Hazai Hatékonyság 2012-2020

1. Hazai Hatékonyság 2012-2020 Bemutató előadás 2013. november 6.

2. Tartalom • A Hazai Hatékonyság áttekintése • Energiahatékonyságmost: kihívásokésszükségletek • Meglevő nemzetgazdasági potenciál és lehetőségek • Támogatandó beruházási célok és források • Finanszírozási megoldások • A beruházások színvonala, minőségi elvárások • Nemzetközi példák

3. Mi ez a program? 1. A Hazai Hatékonyság Áttekintése

4. Javaslat-csomag az energiahatékonysági beruházások fellendítésére a 2014-2020-as EU-s forrásokból • Helyzetértékelés, lehetőségek, források, célok • Szakmai hozzájárulás a Kormány számára a most zajló uniós tervezési folyamatban • Öt szakmai szervezet közös munkája:

5. Cél: lakások, középületek, vállalatok energiahatékonysági felújítása • Szigetelés • Kazáncsere • Ablak, és ajtócsere Hatások: A magyar gazdaság erősödése • Rezsicsökkentés • Munkahelyteremtés • Versenyképesség javítása Források: Közpénzek és banki források • 1/3 EU pénz • 1/3 Fejlesztési banki forrás • 1/3 kereskedelmi banki forrás Eszköz: Hazai Hatékonysági Alap: • Vissza nem térítendő támogatások • Önrész nélküli kedvezményes hitelek „Az energiahatékonysági beruházások teszik fenntarthatóvá a rezsicsökkentést” - Cséfalvay Zoltán NGM államtitkár / 2013.10.31.

7. Miért támogassuk az energiahatékonyságot? 2. Energiahatékonyságmost: kihívásokésszükségletek

8. Magyarországon magas a rezsi Az átlagos magyar háztartás kiadásainak 16%-át energiára fordítja Ez EU átlag ennek a fele Az energia más országokban is ennyibe kerül Ok: kisebb termelékenység és… Lakossági gázárak Lakossági áramárak

9. Elavult, pazarló épületek A hazai épületállomány (lakások, középületek) pazarolja az energiát Egy átlagos magyar családi ház egy lengyel ház kétszeresét fogyasztja el évente • A magyar lakások 2/3-a megérett a felújításra

10. A felújítás jelentős megtakarítást hoz • Rezsicsökkentés: rontja a projektek megtérülési idejét • Ráirányítja az emberek figyelmét az energiaköltségekre • Kamatvágás: ösztönzi a beruházást (kevésbé érdemes bankba tenni) • Energiaárak: Elmúlt 25 évben 2,5x jobban nőttek az általános inflációnál Egy komplex felújítás akár 50-60%-al is csökkentheti a rezsit A felújítások jelentős része költséghatékony - jobban megéri, mint bankba tenni a pénzt

11. Tudjuk, hogy megéri felújítani, szeretnénk is…. • Energiaklub felmérése (2011. december) • Az embereknek reális képe van az elérhető megtakarításokról • a felújítók ¾-e elérte vagy meghaladta a várt megtakarításokat • A következő 3 évben 25% szeretne felújítani (kb. 1 millió lakás, 2,5 millió ember)

12. …de mégsem tesszük, mert nincs rá pénz • Az emberek 90%-ának nincs megtakarítása! • Az épületek 2/3-ada felújítandó • Különösen a családi házakelavultak, a legjobb a panelépületek helyzete • A rossz hatékonyságúházak szegénységbentartják a tulajdonosokat • Lakások 92%-a a lakó tulajdonában (EU: 64%) • Évtizedek óta nem ruházunk be tőkehiány miatt!

13. A középületek szintén rossz állapotban • A szocializmus idején épült épületek nem takarékosak • Sok felújítás hiányzik (csak 7% hőszigetelt, és 17% cserélt ablakot) • Nincs mechanizmus arra, hogy a középületek beruházásait a megtakarításokból finanszírozzák („évről-évre” költségvetés)

14. Mit nyerhetünk a Hazai Hatékonysággal? 3. Nemzetgazdasági potenciál és HATÁSOK

15. Projekt lenne, csak forrás nincs • Műszaki potenciál (lásd Negajoule) • Gazdaságos (egy adott időszakonbelül megtérülő) beruházások köre • A Hazai Hatékonysággalmegvalósuló beruházások • Ma is megvalósuló beruházások

16. A potenciál a forrásoktól függ • Hazai Hatékonyság javasolt összege: évi 180 Mrd Ft támogatás+hitel • 60 Mrd/év → lakosság • 60 Mrd/év → középületek • 60 Mrd/év → KKV-k • A lakossági szektorban: évente annyi forráskihelyezés, mint a Zöld Beruházási Rendszer 6 év alatt • Az évi 180 Mrd Ft-nyi beruházási forrás nemzetgazdasági hatását mértük fel • Felmérés alapja: részletes makrogazdasági elemzés, az Energiaklub, a Corvinus Egyetem és a Regionális Energiakutató készítette 2012-ben

17. Mit épülhet évi 180 Mrd Ft-ból? • Lakosság: Évi 40 ezer lakás felújítása (a lakásállomány 1%-a, és százezer ember otthona) (2020-ig: 280 ezer lakás • Középületek: az összterületük évi 4%-a újul meg (azaz 25 év alatt újítjuk fel az összeset) • Vállalatok: beruházásokkal évi 3 Mrd Forinttal csökkenthetnénk a vállalatok rezsiköltségeit

18. Rezsicsökkentési hatások • Három helyen jelenik meg: lakosság, középületek, vállalatok • Egy átlagcsaládnál a mértéke egy 8%-os fizetésemeléssel egyenlő Nemzetgazdasági szinten a megtakarítás mértéke minden évben nő

19. Nemzetgazdasági hatások • Munkahelyteremtés: 40 ezer új munkahely jön létre és marad fenn • Költségvetés: Évi 70 Mrd Ft többletet számolhat el • Energiafüggőség: 4%-kal csökken az import

20. Költségvetési hatások • Többlet: nagyobb áfa és munkavállalói járulék-bevételek • Csökkenés: energia-áfa elmaradása • Évi átlag 70 Mrd Ft • Hazai adóforintoknem kerülnekfelhasználásra!

21. Mit támogassunk és miből? 4. Támogatandó beruházási célok és források

22. A 2014-2020-as EU finanszírozási időszak • Új szabályozás, új programok, új prioritások • Az éghajlatváltozás elleni harc főszerepben: • A források 20 %-át erre kell költeni (3-szoros növekedés az eddigiekhez képest) • Egyik leghatékonyabb módja az energiahatékonyság(a gazdasági szinergiák miatt) • Szabad a lakossági energiahatékonyságot támogatni • A vissza nem térítendők helyettinnovatív finanszírozási eszközök: • Garancia-alapok • Forgótőke-alapok, stb.

23. Milyen beruházásokat finanszírozzunk? • Technológiai megkötés nincsen – a megtakarítás számít • Minél nagyobb a megtakarítás, annál több a vissza nem térítendő támogatás • Projekt előkészítési lépéseinek finanszírozása • Megvalósítás finanszírozása • Visszacsatolás (mérés) finanszírozása

24. Uniós láb: források és célok • 7 év alatt: 420 Mrd Ft - ez megháromszorozódik a banki forrásokkal együtt.

25. A Hazai Hatékonyságban javasolt források 7 év alatt a fejlesztési és banki forrásokkal együtt: 180 x 7 = 1260 Mrd Ft

26. A Hazai Hatékonyság forráselosztása • Az összes EU-s forrásnak csak 6,7 %-a • Forrás operatív programok • GINOP • KEHOP • TOP és VEKOP

27. Hogyan adjuk oda a pénzt? 5. Finanszírozási megoldások

28. A Hazai Hatékonysági Alap • Az összes forrás egy központi alapba kerül, egy állami szerv felügyelete alatt, de pénzügyi szakértelemmel kezelve • A forrásokat a kereskedelmi bankok juttassák célba • Az Alap előnyei: • Kiszámíthatóság (a betett forrás nem vehető ki) • Hatékonyság (nem ajándékba adja a pénzt, hanem hitelbe) • Kis állami adminisztráció (bankok végzik nagyobb részt)

29. A Hazai Hatékonyság modellje

32. Mitől kerülnek jó helyre a Hazai Hatékonyság forrásai? 6. A beruházások színvonala, minőségi elvárások

33. Megvalósítás szabályozása Plusz államháztartási bevételeket KULCSFONTOSSÁGÚ terület! • Garantálja: Számlás teljesítések: anyag és munkadíj egyaránt Építési anyagok / termékek műszaki megfelelőségét Szakképzett kivitelezők versenyképességét Műszakilag megfelelő termék: Megbízható (előminősített) vállalkozások bevonásának előírása Építőanyag gyártók és kivitelezők piaci helyzetbe hozását -> hamis CE-jel, hamis teljesítmény nyilatkozat, stb. kiszűrése Összességében: az energia megtakarítások fenntarthatóságát.

34. A megvalósítás javasolt eljárási rendje Vállalkozó anyag+munka számla befogadása, projekt teljes kifizetése Igazolás a teljesítésről Műszaki ellenőrzés Projekt megvalósítása Támogatás és hitel folyósítása Pozitív döntés Tervezés és előkészítés Pályázat beadása

35. Hogy csinálják ezt a szomszéd országok? 7. Nemzetközi példák

36. Támogatási programok a régióban • Már számos helyen létezik, nem különleges ötlet • Észtország: KREDEX Alap (HUF 14,5 Mrd): nemzeti források + EU támogatás → – lakossági energiahatékonyságra VNT+kedvezményes hitelek • Szlovákia: SLOVSEFF alap, (HUF 31 Mrd) EU forrásokból : társasházak és KKV-k beruházásaira • Románia: ROSEFF alap (HUF 21 Mrd) , EBRD + EU források KKV energiahatékonyságára • POLSEFF, TURSEFF, Zelená Usporam, etc. • Általános jellemzők: • Vissza nem térítendő támogatás és hitelek kombinációja • Kereskedelmi bankok közvetítésével zajlanak • Támogatják az auditot és a projekt-előkészítést

37. Bulgária: KKV Energiahatékonysági Beruházások Finanszírozása (BEECIFF) • Fele EU-forrás, fele nk. fejlesztési bank • Ker. bankokon keresztül • Vissza nem térítendő támogatás: 30-40%(ezt a megtakarítás megvalósulása után adják) • Előre jóváhagyott anyagok, beruházások • Előkészítési támogatás Versenyképességi OP, Bulgária

38. EIB Energiahatékonysági Hitel • EIB Green Initiative része (CZ, HR, HU, PL, RO, SK) • KKV-knak, társasházaknak • 30% megtakarítás esetén 14%-os vissza nem térítendő támogatás (EIB forrásból) • Magyarországon a Raiffeisen Banknál elérhető • Főleg társasházak veszik igénybe • Feltétel: Általános hitelképesség (a bank állapítja meg) • Nincs projekt-fejlesztési, tervezési támogatás

39. Köszönjük a figyelmet! www.hazaihatekonysag.hu iroda@hazaihatekonysag.hu