KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS VÁLSÁG

1. KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS VÁLSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEK, KÖVETKEZMÉNYEK, MÓDSZERTANI VÁLTOZÁSOK

2. Mit keres egy könyvvizsgáló előadóként egy válsággal kapcsolatos megbeszélésen? Miért itt áll, és miért nem ül inkább máshol?

4. A KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉLJA: VALÓS TARTALMÚ könyvvizsgálói záradék kiadása „Véleményünk szerint az éves beszámoló a Társaság 2008. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.”

5. Miként hat a pénzügyi válság a könyvvizsgálatra? • Nincs változás a könyvvizsgálat módszertanában, DE az ügyfeleink körülményei és kockázatai jelentősen megváltoztak, ezértkiemelten vizsgálni kell: • a vállalkozás folytatása elvének érvényesülését • a mérlegvalódiságot, az un. „szépítő eszközök” megjelenését a mérlegben • a tőkemegfelelést, a tőkehiányos helyzetre tett intézkedéseket

6. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – I. vállalkozás folytatása Vezetés becslésének értékelése A könyvvizsgálónak értékelnie kell a vezetés becslését a gazdálkodónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban. (570/17)

7. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – I. vállalkozás folytatása Könyvvizsgálói következtetések, jelentés, ha a vállal- kozás folytatásának feltételezése NEM helytálló • Ha a könyvvizsgáló megítélése szerint a gazdálkodó nem lesz képes a vállalkozás folytatására, a könyvvizsgálónak elutasító záradékot (ellenvéleményt) kell kibocsátania, HA a pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folytatását feltételezve készítették el. (570/35)

8. Mit kap a könyvvizsgáló a vizsgálat indításakor?

9. Mit kap a könyvvizsgáló a vizsgálat indításakor? Mérlegbeszámolót Dokumentációkat Bíztató mosolyt, mert minden O.K. Információt a „cégvezetői válságtesztre”

12. Tesztkérdések- beszélgetés közben Milyen terméket állítanak elő? mióta fut a termék a piacon? Melyik ágazat hasznosítja a termékeket? saját fejlesztésű, vagy bérmunka? Egy, vagy több vevőnek értékesítik? A fő vevő független fél, vagy kapcsolt vállalkozás? Veszítettek el jelentős vevőt?

13. Tesztkérdések- beszélgetés közben Mi a véleménye a pénzügyi válságról? Estek már fizetési késedelembe? Kezdeményezett már ellenük is valaki felszámolást? Hány napra, vagy hétre látják előre a cash-flow, a likviditásod alakulását? Melyik banknál vezetik a számlákat? Van deviza számla és forint számla is?

14. Cégvezetői válságteszt Van-e reális jövője a cégemnek? Hogyan, mikor és milyen mértékben érinti a recesszió? Hogyan, milyen forrásokból fogom tudni finanszírozni? Mennyi a cégem reális piaci értéke? Mekkora a tényleges teherviselő képessége?

15. Cégvezetői válságteszt Költségeinket olyan szigorúan kezeljük-e, ahogy csak lehetséges? Tudjuk –e, hogy mi a teendő, amennyiben a költségvetésünket 10, 20, vagy 30 %-kal csökkenteni kényszerülünk? Meghatároztuk-e, azokat a pontokat, amelyek felmerülésekor a válságterv életbe kell, hogy lépjen? Tudjuk-e, hogy vállalatunk számára melyek a létfontosságú tevékenységek és hogy alakulnak ezek költségei?

16. Cégvezetői válságteszt Szabadon felhasználható pénzforrásaink elosztásra kerültek-e ezen programok és tevékenységek részére, mennyi a „szabad pénzeszköz”? Szűkítsük-e a tevékenységi körünket? Sikerességünk szempontjából, kik a legkritikusabb személyek most és a jövőben? Melyek jelenleg a legfontosabb kapcsolataink, és megfelelően ápoljuk-e azokat? Folyamatos kapcsolatban állunk-e legfontosabb hitelezőinkkel?

17. Cégvezetői válságteszt Mennyi a bevételünk biztosan befolyó része? Milyen a kintlévőségeink kockázata? Vannak-e olyan lépések, amelyek megkönnyíthetik vállalatunk működését? Van-e bármilyen költségkímélő, vagy költséget egyáltalán nem jelentő mód, a szervezet megerősítésére, a vezetőség képzésére? Kellőképpen bevonjuk-e igazgatósági/felügyelő bizottsági tagjainkat a tulajdonosokat a vállalat működésébe, megfelelően élünk-e kapcsolataikkal és képességeikkel? Segítjük-e alkalmazottainkat, hogy figyelmüket továbbra is a cég számára fontos célokra és ügyfelekre összpontosítsák inkább, mint személyes problémájukra?

19. Cégvezetői válságteszt Megtett/tervezett lépések a bérköltség optimalizálására Fizetés nélküli szabadság Ki nem fizetett bér -> bérjárulék sem terheli Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő rendelkezésre bocsátás

20. Cégvezetői válságteszt Bérköltség optimalizálás további lépéseire már sor került-e Cafeteria, adómentes juttatások Gépkocsi bér helyett (új adótétel) Kölcsön, hitel kiváltás Kedvező osztalékfelvétel (csak 25%!) Kulcsemberekkel forrásadós ügyletek (bérbevétel, üzletrész, ingóság adás-vétel, stb.)

21. Cégvezetői válságteszt Működési költség optimalizálásra történtek-e lépések: Bérlet helyett ingatlanvétel, vagy fordítva: forrásteremtés ingatlaneladásból, hitelkiváltás Kiszervezés, amennyire csak lehet Anyagbeszerzés elsődleges forrásból Szolgáltatások versenyeztetése (áram, gáz, irodai szolg., outsource, stb.) Meglévő hitelek kiváltása elért költségcsökkentésen alapuló jutalékért

22. Ha meggyőződtünk arról, hogy van elképzelés, és cselekvés a válság kezelésére, a vállalkozás folytatásának elve nagy valószínűséggel nem sérül. KEZDŐDHET A BESZÁMOLÓ ELLENŐRZÉSE A VALÓDISÁG ELVE SZEMPONTJÁBÓL

24. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – II. Valódiság elve Immateriális javak • Goodwill értékvesztés teszt jövőbeni cash-flow-k bizonytalansága (Pl. érzékenységvizsgálat, módosították-e a tavalyi kalkulációban használt feltételezéseket, figyelembe vették-e a megváltozott piaci helyzetet?) • Alapítás-átszervezés, K+F, saját előállítású szoftver indokolt-e a • költségek aktiválása? Tárgyi eszközök • Termelés változása értékcsökkenés elszámolásának módosítása • (lassítás, teljes leállítás). • Terven felüli értékvesztés teszt • Értékhelyesbítésmennyire megbízható az értékbecslő személye?

25. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – II. Valódiság elve • Befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok • Részesedések • (nem tőzsdei): az értékelésnél vegyük figyelembe, hogy az adott részesedést hogyan érintette a krízis. • (tőzsdei): tartósság és jelentősség kérdése, fordulónap utáni árfolyamok vizsgálata, cég megítélések változása • Értékpapírok- Mi a piaci ár forrása? • Vállalati kötvények • van-e nemfizetésből eredő kockázat • Adott kölcsön • nemfizetésből eredő kockázat, dolgozói kölcsönnél elbocsátott dolgozók Valós értékelés esetén szükséges szakértőkkel való konzultáció

27. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – II. Valódiság elve Készletek • Befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek • értékelésük megváltozott-e • termékeladhatóság vizsgálata (befejezetlen termelést is beleértve): ha egy vevő felmondta a szerződést, az alapanyagok konvertálhatók-e más termékbeértékvesztés? • megváltoztatták-e a termelési tervet, ha igen, mi ennek az oka? • Forgási sebesség Ingatlan projektcégek • készültségi fokok megállapítása, helyszíni szemle • projekt megvalósíthatóságának értékelése (pl. bérleti szerződések megléte- hiánya, hitelfelvételi nehézségek, projekt befejezésének esélyei, refinanszírozás és projektmegvalósulás időbeni összhangja megvan-e).

30. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – II. Valódiság elve Vevők • Vevőkoncentráció • Körbetartozás kockázatának vizsgálata • Értékvesztés vizsgálat

31. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – II. Valódiság elve Céltartalékok • Előző évi- tárgyévi céltartalékok vizsgálata • Jogcímek, kalkulációs elvek változtak-e • Vannak-e nem alátámasztott feloldások • Jövőbeni leépítésekről volt-e döntés (IG jegyzőkönyvek áttekintése)

33. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – II. Valódiság elve Hitelek • Hitelmutatók (kovenánsok)fokozott vizsgálata • Szept 30 után volt-e szerződésmódosítás? (átütemezés, kamat, stb…) • Törlesztési terv és bevételek összhangja megvalósul-e? • Évenként megújítandó szerződéseknél a bank megújította-e a szerződést? • Kapcsolt hitelek esetén (pl. anyavállalati hitel) vizsgálni kell, hogy az anyavállalat képes-e finanszírozni a céget

34. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – II. Valódiság elve Szállítók • Szállítói korosítás vizsgálata, potenciális likviditási nehézségek • Egy vagy kevés számú beszállító-vizsgáljuk meg a pénzügyi krízis ezen szállítókra gyakorolt hatását. Egyebek • Van-e támogatásból vett eszköza támogatási feltételek fennállnak-e? (árbevételnövekedés, dolgozói létszám, stb)

38. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – III. Tőkemegfelelés Gt. előírásainak figyelembevétele • A magyar jogszabályok alapján a könyvvizsgáló amennyiben tudomást szerez a gazdálkodó vagyonának a Gt.-ben meghatározott mértékű csökkenéséről, köteles a gazdálkodó legfőbb szervének összehívását kérni, intézkedés hiányában a cégbíróságot értesíteni. • A jogszabályoknak meg nem felelő tőkehelyzet nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lényeges bizonytalanság áll fenn a gazdálkodónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képessége tekintetében. • A jogszabálynak meg nem felelő tőkehelyzet kialakulására a könyvvizsgálónak azonban utalnia kell egy figyelemfelhívó megjegyzésben.

40. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – III. Tőkemegfelelés Tőkemegfeleléssel kapcsolatos kérdések • Ha a kötelezettséget engedték el, gondoltak-e az illetékfizetési kötelezettségre? • Végrehajtották-e a tárgyi eszközök piaci értékre történő átértékelését? • Ha a tulajdonos képes pénzt juttatni: azt tőkeemlésre, tőketartalékra, veszteségrendezésre, kötelezettség átvállalására használták-e? • A tulajdonos felé fennálló kötelezettségből a tulajdonos hajlandó-e tőkét és tőketartalékot emelni?

41. A KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉLJA: VALÓS TARTALMÚ könyvvizsgálói záradék kiadása „Véleményünk szerint az éves beszámoló a Társaság 2008. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.”

42. Pénzügyi válsággal kapcsolatos audit megfontolások – Jelentés Könyvvizsgálói jelentés Teljes • FigyelemfelhívásMinősített jelentés • Korlátozás Minősített jelentés, minősített záradék • Ellenvélemény Minősített jelentés, minősített záradék • Véleménynyilvánítás megtagadása Minősített jelentés, minősített záradék

44. „Amikor a változás szelei fújnak, a kétkedők falakat húznak föl, az optimisták pedig vitorlákat.”

45. Viharos időben a zord tengeren való vitorlázáshoz szükség van egyrészt egy alkalmas hajóra, egy motivált legénységre, és egy tapasztalt kormányosra, másrészt pedig egy navigációs tisztre, aki a hajó helyzetét pontosan meg tudja határozni és megtalálja a helyes, viharból kivezető menetirányt. Éppen ebben áll rendelkezésükre a mi társaságunk is.

47. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!