Karsztjelenségek / karsztformák

1. B C B A E D E D A B B A C B

2. Karsztjelenségek / karsztformák cseppkő barlang karsztforrás töbör v. dolina víznyelő barlangi patak

3. Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés (tk. 141 – 148. oldal)

4. Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

5. A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtőterülete. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. É D Rajna Pó Alpok

6. Vízhozam – vízállás – vízjárás • Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m3/s). • A vízállás a folyó vízszintmagassága. • Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

7. A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. Megkülönböztetünk • egyenletes (Amazonas), • ingadozó (Duna), • időszakos (sivatagok folyói) vízjárású folyókat. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)

8. A folyók hordalékszállítása • A folyók vizen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap  homok  kavics.

9. Időszakos „vízfolyás”

10. A tavak • Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.

11. Tómedencék keletkezése Tavak keletkezhetnek: kimélyüléssel vagy elgátolással.

12. I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl.: Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, Balaton, Velencei-tó

13. 2. Szerkezeti medencében létrejött tavak Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedésekben létrejött tavak. Pl.: Victória-tó, Csád-tó

14. 3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

15. 4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl.: Poprádi-tó Garda-tó Genfi-tó

16. 5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl.: Aggteleki-tó

17. 6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

18. 7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

19. II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

20. 2. Moréna elgátolásával keletkező tó(morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

21. 3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.

22. 4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

23. 5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

24. 6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak

25. 7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,

26. Tavak pusztulása: Okozhatja: • A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. • Eutrofizáció A feltöltődésnek három szakasza van: 1) Fertő állapot 2) Mocsár 3) Láp

27. Fertő

28. Mocsár

29. Láp

30. Vízszennyezés • tk.150 – 152. oldal