V ls gos vtizedek a diktat r k kora 1919 1939

1. V�ls�gos �vtizedek � a diktat�r�k kora (1919�1939) K�z�p-Eur�pa �sszehasonl�t� t�rsadalom- �s politikat�rt�nete

2. Az �j nemzetk�zi rend �nagyhatalmi koncert� helyett Nemzetek Sz�vets�ge igen akt�v muk�d�s, de gyenge hat�konys�ggal (nincs fegyveres ereje) a korm�nyok belso muk�d�s�t is igyekszik elo�rni nem tagja minden nagyhatalom (Nbr., Fro. v�gig, USA soha, Jpn. 1933-ig, Olo. 1937-ig, No. 1926�33, SzU. 1934�39) (l�tszatra) terjednek a k�zt�rsas�gok �s a demokr�ci�k megjelenik a t�bbs�gi zsarnoks�g lehetos�ge is az eur�pai b�ke fo k�rd�se a n�met�francia viszony n�met alternat�va: teljes�t�s vagy ellen�ll�s francia alternat�va: �grandeur� vagy �s�curit� j�v�t�teli miz�ria � a Ruhr-vid�k megsz�ll�sa Stresemann �s Briand idej�n k�zeled�s, sot �eur�pai uni� terve Dawes-terv, Locarno-i szerzod�sek, Young-terv, Briand�Kellog paktum H�rom hatalmi k�zpont: Nyugat, Szovjetuni� �s a vesztes vagy csal�dott gyoztes nagyhatalmak (N�meto., Olaszo.) K�ztes-Eur�pa: �cordon sanitaire� �s kisantant

3. Forradalmi hull�m a vesztes, blok�d alatt �ll�, kimer�lt/csal�dott orsz�gok t�rsadalmi forradalom N�metorsz�gban �s Ausztri�ban t�rsadalmi, majd prolet�r-forradalom Magyarorsz�gon (nem nemzeti!) nemzeti forradalom T�r�korsz�gban elvet�lt t�rsadalmi forradalom Bulg�ri�ban orosz vil�gforradalmi k�s�rlet � a forradalom exportja Finnorsz�g, Baltikum, Magyarorsz�g, N�metorsz�g forradalom-megelozo l�p�sek minden�tt f�ldoszt�s v�laszt�jog kiterjeszt�se (szeg�nyek, nok stb.) ellenforradalmak �s azok k�s�rletei Magyarorsz�g: sikeres ellenforradalom, 1919 N�metorsz�g: puccsk�s�rletek, 1919�23 Olaszorsz�g: fasiszta fordulat, 1922

4. K�z�p-Eur�pa gazdas�gi k�rzetei Cseh- �s Morvaorsz�g � iparosodott f�lperif�ria Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g, Szlov�kia, Rom�nia nagybirtokos mezogazdas�g, amely toke helyett munkaerore alapul nem a mag�ntoke, hanem az �llam fejleszti (eroteljesen) az ipart (emiatt: b�rokratiz�l�d�s, centraliz�ci�) Balk�n � kisbirtokos, de k�z�pkori sz�nvonal� mezogazdas�g az importp�tl� iparos�t�si k�s�rletek kudarca mindh�rom r�sz lemarad�sa fokoz�dik, a n�vekvo �llami beavatkoz�s ellen�re. Mi lehet ennek az oka? NEM nemzetkarakterol�giai, �ghajlati, vagy birodalmi okok! s�lyosbod� piaci felt�telek (gabona cserear�ny-roml�sa) az �llami beruh�z�sok z�me improdukt�v az I. vil�gh�bor� puszt�t�sai �s az ut�na indul� protekcionizmus (hat�rv�ltoz�sok, sz�tszakadt piacok, v�dov�mok; f�ldreform) a h�bor�ban az amerikai kontinens vette �t Ny-Eu. mg.-i ell�t�s�t �jj��p�t�s ut�n m�gis 5%-os �ves n�veked�s, fellend�l�s

5. A t�megek sz�nre l�p�se �ltal�nos hadk�telezetts�g, szabad utaz�sok, terjedo �r�stud�s mobiliz�l�d�s: t�megek tart�s �s szervezett politikai cselekv�se elso t�megp�rtok a szoci�ldemokrat�k (1870-80-as �vek) a sz�zadfordul� idej�n jelennek meg a parasztp�rtok fenyeget�s�k miatt a k�z�poszt�ly is t�megp�rtosodik nemzeti �bred�s �s p�rtok a 19. sz.-ban � nemzeti �s kisebbs�gi p�rtok v�laszt�jog bov�l�se: Ny-on n�vekvo gazdas�g mellett is neh�z K-K�-Eu.-ban viszont no a relat�v szeg�nys�g; a gazdas�gi fejlod�s elmarad a politikai mobiliz�l�d�s �teme m�g�tt) emiatt: a t�rsadalmi eroforr�sok eloszt�sa egyre igazs�gtalanabb; a politikai jogok is egyre szuk�lnek (ahelyett, hogy n�vekedn�nek!) vannak nyugatias demokrat�k, de fokozatosan �asszimil�l�dnak� �a strukt�ra gyozelme a sz�nd�k �s a szem�lyis�g felett�; �jobb egy kis korrupci�, mint az anarchia� � pl. Pa�ic, Sztambolijszki, Maniu, Nagyat�di a vezet�s prevent�v szoci�lpolitikai int�zked�sei a munk�sokat t�mogatj�k a parasztok rov�s�ra. Ut�bbiak ennek l�tt�n l�zong�sokat robbantanak ki

6. Szimul�lt demokratiz�l�s 1918�20: el�g demokratikus v�laszt�sok az eg�sz t�rs�gben Csehszl. kiv�tel�vel visszat�r�s a v�laszt�si vissza�l�sekhez ny�lt szavaz�s, korrupci�, rendori nyom�sgyakorl�s stb. Lengyelo.: t�l sok p�rt, k�osz � 1926-ban �llamcs�ny az �llami b�rokr�cia tov�bb eros�dik, a t�rsadalom f�l� no nyugaton a civil szf�ra ellenorzi a b�rokr�ci�t a f�lperif�ri�n egyens�lyban vannak a modern korban m�r nem a vall�s ir�ny�tja az emberek, a t�rsadalom tev�kenys�g�t, hanem a gazdas�g a 16. sz.-t�l l�tezo gazdas�gi lejto politikaiv� is v�lt (a gazdas�g �s a politikai kult�ra, demokr�cia fejletts�ge egyenesen ar�nyos) a vall�s, a kult�ra �r�ks�ge m�gis jelentos marad: r�mai katolikus ter�leten jogi racionalizmus, szerves liber�lis fejlod�s ortodox ter�leten a liberalizmus hagyom�nyellenes; a r�gi patriarch�lis �rt�keket, a faluk�z�ss�get �s az elmaradotts�got magasztalj�k. emiatt ezen orsz�gok politikai elitje t�madhat� �s labilis, az elitek konfliktusait eroszakkal oldj�k meg (mer�nyletek, puccsok sora a Balk�non, a f�ggetlens�g megteremt�se �ta �tlag 10�15 �venk�nt) (Rom�ni�ban csak 1918/20 ut�n!)

7. A (f�l)perif�ria t�rsadalmi r�tegei �s a �szabadon sodr�d� jobboldal� Politikai oszt�lyok: eros b�rokratiz�l�d�s, centraliz�ci� n�vekvo hatalmuk ellen�re poz�ci�juk ingatag, ez�rt katonai �s politikai eszk�z�kkel saj�t javukra v�ltoztatnak a piaci �s politikai szab�lyokon ennek megval�s�t�s�hoz sz�vets�gest keresnek �� Gazdas�gi elitek: hazai �s �idegen�, ipari vagy agr�r a liberalizmus �s parlamentarizmus h�vei, de csak konjunkt�ra idej�n v�ls�gok alatt hajlamosak a politikai elittel sz�vetkezni: �szabadon sodr�d� jobboldalt� alkotnak �s t�mogatj�k a bonapartista diktat�r�k l�trej�tt�t K�z�poszt�lyok: hasonl� megosztotts�g emellett f�lelem a lecs�sz�st�l, irigys�g; antiszemitizmus Als� r�tegek: eros�do �ntudat, de szuk�lo anyagi lehetos�gek emiatt n�vekvo el�gedetlens�g, l�zong�sok a szocialista mozgalmak kett�oszlanak, kialakulnak a kommunista p�rtok agr�r�llamokban tipikusak a parasztp�rtok is

8. Csehszlov�kia esete 1918: nem tudott d�nteni: t�rt�nelmi vagy etnikai �llamot hoz-e l�tre nem csak etnikai baj: a f�lperif�ria t�rsul a perif�ri�val a (f�l)perif�ria legdemokratikusabb �llama n�met �s francia mint�j� bonyolult p�rtrendszer: hexagon�lis alapstrukt�ra (a h�rom nagy t�rsadalmi r�teg 2�2 p�rtja) �szabadon sodr�d� jobboldal� (k�sobb sz�lsojobboldali p�rtokk� alakul) etnikai p�rtok (autonomista szlov�k, ruszin; szeparatista magyar, n�met) a b�rokr�cia �s a hadsereg lassan kiszabadul a parlament ellenorz�se al�l (eroskezu korm�ny, rendt�rv�ny stb.) � �tekint�lyelvu demokr�cia� alakul ki cseh gy�mkod�s Szlov�kia felett szlov�k �gyek miniszt�riuma, �llami �s banki t�mogat�sok, oktat�s fejleszt�se a kialakul� szlov�k �rtelmis�g sem a gazdas�gban, sem a cseh �llam-appar�tusban, hadseregben nem tal�l teret mag�nak a szabad�sz� szlov�k �rtelmis�g nemzeti radik�liss� fejlodik (sz�lsojobb) a szlov�k ipar ink�bb hanyatlik, mint fejlodik

9. �A k-(k�-)eu.-i kis�llamok nyomor�s�ga� Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g, Csehorsz�g/Csehszlov. hasonl� sorsa T�rt�neti �llamkeret�k �s a nemzet kiterjed�se elt�ro F�ggetlens�g�ket a 16�18. sz.-ban elvesztik Egyes korszakokban a reformok eur�pai �lvonal�ba ker�lnek Lo.: 1772�95.; Mo.: 1825�1849.; Cs.: 1918�1939. Ezen idoszak v�g�n mindh�rom elbukik A kudarc ut�n hib�s k�vetkeztet�seket vonnak le a nemzetis�geket teszik feleloss�, eg�sz r�gi �llamukat akarj�k nem l�tj�k be, hogy buk�suknak objekt�v okai is voltak (�nrendelkez�si elv) Lo. mindh�rom feloszt�ja ellen harcolni kezd Mo. elhiszi, hogy a Habsburg Bir. �r�k �letu sz�ks�gszerus�g Cs. m�r 1918-ban sem tudott d�nteni, hogy etnikai vagy t�rt�nelmi alapon szervezodj�n meg Emiatt (is) feleros�dnek az antidemokratikus von�saik Cs. �s Lo. mindk�t vil�gh�bor� ut�n olyan szerencs�s volt, hogy a nagyhatalmak hajland�k voltak legal�bb r�szben meg�rteni oket Mo. viszont mindig �rosszkor ny�jtotta be a sz�ml�t�

10. A nagy vil�gv�ls�g (1929�33) a kapitalizmus bizalmi v�ls�ga a nemzetk�zi munkamegoszt�s nem hozott mindenhol j�l�tet az egy�ni szorgalom helyett a kock�zatv�llal�s, spekul�ci� eredm�nyez vagyont K�z�p-Eur�p�ban k�l�n�sen nagy ellenszenv a (fin�nc)kapitalizmussal szemben sok baloldali az I. vil�gh�bor� fo ok�t is a kapitalizmusban l�tta ipari t�ltermel�s, �s tozsdei spekul�ci�k, majd krach p�ld�tlan �rzuhan�s (foleg mezogazdas�gi) a termel�s, majd a bankok teljes �sszeoml�sa sosem l�tott m�rt�ku munkan�lk�lis�g (30�35%) okok: t�ltermel�s; az I. vil�gh�bor� �s a b�k�k; ad�ss�gok, j�v�t�tel; az USA kivonul�sa a gazdas�gi ir�ny�t� szerepbol is a centrum k�pes kezelni a politikai v�ls�got politikai k�vetkezm�nyek a (f�l)perif�ri�n a mobiliz�l�dott, de szeg�ny t�meg megk�rdojelezi a liber�lis elveket (pl. a komparat�v elony�k elv�t), feleros�dik a Nyugat- (�s demokr�cia-) elleness�g megeros�dnek a sz�lsos�ges p�rtok � amely orsz�gokban 1919 �ta csal�dotts�g volt, ott a rev�zi�s t�rekv�sek is fel�l�nk�lnek utcai �sszecsap�sok, k�osz � eros ig�ny a �rendre�

11. A Szovjetuni� �s a szt�linizmus 1922: n�gy tag�llamb�l �ll� szocialista sz�vets�gi k�zt�rsas�g hadigazdas�g, majd 1921-tol NEP (��j gazdas�gpolitika�) Lenin betegs�ge, politikai v�grendelete. Ut�da Szt�lin, aki �tmenetileg szak�t a vil�gforradalom koncepci�j�val (k�sobb h�d�t�ssal folytatja) szocializmus egy orsz�gban: az oszt�lyharc a szoc. idej�n is egyre �lezodik ostromlott erod �rzete: iparos�t�s, fegyverkez�s, ideol�giai harc a Nyugattal alternat�v�k: Trockij permanens (vil�g)forradalma, Buharin NEP-p�rtis�ga 1929 � a fordulat, �m�sodik bolsevik forradalom�: �t�ves terv, kollektiviz�l�s, a terror kezdete, a forradalom etatiz�l�sa az etatizmusnak nem megfelelo r�szeket kidobta a marxizmusb�l (pl. elveti az �llam elhal�s�nak elv�t, az egyenlosdit, a feminizmust, de megtartja a csal�dot) az eredeti (szocialista) felhalmoz�s: a paraszts�g kiszipolyoz�sa, �h�ns�g milli�k pusztultak el (terror + �h�ns�g), de a gazdas�g fellend�lt politikai rendors�g, Gul�g, politikai tisztogat�s (1934-tol) c�lszem�lyek: �gazemberek, b�rokrat�k, lelk�k m�ly�n mensevikek� (Lenin) Szt�lin tette logikus: ha csak lev�ltja ezeket, jelentos ellenz�ket kre�lt volna a perek c�lja: �ostrom�llapot� fenntart�sa, f�lelemkelt�s, l�tszategyenlos�g m�rt�ktelen szem�lyi kultusz, de ennek ellen�re nyugati apolog�t�k

12. Nacionalizmus �s kommunizmus a bolsevik forradalom exportja: a Komintern legnagyobb sikere a Magyar Tan�csk�zt�rsas�g (1919) m�shol azonban minden akci� kudarcba fulladt, foleg Fro. seg�ts�get is adott a szovjetek visszaszor�t�s�ra (pl. Vars�) a kommunista p�rt m�gis n�pszeru a szl�v �llamokban (kiv�ve Lengyelo.) Ezekben leg�lis a KP �s 12% feletti t�mogatotts�got is el�rt. (Bg., Jug.: k�sobb betiltj�k) Lo., Ro. ter�leti vit�k, Mo.: t�rt.-i m�lt (1849) miatt n�pszerutlen Oroszorsz�g � �s �gy a kommunizmus is a KP-okat folyamatosan t�mogatt�k a kisebbs�gek, mert a kommunist�k szemben�lltak a nemz.-i megk�l�nb�ztet�ssel (ukr�n, belorusz, maked�n, zsid� sot magyar kisebbs�gek is) Moszkva azonban merev internacionalizmus�val sokakat maga ellen ford�tott (pl. 1919 Magyarorsz�g�n) 1935-tol z�ld �t a nemzeti kommunizmusok sz�m�ra Szt�lin kidolgozta a �j� �s �rossz� nacionalizmus elm�let�t is a kisebbs�gi j�, a t�bbs�gi rossz k�sobb: az orosz j�, a t�bbi rossz

13. A radik�lis jobboldal t�rh�d�t�sa A kommunizmushoz hasonl� okok: gazdas�gi leszakad�s, n�vekvo �r�stud�s, mobiliz�l�d�s, �j politikai oszt�ly alakul a �szabad�sz� �rtelmis�gbol� Elt�ro okok: az I. vil�gh�bor� �s a bolsevikok hat�sa a paraszts�g mobiliz�l�sa: katonak�nt bej�rj�k Eur�p�t a nemzeti f�ggetlens�g nem hozott gazdas�gi fellend�l�st � csal�d�s nemzeti s�relmek is (dikt�lt b�ke vagy a m�lt� jutalom hi�nya) � csal�d�s a tisztek leszerel�se �jabb �szabad�sz� �rtelmis�get� kre�lt � minden�tt frontharcos-sz�vets�gek alakultak az orosz forradalmak (elleni l�p�sek) radikaliz�lt�k a jobboldalt is (a bolsevik mint�k/p�ld�k �tv�tele) v�gso fellend�l�st a nagy v�ls�g hozott (munkan�lk�lis�g) a jobboldali radik�lis elit is a szeg�nyebb r�tegbol + nemzetis�gekbol verbuv�l�dott

14. A radik�lis jobboldal v�ltozatai Nemzeti radikalizmus nacionalizmus, sovinizmus: 19. sz-i Franciao. (antiszemitizmus is) fasizmus: szocialista gy�kerek (Corradini prolet�r �s tok�s nemzetei, majd Mussolini g�tl�stalan, harcias ideol�gi�ja; az elitek k�rforg�sa) Kelet-K�z�p-Eur�pa: kezdetben a VMRO, Fekete k�z stb. A h�bor� ut�n is �mozgalmak�. Jellemzoik: t�rsadalmi �jraeloszt�s, paraszti romantika (�oshonoss�gi� szeml�let r�v�n) Nemzetek feletti (idonk�nt vall�si) sz�lsojobboldal n�cizmus: �j vil�grend terve. A faji ideol�gia �tdolgoz�sa (Eur�p�n bel�li faji harc, antiszemitizmus), �lett�r, h�d�t�s, bossz�. A vezet�sre termett nemzet is fel�ldozhat� D�lib�bos faji eredetmond�k minden�tt kialakultak jobbratol�dott kereszt�nyszocialist�k: a katolikus f�lperif�ria harca a �protest�ns nyugat� �s az ortodox kelet ellen az egyh�z tradicion�lis liberalizmus- �s kapitalizmus-elleness�ge vall�si alapon �ll� antiszemitizmus (a szabadkomuvesek �s/vagy a zsid�k kiszor�tj�k az er�nyes embereket a vezeto helyekrol) civil t�rsadalom elismer�se, ink�bb autoriter, mint diktat�rikus

15. N�metorsz�g �s a n�cizmus �tord�f�s�; gyenge demokr�cia (Weimar); Versailles; v�ls�g Hitler: s�rpuccs, Mein Kampf (�lett�r, fajelm�let) a jobboldal (nagyiparos + junker) �szabadon sodr�dott� a kommunista vesz�ly miatt fel akart�k haszn�lni Hitlert �tmeneti alak helyett szigor� diktat�ra Reichstag-tuz � felhatalmaz�si t�rv�ny, p�rtok betilt�sa Hindenburg hal�la ut�n: �F�hrer und Reichskanzler� a gazdas�gi v�ls�g felsz�mol�sa (aut�p�ly�k, VW, hadiipar) hossz� k�sek �jszak�ja (a n�ci p�rt szocialista sz�rnya ellen) antiszemita politika: n�rnbergi t�rv�nyek, Krist�ly�jszaka terror: koncentr�ci�s t�borok; SA, SS, Gestapo stb. a n�cik uralma kor�nt sem teljes! a versailles-i rend felr�g�sa, fegyverkez�s; �etnikai� terjesz-ked�s, majd Molotov�Ribbentrop paktum (1939. aug. 23.)

16. Kommunizmus �s n�cizmus Hasonl�s�gok radik�lis ideol�gia, nemzeti �s szocialista elemekkel �ltudom�nyok, ut�pikus c�llal totalit�rius p�rt�llami rendszer vez�relv kollektivizmus eros b�rokr�cia mesteri demag�g propaganda ellens�gk�p, gyul�let sz�t�sa gengszerizmus, n�pirt�s, eroszak, vil�gh�d�t� tervek erosen militariz�lt k�z�let erk�lcsi nihilizmus a liber�lis demokr�cia megvet�se