Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek

1. Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek Peisser-Puli Edit egyetemi tanársegéd, SZE-RGDI a.d. A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon konferencia Széchenyi István Egyetem, J. épület Győr, 2009. április 27-28.

2. A vizsgálat tárgya: sikerek a szociális szolgáltatás-szervezésben • a Nyugat-dunántúli régióban, • két hátrányos helyzetű kistérségben, • három szociális alapszolgáltatás vonatkozásában, • társulásos szervezési formák keretében, • a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, • az integrált szervezeti megoldások körében.

3. A vizsgált szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások • Szociális étkeztetés: napi egyszeri meleg ételazok számára, akik azt koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, hajléktalanságuk miatt önmaguk vagy családjuk számára átmenetileg vagy tartósan nem tudják biztosítani. • Házi segítségnyújtás: a gondozási szükségletnek megfelelő szociális illetve egészségügyi ellátáshoz való hozzájutáshoz, a személyi higiénia fenntartásához, élelemhez jutáshoz, orvosi ellátáshoz, a gyógyszerek beszerzéséhez, hivatalos ügyek intézéséhez, a napi életviteli tennivalók ellátásához, a szabadidős, rehabilitációs, programokon való részvételhez való segítségnyújtás, és alapvető mentális ápolás, gondozás. • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: otthonukban egyedül élő, koruk, egészségi vagy szociális állapotuk miatt fokozottan veszélyeztetett emberek számára krízishelyzetekben való gyors, szakszerű segítségnyújtás, jelzőkészülék - jelzés - diszpécser központ - szakember(ek).

4. A siker értelmezésea Zalaegerszegi-Őriszentpéteri kistérségben(forrás: Támasz ASZI vezetője) • két kistérség hozott létre, • egy komplex alapszolgáltatást biztosító intézményt, • országosan is az egyik egyedülálló példa, • az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás nem dönt a költségvetésről – mégis teljes a bizalom.

5. A Zalaegerszegi kistérség(forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009) Zalaegerszegi kistérség: • az ország legnagyobb kistérsége – településszám 65 (79-14), • lakosságszáma 95.741 fő (2009), • vonzáskörzetek: Zalaegerszeg, Zalalövő és Pacsa – 5-30 km-es távolság, • aprófalvas településszerkezet, • elöregedő helyi társadalom, • tartós természetes fogyás, • a munkahelyek hiánya, • közszolgáltatások, saját intézmények hiánya.

6. hátrányos helyzetű kistérség (311/2007. Kr.), a régió és az ország egyik legritkábban lakott területe, tipikusan aprófalvas vidék, 22 településén 7162 ember él (2009), 18 település 500 fő alatti, nagyon alacsony a népsűrűség: 25 fő/km2, fokozott a természetes fogyás és az elvándorlás: 6 év alatt 8,1%! Az Őriszentpéteri kistérség(forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009)

7. Az Őriszentpéteri kistérség(forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009) • Az Őriszentpéteri Társulás területén az ellátási kötelezettségnek teljes körűen 7 település (31,8 %) tett eleget. • 15 településen (68,1%) nem volt biztosított a szociális étkeztetés. • 18 településen volt biztosított a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. • 17 településen működött falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás. • A Többcélú Kistérségi Társulás területén nincs Nappali ellátás - Idősek Klubja. • Támogató szolgálat, közösségi ellátások nem biztosítottak a térségben.

8. A Zalaegerszegi-Őriszentpéteri „kistérség” –előzmények 2008-ig • A Zalaegerszegi Társulás területén az ellátási kötelezettségnek teljes körűen 46 település (54,7 %) tett eleget. • 41 településen (48,8%) nem volt biztosított a szociális étkeztetés. • 10 településen nem volt biztosított a házi segítségnyújtás. • A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás mindössze 18 településen volt elérhető, 65 készülékkel. • Az aprófalvas településszerkezet ellenére csak 23 településen működött falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás. • 8 településen működött Nappali ellátás - Idősek Klubja intézményfenntartó társulás keretében. • A megyei jogú várossal együtt a Magyar Vöröskereszt általi biztosításban 47 településen működött támogató szolgálat, 49 településen voltak elérhetőek a közösségi ellátások.

9. Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás: • 65 település, • két intézményfenntartó társulással (62+3, Zalaegerszeg, Kispáli, Nagypáli), • integrált intézményi struktúrában, • Támasz Szociális Alapszolgáltatási Intézmény létrehozásával. Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás: • 22 település, • „(…) a társulás tagjai a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében vállalták, hogy a szociális és a család-, gyermek –és ifjúságvédelmi feladatokat közösen látják el oly módon, hogy e feladat-és hatáskörök ellátását átruházzák 2009. január 1-től a Támasz Alapszolgáltatási Intézményre azzal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a kistérség demográfiai és szociális helyzetét.” (TASZI Szakmai program, 19.o.)

10. Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től Támasz Szociális Alapszolgáltatási Intézmény, 62+22, azaz 84 településre: 2009. január 1-jétől határozatlan időre, a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény látja el a települési önkormányzatok szociális alap- és gyermekjóléti feladatai közül: • gyermekjóléti szolgáltatást 84 településen, • családsegítést 84településen, • szociális étkeztetést 68 településen, • házi segítségnyújtást 83 településen, • jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 82 településen, • Nappali ellátás - Idősek Klubját 84 településen.

11. Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től A Támasz Alapszolgáltatási Intézmény: • a zalai és őrségi aprófalvak lakosainak, • magas színvonalú, • hatékony, • korszerű, • probléma-érzékeny, • helyben hozzáférhető, • a törvényi előírásoknak megfelelő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat kíván biztosítani, • mintegy 135 felkészült, szociálisan elkötelezett, szakképzett alkalmazottja révén, • 3 intézményi egység segítségével. : Tófej, Zalalövő és Zalaistvánd.

12. Kistérségi modell kialakítása • Ennek alapján a kistérségi modellben felvállalt, elsődleges szolgáltatások: • szociális étkeztetés, • házi segítségnyújtás, • nappali ellátás – idősek klubja, • s mindezek kiegészítéseként a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térségi ellátását is képes megvalósítani. • Célja a szociális alap- és gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak integrált megvalósítása, • jellemzően kistelepülések körében megszervezett módon, • lehetőséget kínál arra, hogy hálózatépítéssel bővüljenek egyes kapacitások, • és a szakellátásra nehezedő nyomás számottevően csökkenthető, • elsősorban az idősellátás problémáira kíván választ adni, hiszen a települések jelentős része ennek megoldásában kíván partner lenni.

13. A kistérségi modell eredményei2009. január 1. – április 8.(forrás: Előterjesztés, TKT ülése, 2009. április 8.)

14. A siker feltételei(forrás: Támasz ASZI vezetője) • a kialakításra kerülő kistérségi intézmény meglévő előzményei fontosak, • a régi alapok átszervezése, • szakképzett szakemberek alkalmazása, • több lehetséges alternatíva felvetése a leendő intézménnyel kapcsolatban: fenntartás, struktúra, intézmény-egységek, felvállalt feladatok komplexitása, ellátási körzet, stb.

15. A Zalaszentgróti kistérség

16. A siker értelmezése(forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) • A siker sokféleképpen értelmezhető, ahány kistérség van, annyiféleképpen. • Siker a települések együtt-gondolkodása, annak a belátása, hogy a közös célok érdekében szükség van az együttműködésre. • Siker, ha a meglévő rendszer a jogszabályi feltételeknek megfelelően tud kiépülni, azaz siker a törvényesség. • Siker egy-egy új alapszolgáltatás felvállalása, ha azt nem jogszabályi kényszer diktálja. • Siker, ha a valós helyi szükségletekre adnak választ az alapszolgáltatások. • Siker, ha minden kistérség megtalálja a maga számára legmegfelelőbb szolgáltatás-szervezési formát (ellátási szerződés, intézményfenntartó társulás, többcélú kistérségi társulás, mint fenntartó, stb.), mert a hatékonyság így lesz a legnagyobb.

17. A Zalaszentgróti kistérség(forrás: Szociális szolgáltatástervezési koncepció, 2008) • hátrányos helyzetű kistérség (311/2007. Kr.) 24 településsel, • lakosságszáma 18. 375 fő (2008), • népsűrűség 56 fő/km2, • egy város: Zalaszentgrót, • átlagos lakosságszám 765 fő (466 fő), • népességfogyás, • idősödés, 10 település lakossága jellemzően idős, ebből5 településé rohamosan idősödik, • a gyermekek hiánya ellenére vannak éledő települések, • de a 3 év alatti gyermekek intézményes ellátottsága hiányzik, • tartósan munkanélküliek száma magas, • hátrányos fekvés, kedvezőtlen megközelíthetőség, rossz infrastruktúra.

18. [1] Ebben a kistérségben jelentős ugrás van az 500 és 600 fő körüli településeknél. Batyk népessége 435 fő, Óhídé 629, Sümegcsehié 673 fő. Ezek az adatok a falugondnoki szolgálatok szempontjából bírnak jelentőséggel.

19. A településeken elérhető szolgáltatások (2009) • Étkeztetés: 20 településen 200 fő, nincs Kallósdon, Sényén, Dötkön és Pakodon (!), • Házi segítségnyújtás: 24 településen, 112 fő, • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: egyetlen településen sem, tervben volt 2007-ben ellátási szerződés keretében (Vöröskereszt), de nem kapott működési engedélyt, • Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás: 13 településen, • Nappali ellátás: 5 településen, 95 fő • Közösségi ellátás, támogató szolgálat: 24 településen.

20. Szociális szolgáltatás-szervezés(forrás: Javaslat szociális alapszolgáltatási intézmény Társulás által történő fenntartására, 2009) • a szociális és gyermekjóléti alapellátási rendszer a kistérségben rendkívül összetett képet mutat, széttagolt és átláthatatlan, ellátási hiányok vannak, • a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás jelenleg 4 szociális alapszolgáltatási, és 1 gyermekjóléti alapellátási feladatot biztosít, • intézményfenntartó társulások által, • valamint a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött ellátási szerződés útján, • 2010-től az ellátási szerződéssel biztosított szolgáltatások után nem igényelhető kiegészítő normatív állami támogatás (ez a Vöröskereszt által ellátott településeket érinti), • elérhetővé kell tenni a szociális alapellátásokat, biztosítani kell azokat a települések által kötelezően ellátandó szolgáltatási formák is, melyek jelenleg egyáltalán nem, vagy csak működési engedély hiányában működnek.

21. Megújuló szolgáltatás-szervezés 2009

22. A siker értelmezése(forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) „Az igazi siker a valós szükségletek kielégítése, a hiányzó alapszolgáltatások körének bővítése a térségi feladatellátás rendszerében, minőségi szakmai munkával, egy intézmény keretein belül.”

23. A siker feltételei(forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) • Éppen ezért a siker feltételei nem lehetnek általánosak, minden kistérség más és más erősséggel és gyengeséggel rendelkezik. Elengedhetetlen • a rendszeres egyeztetés, megbeszélés, tájékoztatás, kapcsolat a döntéshozói – településvezetői szinttel. • egy - egy szolgáltatás szervezésének előnyeit és hátrányait, pozitív és negatív következményeit pontosan kell látniuk a vezetőknek, érdemi döntés enélkül nem várható – a feltétel feltétele. • Alapvető feltétel a pontos szükségletfelmérés – szakemberekkel, a döntéshozók támogatásával.

24. A siker feltételei(forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) „…ha szükség van egy alapszolgáltatásra, ha adott a kistérségben az együttműködési szándék, ha a kiépítést és a szolgáltatást végző személyek szakmailag motiváltak, ha lehetőséget teremtünk a folyamatos visszacsatolásra, akkor a szociális rendszer mindenki számára megfelelően rugalmassá válik.”

25. Siker a szociális szolgáltatás-szervezésben tehát,… • az együttműködés és a bizalom, • a meglévő rendszer működtetése, • a meglévő rendszer átszervezésének lehetősége, • a saját szolgáltatás - szervezési arculat megtalálása, • hatékonyabb pénzfelhasználás, • a jogszabályi feltételeknek való jó megfelelés.

26. A sikeres szociális szolgáltatás-szervezés feltételei tehát, … • szemlélet-váltás, • kényszermentes, rugalmasabb jogi szabályozás: a normatíva ne érdek legyen, hanem eszköz, a pénz feltételei a szükségletekhez alkalmazkodjanak és mikro-körzeteket generáljanak, • a helyi alapszükségletekre épülő minimális ellátórendszerhez egyszeri nagyobb segítség kell, • az átszervezéshez ésszerű szervezési alternatívák, • szakképzett, motivált szakemberek, „generátorok”, • „egyenruha” helyett testre-szabott lehetőségek.

27. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!