A tudás kezelése

1. A tudás kezelése Írás-rendszerek

2. Az írás kialakulása • Első datált írás 3300, Uruk, IV. réteg • Agyagra írtak, amely sumer egyetlen erőforrása a gabonán kívül: sok lelet Datálása bizonytalan, de mivel kevésbé sematikus ezért korábbi lehet, mint az Uruk IV. táblák Az alsó sor jelentése talán „en nun gal”, vagyis „pap”, „herceg”, „nagy”

3. A kínai írásjelek kialakulása

4. Rajzok leegyszerűsödtek, hogy háromszög alakú nád írószerszámmal könnyen leírhatóak legyenek: Ékírás Elfordultak 90° Idővel hangértéket is jelöltek

5. „Képírás” • Piktografikus jelhez szükséges hogy a konvenciók ismerete nélkül világos legyen a tartalom. • A teknősbéka felismerhető, no de a xing írásjele? • A nyolcágú csillag a summérben csillagot jelöl, a kínaiban gabonaszemet. • Erről vajon világosan látszik mit jelent?

6. Írás kialakulásának folyamata • A ma elfogadott elméletek szerint három fontos fázisa van az írás kialakulásának • Zodiografikus stádium • Multivalens stádium • Determinatív stádium • Ezek részint egymás után részint viszont egyidőben zajlanak le, ha a folyamat beindul, gyorsan lezajlik.

7. Az írás eredetére két elmélet van • Egyik szerint képi ábrázolásból (piktografikus jelekből) fejlődött ki • A másik szerint (mezopotámiai források alapján) egy elszámolási rendszerből fejlődött ki. • Agyag gömböket használtak lepecsételt leltárjegyzéknek, minden állatnak vagy adag terménynek megfelelt egy bizonyos formájú token, amit a gömbbe zártak. • A gömb felületére rányomták a benne található tokenek lenyomatát.

8. Zodiografikus fázis • Legfontosabb lépés hogy a jelek a nyelv elemeit nem pedig a világot jelölik • Piktografikus jelek közvetlenül a világot referálják • Az igazi írás mindig a nyelvet referálja, és csak azon keresztül a világot • A jelek szemantikai tartalom mellett fonetikaival is felruházódnak. • Ezek nem összetett jelek. • Logogrammák (egy szót jelölnek)

9. Multivalens fázis • Polifónikus: közös szemantikai tartalom. • Ékírásos jel, lábat ábrázol, jelentése: menni, állni • Ékírás „a”, folyót ábrázol: víz, mag, fiú • Kínai 月 yue hold, egyben ming megvilágít • Rébusz elv, szemantikailag független, közös hangalak kapcsolja őket össze. • Egyik leggyakrabban használt eszköz

10. Rébusz példák az Azték írásrendszerből • Coatlán „ahol sok kígyó van” ábrázolása kígyó és fog • Coa(tl) kígyó, tlan ahol sok van valamiből • Tlan(tli) fogak • Coatzinco „kis kígyón” ábrázolása kígyó és egy alsó-fertály • Tzin kicsi • Tzin(tli) hátsó fertály • Itzamatitlán „a ceibafák mellett”: obszidián és papír • Itzama(tl) ceibafa, Titlan mellette • Itz(tli) obszidián, Ama(tl) papír

11. Rébusz elv • Kínai írásrendszerben alapvető, számtalan példa van a mai napig • 足 láb, vagyis zu2, egyben „elégséges” • 亦 hónalj (ma már nem használják ebben az értelemben) yi4, egyben „is” • Idegen nevek leírására rendszeresen használják egyiptomiban, mezopotámiaiban, kínaiban • 可口可乐, Aki Sás és méh (nj-sw.t-bj.t)

12. Determinatív fázis • Az előző fázisban létrejött többértelműségek feloldása • A jelek összetetté válnak • Egyiptom, Mezopotámia: a determinánsok opcionálisak, csak akkor rakják ki, ha félreérthető lenne • Kína: a determinánsok az írásjelek fix alkotóelemévé válnak

13. Rébuszok feloldása determinánssal • 莫 eredeti jelentése alkonyat (lemenő napot ábrázol), az alapjel mai jelentése „semmi” • 幕 mu4 sátor, alulra a szövet jele került • 墓 mu4 sír (temetkezési) alul a föld jele • 慕 mu4 vágyakozni, alul a szív jele • 驀 mo4 ágaskodik, alul a ló jele (mai jelentése: hirtelen) • 暮 mu4 alkonyat, alul a nap jele

14. Polifónikusság feloldása determinánssal • Ekkor a hozzáadott jel nem a jelentést tisztázza, hanem a hangalakot. • 禾 gabona he2, de egyben azt is jelentette hogy aratás, nian2 • Aratásból a jelentése évvé vált. Hogy megkülönböztessék az ember írásjele került alá, amit az ókorban ugyanúgy ejtettek mint az aratást (ma már ren2).

15. Ennek a három fázisú mechanizmusnak nem kell egymás után történnie a későbbiekben • Ha már egyszer eljutottak a determinánsokig, akkor ha új szót akarnak leírni, rögtön a rébusz elv és a determináns kombinációjával egy kész, összetett írásjelet alkottak meg. • Az összetett írásjeleket is lehet alkotóelemként felhasználni. • A rendszer gyorsan „felpörög”, amint az alap mechanika megszületik

16. Alkossunk logografikus írást az angol nyelvhez • Bear (medve), bear (elviselni), bare (csupasz), ebből pedig naked • I can bear the pressure • I saw someone naked / I saw some bear • Esetleg használhatjuk a beer (sör) írásakor is determinánsként

17. Mezopotámiai írás • Első datált írás 3300, Uruk, IV. réteg • Agyagra írtak, amely sumer egyetlen erőforrása a gabonán kívül: sok lelet Datálása bizonytalan, de mivel kevésbé sematikus ezért korábbi lehet, mint az Uruk IV. táblák Az alsó sor jelentése talán „en nun gal”, vagyis „pap”, „herceg”, „nagy”

18. A „hagyomány folyama” • Az írnokok nemzedékről nemzedékre másolták, őrizték, ápolták. • Ezek másolása az írnokképzés fontos része. • 1500-1250 megmerevedtek a szójegyzékek, utána a többi. • Több gyűjtemény, legnagyobb Assur-bán-apli (668-627) ninivei könyvtára, minden legalább 6 példányban.

19. A „hagyomány folyama” • Ómenszöveg (lásd mezopotámiai jóslások óra): 300 tábla, táblánként 80-200 ómen. • Akkád-sumer szótár, írásjel jegyzék: 200 tábla • Sumer nyelvű ráolvasások (akkád fordítással a sorok között): 100 tábla • Ráolvasások, mesék, közmondások: 100 tábla.

20. A „hagyomány folyama” • Nincs történeti irodalom (néhány királylista, legendák a korai királyokról vannak csak) • Nincsen polemikus elem: még a szertartási imák panaszai sem tükröznek elégedetlenséget. Nincs versengés az iskolák között. • Nagy szóbeli hagyomány létezett ezen kívül: tudunk szerelmi énekekről, harci dalokról, voltak politikai intelmek, példázatok és állatmesék. (Nippuri szegény ember agyagtáblán volt). Lehet, hogy ezeket papírra írták. Ó-Babilont se érték el a régészek.

21. Mindennapok feljegyzései • Igazgatási ügyek, hivatali szervezet: palota és templomok ügyei • A legelső írásos forrásaink is raktárjegyzékek. • Magánjogi ügyek, szerződések (Hammurapi törvényei szerint a házassághoz hiteles szerződés kellett) • Levelek (beszélt nyelvi fordulatok miatt sokszor nem érthetőek) • 40000-50000 tábla akkád nyelven. Háromszor ennyi sumer nyelvű.

22. A kínai írás • Shang-kor (1600-1100) jósló-csontokon és bronzedényeken. Már fejlett írás, biztos voltak előzményei. • Zhou kor (1100-221) a hadakozó fejedelemségek korában sok helyi változat. • Qin majd Han dinasztia (i.e. 221- i.sz. 220) egységesít, a mai napig ezt használják sok helyen. • Népi Kínában egyszerűsítették az írásjeleket.

23. Hangalak és tartalom leírás • Az írásjelek gyökökből állnak. • Általában egyik gyök a tartalmat jelöli, egy másik a hangalakot. „yue”, kulcs Bal oldali gyök fémet jelent Jobb oldali gyök sípot és „yue”-nek ejtik.

24. Források • Ránk hagyományozott szövegek. Szövegromlás, módosítások. • Újonnan felfedezett szövegek • Az egy írónak tulajdonított művek (pl Laozi, Zhuangzi, Yijing) gyakran több évszázad alatt keletkeztek.

25. Szövegek kezelése • A régiekre hivatkozásnak nagy ereje volt • A korai időkben az írás szakrális volt, ezért valószínűleg nem hamisították. • Császárkortól kezdve (bizonyos szövegek, mint pl. a Yijing, esetében korábban) kommentár irodalom. • Írás hatalma. Tabu írásjelek.

26. Az Indus-völgyi írás

27. Az Indus-völgyi írás • Witzel 2005 szerint nem írás, csak szimbólum rendszer, mert: • Nincs hosszú szöveg (17 jel a leghosszabb, az átlag 4.6 jel hosszú) • A gyakori jelek sem ismétlődnek egy szövegen belül • Nagyon sok egyszer szereplő jel van