Egészen halk, Harangkongás, Kakofónia, stb;

12. A ritmusokról és a magyar nyelv lehetőségeiről: • „A klasszikus és nyugat-európai verselésnél végtelenül gazdagabb, változatosabb ritmikai kulcsát rejti a magyar nyelv és dallam...” (I.190) • „Ami a verseket illeti: meguntam a nyugat-európai ritmus kész kaptafáit. Átnyergelek a pindaroszi verselésre, a hellén tragikus kórusok verselésére. Most körülbelül 30 féle verslábbal dolgozom...” (I.420) • „...Körülbelül húszféle verslábat próbálgatok, hogy melyik milyen hangulatot hoz a magyar versbe. (...) annyit már tapasztaltam, hogy így a hanghatárok hihetetlenül kiélezhetők és letompíthatók. Nem tudom, ezt a soksípú orgonát meg lehet-e mégegy nyelven úgy szólaltatni, mint magyarul. Mintha a ritmus ördögeit a magyar nyelvbe csukta volna az Isten.” (I.217)

13. SZÓ, ZENE, KÉP Kínai templom  Szent fönn Négy majd kert lenn fém mély bő tág cseng: csönd lomb: éj Szép, leng, tárt jő, Jó, mint zöld kék Hír, hűlt szárny árny. Rang hang. Keresztöltés: kövér béka tavon hintáz árnyék moccan akác ágán habos virág szirom ezer csillag mellett felhő fátyol Mágikus ókeresztény betűnégyzet SATOR AREPO TENET OPERA ROTAS

14. VAS ISTVÁNNAK (1944. márc.3 utáni levél) • „Verseim most többé-kevésbé tartalmatlanná és értelmetlenné válnak.(...) a szavakat az értelmi jelentésüktől függetlenül rakom egymás mellé és arra igyekszem, hogy a puszta hangzásukkal, puszta dinamikájukkal hassanak és csak érzelmeket fejezzenek ki, mint a zene és főleg a tánc.” (II,67-68)

15. DOB ÉS TÁNC • Egyre bővülő elemekből építkező, csöndtől csöndig tartó folyamat megszólaltatása a dobzene+tánc hatását keltve; • Az elem- és ritmuskombináció: Keret: kiinduló pont a kézzel nem fogható (csönd, fény, béke) I.rész: térbeli elemek: természeti környezet (lomb, kő, kút, fű, csepp, hab) tágabb természeti környezet (szél, víz, föld) motívumai kombinálódnak az előzőekkel antropo-morf formában (föld keble, víztüdejű szél, lomb- torkú csönd, kőarcú béke, stb.) a tempó egyre jobban felgyorsul;

16. DOB ÉS TÁNC • II. rész:- - időperiódusok motívumsoraa tempó lelassul; - a makrokozmosztól a mikrokozmoz felé fordul: emberi cselekvések (hímzés, szövés, fonás,rovás, írás) + tűz és füst; - az emberi élet és a sors: örökös szálak verejtéke/ só/ orsó/ koporsó = halál; - hozzáadódik a belső ismétlés hangzásbeli hasonlósága koporsó – kop – harkály s aztán a csöndre asszociál; - teljes mondatok: - 2 a szerelemre utal, a kultikus ceremónia által teremtett rendre - 2 a kozmikus rendre, felszólító módban Zárlat:visszakanyarodás: csönd ünnep béke szállj/ ima fény ünnep lengj béke = ősi szakrális rítus, ünnepi transzállapot, dobpergés és tánc leállása

17. VALSE TRISTE • Az Első szimfónia (- Négy évszak -) tipikus programzene, négy tétele az évszakokat idézi meg: a Jubilusa tavaszt, a Himnusz a Naphoz a nyarat, a Valsetristeaz őszt és a Haláltánc a telet. • Híven imitálja a négy tételes szimfónia jellegzetességeit: az I. örvendező, gyors ritmusú, a II. szélesen hömpölygő, lassú, a III. tánc-tétel, a IV. igen gyors, extatikus befejezése a szimfóniának. • Önmagában is különösen kedvelt és sokat idézett tétel a Valsetriste, amely andalító ritmusával, a valcer hármas lüktetésével bűvöl el. • Formája: rondóforma, első sorai képezik a főtémát (Hűvös és öreg az este/ Remeg a venyige teste), amelyek a vers közepén és végén megismétlődnek. • A vers szerkezete érintkezik a hídformával: középső része kiemelkedik (Az ember szíve kivásik./ Egyik nyár, akár a másik./ Mindegy, hogy rég volt vagy nem-rég./ Lyukas és fagyos az emlék.). • Választ kapunk a tűnő örömök okára: lelki kiszáradás, befagyás. • Az egyhangú ismétlődések az élettelen táj felé fordítják figyelmünket mementóként.

18. PSYCHÉ* • 1972-ben írt, 3 kiadást is megért versciklus prózai írásokkal (napló, vers-kommentárok,levelek, egy „kortárs” visszaemlékezései, a „szerkesztő” utószava stb.) a költő alakváltoztatásának újabb példája; • Egy XIX sz.eleji, általa kitalált költőnő, Lónyay Erzsébet (Psyché) fiktívverseit és jegyzeteit közli, mint véletlenül megtalált hagyatékot; • A Kazinczy-kori nyelv korhű stilizálásával izgató ellentétet alkot a műbe épülő jellegzetesen XX.sz.-i lélektani és biológiai felfogással; • Az intertextualitásmódszerével történelmi korszakokat tükröztet egymásba; • A hitelességillúzióját keltve a korabeli európai és magyar költészet több jellemző, valóban létező darabját és valóban élt személyiségét (Goethe, Beethoven, Kazinczy, Unvárnémeti Tóth László) is beilleszti Psyché történetébe; • A félig gróf, félig cigány származású költőnőt vad vére viharos kalandokba sodorja, miközben nagy műgonddal írja verseit, melyeknek fő témája a nemiség, de anyagilag támogatta a kibontakozó reformmozgalmat is; • A ciklus szinte példátlan változatosságban tárja fel a szerelem és női érzésvilág, a férfi-nő visszonyösszes erotikus lehetőségét • * A görög pszükhé egyszerre jelentett lelket és pillangót

19. TANULMÁNYAI:A VERS SZÜLETÉSE ( doktori disszertáció) A TELJESSÉG FELÉ HÁROM VERÉB HAT SZEMMEL Versantológia Kovács Sándor Iván nagyszabású bevezetőjével, végén Bata Imre eligazító tanulmányával és Weöres „maga mentségére” írt utószavával; „a múlt törmelékhegyének egyszeri feltúrása,, és az is csak sajátos szempontból”; Költészeti múltunk feltáratlan értékeire hívja fel a figyelmet a kanonizáció szándéka nélkül; A 600 oldalas versanyag tartalmazza Weöres, és helyenként Károlyi Ami pertinens kommentárjait is (kis portrékat, iroda-lomtörténeti utalásokat, versértelme-zéseket); Weöres elemzéseiben nagy összefüggéseket tár fel a jelenre is ki-kitekintve frissen, könnyedén, túlzásoktól mentesen, a nem szakmabeli olvasó számára is élvezhetően; Weöres Sándor a világháború utolsó két évének rettenetében, a krisztusi kort elérve 32-33 évesen írta meg A teljesség felé című kötetét. A háború borzalma a költőben harmóniát szült.  A költészetben megvalósítható teljesség-eszméy lehetősége egyébként is visszatérő kérdése Weöres Sándor életművének. A mű többnyire prózában írt életbölcsesség-gyűjtemény, mely különböző filozófiai rendszerek ötvözetéből született. Hatással volt rá a modern egzisztencializmus, a középkori miszticizmus, a keleti buddhizmus, Hamvas Béla eszmerendszere; A kötet darabjaira az ellentétekből épülő harmóniára törekvés és az aforizmaszerű tömör beszédmód jellemző. Leginkább az intelemre emlékeztet.

20. FORDÍTÁSAI/FERDÍTÉSEI Több, mint 12 nyelvből fordított, a távol-keleti költőktől kezdve az amerikai költészetig; Többnyire nyersfordítások alap-ján dolgozott az általa nem ismert nyelveken írt versekkel, de beletanult ezen nyelvek ze-néjébe, ritmusába; Lenyűgöző mennyiségű fordítása mellett alkotott nem létező nyelveken írt, nonszensz verseket is, némelyiket le is fordította magyarra; Pl. Táncdal, Barbár dal, Antanténusz,szórakaténusz „Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat csak néhány sort, de többször egymás után. Jelentésükkel ne törődj, de lehetőleg ismerd eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat. Így megismered a nyelvek zenéjét s az alkotó lelkek belső zenéjét is. S eljutsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is, a vers belső, igazi szépségét, testetlen táncát csak így élheted át.”

21. IRODALOMJEGYZÉK • https://sites.google.com/site/kenyereszoltan/we%C3%B6ress%C3%A1ndorirodalomszeml%C3%A9lete • http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/LENGYEL/lengyel00089/lengyel00099/lengyel00099.html • Pethő Ildikó: Az orpheuszi költészet, in http://doktori.bibl.u-szeged.hu/270/1/de_2852.pdf • http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2012-11-01+15%3A00%3A00/weores-sandor-egybegyujtott-muforditasok-iii-koltok-eszaktol-delig • Weöres Sándor: Egybegyűjtött levelek, I.190, II,50, I.217, idézi Pethő Ildikó in i.m. • Nagy L. János előadása a BNYA kurzusán, Csíkszereda, 1993. júl. • Bara Katalin - Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004, 43-46. 

22. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!(Újraolvasható itt: http://pocsveiler_ilona.0fees.net) VISZONTLÁTÁSRA OKTÓBER MÁSODIK SZERDÁJÁN A SZO-KOTT IDŐBEN. TÉMÁNK: KEMÉNY ZSIGMOND: ÖZVEGY ÉS LEÁNYA