230 likes | 946 Views
Északi-középhegység. Tagjai. Harmadidőszaki vulkáni vonulat: Visegrádi-hegység, Mátra, Zempléni-hegység A Kárpátok belső vulkáni vonulata Középidei üldékes hegyek: Bükk, Cserhát, Aggteleki-karszt Harmadidőszaki, negyedidőszaki üledékes medencék: Nógrádi-medence, Borsodi-medence. Éghajlat.
E N D
Tagjai • Harmadidőszaki vulkáni vonulat: Visegrádi-hegység, Mátra, Zempléni-hegységA Kárpátok belső vulkáni vonulata • Középidei üldékes hegyek: Bükk, Cserhát, Aggteleki-karszt • Harmadidőszaki, negyedidőszaki üledékes medencék:Nógrádi-medence, Borsodi-medence
Éghajlat... • Hűvös: jan. -3 - -5 C jun. 18-20 CCsapadék 800mm/év • Erdősült, talaja bet.
Visegrádi-hegység • Miocén – 20-18 MAndezit anyag, kimutatható több kitörési központ (lepusztult) • 700m Dobogókő
Börzsöny • 18-16 M év • Nagy andezit tömb 2 csúccsal - Csóványos, Nagyhideghegy • A hegy egy kaldéra maradványa (Kemence patak • Egybefüggő tömb, erdősült, községek a peremén, ezért magashegység jellegű • Nemesérc bányái mára kimerültek (andezit bányák)
Cserhát • Nagyon sokféle rész, feldarabolódott • DNY – középidei üledék – Naszály 652 m (Vác) mészkő a váci cementgyártáshoz • K – andezites (lakkolit ÉK Karancs 729m) 5-600 m magas „hegyek”, medencék • É – harmadidőszaki üledékes dombvidék Salgótarján felé alacsonyodik • D – Gödöllői-dombság mészkő alapon dunai kavics Duna terasz maradványok
Mátra • Egységes tömb a Zagyva és a Tarna között • Kékes 1014m, Galyatető 964m • 16-14 M • Hidrotermális ércei – Recsk, GyöngyösorosziÁsványvizei (Parád csevice) mutatják • D - Mátraalja – pannon üledék, lignitÉ - Mátralába – dombság, barnaszén • É-ra Salgótarjáni-medence bazalt vulkánosság – Salgó, Somoskő
Bükk • A legnagyobb átlag magasságú hegy (fennsík – 20kmx6-7km, 700-800m magas) • Középidei (triász) mészkő karsztos formák, Szeleta kultúra (ősember leletek) • A fennsíkból kiálló csúcsok Istállóskő 959m, Bélkő, Bálvány, Tarkő • Peremeken vulkáni tufa fedi (riolittufa)Sajátos lepusztulás – kaptárkövek (meredek, süvegszerű) • Bükkalja – 3-400m hegylábfelszín, lignit • Ipartörténet – hámorok, huták
Heves-Borsodi dombság • A Kárpáti medencesor része • Harmadidőszaki homokkő, agyag • Zagyva-Sajó között • Csuszamlásos, gyenge talajú • Salgótarjáni-, és Borsodi-medence barnaszén, iparvidék
Aggteleki-karszt • Bódva-Sajó között (Szlovákiában folytatás) • Karsztvidék – Jósvafő, Aggtelek (Baradla barlang – 22 km hazánkban) • Rudabánya – Magyarország legrégebbi Hominida fossziliája – Rudapithecus 10M év • Vasérc – gyenge, limonitos telér triász dolomitban, a hazai igény 5-7% volt, bezárt
Cserehát • Bódva-Hernád között • Pannon üledékeb kialakult dombság, felszínen folyóvízi üledék • Felszabdalt, aprófalvas terület • Társadalmi, gazdasági problémák tömege
Zempléni-hegység • Eperjes-Tokaji-hegység magyar része • Hernád-Bodrog között • 13-11 M éves andezit, riolit + tufák • Középkorban nemesfémbányászat, ma fontosak un. nem fémes készletei:- perlit (riolit változata) – könnyűbeton, talajjavító- kaolin – Hollóháza porcelán (cseh import is)- zeolit – (Mád) szigetelőanyagok, körny.véd.- kovaföld • Nagy Milic 895m a határon van • DK-i lejtő – Tokaj hegyalja - borvidék
NP • Bükki NP • Aggteleki NP • Duna-Ipoly NP
Városok • Visonta – hőerőmű • Ózd – acélgyártás • Diósgyőr – acélgyártás, hengermű • Kazincbarcika – vegyipar (Borsodchem) • Salgótarján – acélgyártás. üvegipar • Tiszaújváros – TVK Tiszai Vegyi Kombinát • Parád – üvegipar • Hollóháza – porcelán • Miskolc – nehézipar, cementgyártás, vegyipar, gépipar...