Szabálysértési jog

(Közigazgatási büntetőjog) Szabálysértési jog

Szabálysértési jog – Kisbűncselekmények, Bagatellcselekmények büntetőjoga – Közigazgatási büntetőjog. • Vegyes karakterű jogterület, két jogág határán áll (büntetőjog [fogalmi rendszere, alapintézményei]– közigazgatási jog [alkalmazott joganyag, eljárás rendje, eljáró hatóságok]). • Szabálysértések: kisebb súlyú jogsértések, melyek a jogalkotó szándéka szerint nem érdemelnek büntetőjogi üldözést, kriminalizálást, viszont olyan veszélyeket hordoznak és sérelmeket okozhatnak, melyek a társadalom intézményes rosszallását idézhetik elő. • Leválasztó elméletek: • Természetjogi felfogás: a bűncselekmény az ember természettől fogva létező jogait sérti (önmagában tilalmazott), míg a kihágás csak a pozitív jogot sérti (az ember alkotta jog által tilalmazottak). Lásd: letépek egy szál hóvirágot. • Veszélyeztetési elmélet: bűntettnél a veszély absztrakt mérhető, eredménye jelentős; míg a kihágásnál a veszély konkrétan, mennyiségileg nem mérhető.

Leválasztó elméletek: • Processzuális felfogás (Merkl): a közigazgatási és igazságügyi (bírói) büntetőjog csakis a hatáskörök megállapítása, ill. szétválasztása révén különböztethető meg egymástól. • Angyal Pál elméleti munkássága alapozta meg, ill. tette lehetővé a magyar közigazgatási büntetőjog létrejöttét: a kihágások a fennálló társadalmi rendet csekély mértékben veszélyeztetik, ugyanakkor a közigazgatás rendjét akadályozó, veszélyeztető cselekmények. • Kihágási büntető törvénykönyv • 1879. évi XL. törvénycikk (Kbtk.). • A korabeli büntetőjogi kodifikáció a bűncselekmények hármas felosztását alkalmazta: bűntettek, vétségek, kihágások. • Kihágást (törvényhatósági) rendelettel is lehetett statuálni, melyhez szükség volt a belügyminiszter jóváhagyására is. • A kihágás kísérlete nem volt büntethető. • A vétkesség foka szempontjából a gondatlanság volt az uralkodó.

Kihágási büntető törvénykönyv • Legfőbb szankció a pénzbüntetés volt, az elzárás max. időtartama 2 hónap lehetett. • A kihágások döntő többségét a közigazgatási hatóságok bírálták el, a járásbíróságok csak a legsúlyosabb ügyekben döntöttek. • 1957. évi 17. tvr.: megszünteti a kihágásokat; azok egy részét bűntetté, más részét szabálysértéssé nyilvánította. • Az 1960-as évek kodifikációs munkálatai eredményeképpen született meg az 1968. évi I. törvénya szabálysértésekről. • Megtartotta az új jogterület önállóságát. • A Különös rész áttekinthetővé vált, mivel a törvénybe fel nem vett szabálysértéseket egyetlen kormányrendeletben foglalták össze. A helyi tanácsok statuálási joga szintén megmaradt. • A legfőbb szankció továbbra is a pénzbírság maradt, elzárást 30 napig tartó időviszonylatban lehetett megállapítani.

1968. évi I. tv. a szabálysértésekről: • Megmaradt a vegyes közigazgatási fórumrendszer. • A törvényben szabályozásra került az egységes szabálysértési eljárás is. • A törvény ugyanannál a szervnél helyezte el a nyomozói-vádlói feladatokat, ahol magát ítélkezést is, anélkül, hogy lehetőséget adott volna bírósági felülvizsgálatra, így az ügy nem juthatott túl a közigazgatáson. • 1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésekről: • Az új törvény szerint az eljárás alá vont személy ha nem ért egyet az ügyében hozott határozattal, halasztó hatályú kifogást nyújthat be, mely lehetőséget ad a szabálysértési hatóságnak arra, hogy határozatát visszavonja vagy módosítsa. • A szabálysértési hatóság határozata ellen az eljárás alá vont személy bírósághoz fordulhat. • A bíróság a kifogásolt döntést teljes mértékben (jog és ténybelileg is) felülvizsgálhatja, de az abban foglalt szankciót nem súlyosbíthatja: a határozatot hatályában fenntarthatja, megváltoztathatja, ill. hatályon kívül helyezheti. • Súlyosbításnak csak akkor lehet helye, ha a bíróság bizonyítást vesz fel, és az újonnan felmerülő tények alapján súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.

A szabálysértés fogalma: • A bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom együttélési normáit. • Akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás rendes működését. • Meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. • A szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit a törvényben meghatározott joghátrány fenyegeti. • Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg. • A szabálysértési cselekmény tartalmi elemei. • Tényállásszerűség: • A vizsgált cselekmény teljes mértékben kimeríti-e a jogszabályban meghatározott szabálysértés tényállási elemeit. Elkövettük-e a tényállásban foglalt cselekményt vagy nem? Bünteti-e jogszabály, vagy sem a cselekményt? • Társadalomra veszélyesség (jogellenesség): Társadalomra veszélyes az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. • A jogalkotó feladata meghatározni azt, hogy egy cselekmény társadalomra veszélyes-e, ill. pönalizálandó-e. • A jogalkalmazó feladata eldönteni azt – a törvényes keretek figyelembe vételével -, hogy a cselekmény az elkövetéskor veszélyes-e a társadalomra.

A szabálysértési cselekmény tartalmi elemei. • Felróhatóság (bűnösség): • A bűnösség a jogszabályi tényállás tárgyi oldalához (cselekményhez, eredményhez) fűződő pszichikai viszony. • A pszichikai viszony a tettes bűncselekményre vonatkozó érzelmi, értelmi viszonyulásában: annak rágondolásában, vagy rágondolásának hiányában jelentkezik. • A bűnösséget, mint pszichikai viszonyt, a szándékosságban, ill. a gondatlanságban tudjuk nyomon követni. • Szándékosság: „Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.” A szándékosság két formáját különböztetjük meg: • Az egyenes szándékot (dolusdirectus): • Értelmi oldalán: az ok okozati kapcsolat és az eredmény előre látása helyezkedik el, a tettes tudja, mit csinál. • Érzelmi oldalán az előre látható cselekmény kívánása helyezkedik el. Az elkövető egyenesen vágyik az eredmény után, tudatában megjelenik cselekménye következménye. (Pl. késő este azért megy ki az utcára, hogy szomszédasszonyán erőszakos közösülést kövessen el, amikor az hazafelé tart.) • Eshetőleges szándékot (doluseventualis): • Értelmi oldala ugyanúgy alakul, mint az egyenes szándéknál. • Érzelmi oldala viszont az érdektelenségben jelenik meg, abba belenyugszik. Nem kívánja azt, de létrejöttébe belenyugszik. (Pl. bérgyilkos lelő egy politikust, de hogy golyója mást is megsebesíthet, azzal már nem foglalkozik, nem érdekli.) • A szándék intenzitása keletkezhet • előzetes megfontolásból, • pillanatnyi indulatból, • a kínálkozó alkalom gyors kihasználásából.

A szabálysértési cselekmény tartalmi elemei. • Felróhatóság (bűnösség): • Gondatlanság: „Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.” A gondatlanság két formáját különböztetjük meg: • A tudatos gondatlanságot (luxuria): • Értelmi oldalán: az ok okozati kapcsolat és az eredmény előre látása helyezkedik el, a tettes tudja, mit csinál. Tisztában van a lehetséges következményekkel. Lehet, hogy nem történik semmi. Lehetséges, hogy elköveti, megvalósul a törvényi tényállás, ill. egy harmadik eredmény is bekövetkezhet. • Érzelmi oldalánaz előre látható cselekmény eredményének elmaradásában bizakodik. Egyfajta könnyelműség jellemzi. (Pl. Éjszaka behajt az egyirányú utcába, de éppen ellenkezően. Abban bízik, hogy ekkor más úgysem hajt be senki az utcába.) • Hanyag gondatlanságot (negligentia): • Értelmi oldalán nem látja előre cselekménye következményeit, mivel nem tanúsítja a tőle elvárható odafigyelést, gondosságot. Egyszerűen hiányzik az értelmi oldal, mivel rágondolás, átgondolás, előrelátás is nem jelenik meg. • Érzelmi oldal: amire nem gondolok, ahhoz nem lehet érzelmi viszonyom sem. (Pl. Gödörásás közben beomlik az egyik fal és az illető munkás meghal. A mérnök rosszul tervezi meg az épületet, és az a lakóira omlik.) • Hivatásbeli gondatlanság (objektív gondossági kötelesség) • Magánéletbeli gondatlanság (szubjektív gondossági kötelesség)

A szabálysértési cselekmény tartalmi elemei: • Szabálysértést csak jogszabály hozhat létre: törvény, kormányrendelet, vagy önkormányzati rendelet (saját, szűkebb illetékességi területén). • Új szabálysértési tényállás létrehozása csak két módon történhet: • vagy a szabálysértési jogszabály kerül módosításra (törvény, kormányrendelet, vagy önkormányzati rendelet), • vagy más tényállást kitöltő jogszabályok határozzák meg azt (lásd közlekedési szabályok, és azok megsértése) - kerettényállások.

A szabálysértési (anyagi) jog alapelvei: • A jogterület átveszi mind a büntetőjog, mind a büntető-eljárásjog alapelveinek egy részét (anyagi jogi, ill. eljárásjogi [ezekről a későbbiekben lesz szó] alapelvek). • Nullumcrimen sine lege – nincs bűncselekmény törvény nélkül: „… kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít …” • Nulla poena sine lege – nincs büntetés törvény nélkül: „… s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget…” • Nullumcrimen sine culpa – nincs bűncselekmény bűnösség nélkül: „Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény…”; „Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.” • A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma. • Fő szabály szerint a bűncselekményt az elkövetésekor hatályos törvény szerint kell megítélni, kivéve ha a későbbi, elbíráláskori törvény az elkövetett cselekményt enyhébben bírálja el, vagy nem is tekinti már bűncselekménynek. • Egyben az időbeli hatály definíciója is: „A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Kivétel a fő szabály alól:„Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.” • Ne bisinidem- a kétszeres értékelés büntetőjogi tilalma, mely egyben eljárási alapelv is: 84. § (1) e) „a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében jogerősen elbírálták;”

A törvény hatálya: • Időbeli hatály: lásd előző diák. • Személyi hatály: • A törvényt minden belföldön elkövetett szabálysértésre alkalmazni kell állampolgárságra tekintet nélkül. • A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező személy szabálysértés miatti felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó. • Országgyűlési képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, ellene csak az OGY előzetes hozzájárulásával lehet büntető-, ill. szabálysértési eljárást indítani. A mentelmi jog felfüggesztésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, utána pedig a bíróság terjeszti azt elő az OGY elnökéhez. A képviselő mentelmi jogáról az OGY dönt. Szabálysértés esetén a mentelmi jogról a képviselő is lemondhat. • Az Alkotmánybíróság tagjaira az OGY-i képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók. • Az országgyűlési biztosokra szintén a az OGY-i képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy szabálysértési ügyben a legfőbb ügyész kéri a mentelmi jog felfüggesztését. • Hivatásos bíróval, ill. ülnökkel szemben büntető-, ill. szabálysértési eljárást indítani – a tettenérést kivéve – csak a kinevező, ill. a választásra jogosult hozzájárulásával lehet. Szabálysértési eljárást illetően a mentelmi jogáról az ülnök és a bíró szabadon lemondhat. • A legfőbb ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. A legfőbb ügyész mentelmi jogával kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt. • Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a legfőbb ügyész dönt, mentelmi jogának megsértése esetén a szükséges intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg. • Területi hatály: • Magyar Köztársaság területe, • Magyar lobogó alatt működő hajó, és magyar lajstromozású repülőgép fedélzete, • Önkormányzati rendelettel létrehozott szabálysértések esetén a kibocsátó önkormányzat településhatára az érvényesülési terület.

A részesek felelőssége: • Részesek: nem valósítanak meg tényállásszerű magatartást. Magatartásuk mindig járulékos, szükséges hozzá egy tettesi alapcselekmény. • Felbujtó, aki mást szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír. • Felbujtás nem állapítható meg, ha az elkövető magatartásában a szándékos rábujtás nem ismerhető fel. • A felbujtó magatartása lehet egyenes vagy eshetőleges szándékú is. • Az ő cselekménye nélkül a tettes nem valósította volna meg a bűncselekményt. „Öld meg az öregasszonyt, így miénk lesz a vagyona.” • Bűnsegéd (bűnsegély), aki szándékosan segítséget nyújt a szabálysértés elkövetéséhez. • Fizikai bűnsegéd (bűnsegély): minden olyan segítségnyújtás, ami nem minősül a törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartásnak, de előmozdítja a tettesi alapcselekmény megvalósulását. Pl. figyelő tevékenység, az elkövető helyszínre szállítása, a bűncselekmény eszközének elkészítése stb. • Pszichikai bűnsegély: a tettesben a szándék már kialakult, azt csak erősíti a pszichikai bűnsegéd. Pl. tanácsadás, figyelmeztetés, bíztatás, szándékerősítő jelenlét stb.

A szabálysértés stádiumai: • A bűncselekmény (szabálysértés) megvalósulási szakaszai: a bűncselekmény elkövetésének elhatározása, az előkészület, a kísérlet, és a befejezett bűncselekmény. Az előkészületnek a szabálysértési jogban nincs szerepe. • Befejezett bűncselekmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha a különös részben található valamely teljes tényállás megvalósul. • Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. • Csak szándékosbűncselekménynek van kísérlete. • Nem létezik kísérleti stádiuma: gondatlan bűncselekményeknek, a vegyes bűnösségű cselekményeknek, a tiszta mulasztással elkövetett bűncselekményeknek és a részegségnek. • A tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtését megkezdi. • De a bűncselekményt nem fejezi be. • Pl. mérgezett folyadék elhelyezése annak érdekében, hogy azt valaki megigya; lövés leadása az életfontosságú szervekre, stb. • A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. • Alkalmatlan kísérlet: a büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Pl. halottat összeszurkál, teljesen ártalmatlan szerrel akar valakit megmérgezni, stb. • A kísérlet büntetendőségét a különös részi tényállások külön rögzítik.

A felelősséget kizáró okok, büntethetőségi akadályok: • Büntethetőséget kizáró okok: máraz elkövetés pillanatában kizárják a felelősségre vonás lehetőségét. • Gyermekkor: a 14. életévét be nem töltött gyermek. Még nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy belássa cselekménye káros következményeit. Az elkövető születésnapján még gyermekkorúnak számít. • Kóros elmeállapot: az érintett személynél hiányzik az a beszámítási, belátási, értelmi, akarati képesség, mely lehetővé tenné számára a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedés, ill. cselekvés tanúsítását. Formái a Btk. Szerint: • Elmebetegség: az idegrendszer tartósan kóros állapota, amely súlyos zavarokat okoz a magasabb idegrendszeri működésben. • Skizofrénia – hasadásos elmezavar. A beteg a szűkebb környezetét megváltozottnak, idegennek érzi, cselekvéseit nem sajátjaként éli meg; úgy érzi külső erők irányítják, ill. befolyásolják. A személyiségváltozás a gondolkodás, az affektivitás és az éntudat zavarában jelenik meg. • Paranoia – téveszme. Akkor jön létre, mikor valakiben vélt vagy valós okból egzisztenciális fenyegetettség érzése alakul ki. Ilyenkor a személy a környezetére gyanakvással, félelemmel, bizalmatlansággal tekint. Típusai: nagyzásos téveszme, üldöztetési téboly, féltékenységi paranoia. • Mániás depresszió : a személy hangulati életének súlyos, beteges szintű zavara. Az egyes mániás fázisok sorozatosan váltják egymást: indokolatlan jókedv, eufória, gyors gondolkodás, alvásigény csökkenése – közöny, nyomott hangulat, szorongás, érzelmi kiürülés, visszahúzódás, önmarcangolás stb. • Bénulásos elmezavar: a központi idegrendszer vérbaj okozta szervi megbetegedése, mely bénulással, mozgászavarokkal, szellemi élet hanyatlásával jár együtt. • Gyengeelméjűség: oka lehet genetikai, vagy a magzati élet, a születés után, vagy korai gyermekkorban bekövetkezett károsodás folyománya. Értelmi fogyatékosság, amely nem betegség, ezért nem is gyógyítható. Formái: • Debilitas: az érintett személy képes elvégezni a kisegítő iskolában a 8 osztályt. • Imbecillitas: csak terápiás foglalkozásokon képesek részt venni. • Idiotizmus: saját magukról sem tudnak gondoskodni. • Szellemi leépülés - dementia: az értelmi teljesítőképesség – különböző okokból (öregkor, betegség) történő – végleges és folyamatos hanyatlása, leépülése. Okok lehetnek: Parkinson kór, Alzheimer kór, HIV vírus, ipari mérgek behatása.

A felelősséget kizáró okok, büntethetőségi akadályok: • Büntethetőséget kizáró okok: máraz elkövetés pillanatában kizárják a felelősségre vonás lehetőségét. • Kóros elmeállapot: • Tudatzavar: olyan átmeneti kóros állapot, melyben a tudat elhomályosul, beszűkül. A személynek a külvilágról csak homályos képzete van, ill. öntudatlan állapotban semmilyen. Előidézheti keringési rendellenesség, ill. cukorbetegség. • Az önhibából ittas, vagy bódult személyt ha a törvényi tényállást megvalósította, úgy kell tekinteni, mintha teljes mértékben beszámítási képessége birtokában lett volna cselekedete idején. A fenti állapotban elkövetett cselekmény a bűnösség szempontjából szintén lehet gondatlan, vagy szándékos. Ittas állapot jellemzői: vélt teljesítőképesség növekedés, önkontroll gyengülése, elvesztése, érzelmi hullámzás, heves indulatkitörés, ingerlékenység, lecsökkent gátlások, agresszivitás, súlyosabb esetben öntudatvesztés. • Személyiségzavar: csak akkor minősülhet kóros elmeállapotnak, ha patológiás, kóros tüneteket mutat. Legismertebb formája a pszichopátia: „A pszichopátia diszharmonikus személyiségfejlődés , amelyben a személyiség egyes összetevői túlhangsúlyozódnak, uralják a karaktert, addig mások - általában a finomabb komponensek amilyen a belátóképesség, érzelmi érzékenység, szociális érzékenység, empátia - hiányoznak.” (Belényessy Ibolya, http://lelekmento.freeblog.hu/archives/2007/11/30/Pszichopatia/). • Abban a kérdésben, hogy a cselekmény elkövetésekor a szóban forgó személy belátási képessége hiányzott vagy korlátozott volt, szakértő dönthet. „ Be. 101. § (2) A halál oka és körülményei, valamint az elmeállapot vizsgálatánál két szakértőt kell alkalmazni. Jogszabály más esetben is kötelezővé teheti több szakértő alkalmazását.” • Kényszer: • Bírói gyakorlat szerint: az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatás, amelyet a különös részben meghatározott törvényi tényállás megvalósítása érdekében a cselekményt kifejtő személlyel szemben alkalmaznak (ütlegelés, lekötözés, bezárás, fájdalom okozása stb.). Az erőszak irányulhat közvetlenül magára a leendő elkövetőre, de akár más személyre is annak érdekében, hogy az illető a kívánt cselekményt elkövesse. • Vis absoluta – akaratot megtörő erőszak (az ellenállás kizárt, az erőbehatás lenyűgöző). • Vis compulsiva – akaratot hajlító erőszak (az ellenállás nem kizárt). • Fenyegetés: • Olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. • Pszichikai ráhatás, mely közvetlenül vagy közvetetten (hozzátartozókon keresztül) a célzott személyre irányul, benne félelmet kelt. • Jellege: élet, egészség, testi épség, vagyoni hátrány stb. kilátásba helyezése.

A felelősséget kizáró okok, büntethetőségi akadályok: • Büntethetőséget kizáró okok: máraz elkövetés pillanatában kizárják a felelősségre vonás lehetőségét. • Tévedés: • A személy akkor van tévedésben, ha tudatában a valóságtól eltérő képzet alakul ki, de ő maga azt valósághűnek gondolja, olyan magatartást tanúsít, melyet a valóságot tükröző tudatállapotban nem tenne. A tévedésnek két formáját különböztethetjük meg: • Ténybeli tévedést – error facti: az elkövető a különös részben megfogalmazott valamely tényállás tárgyi oldalát tekintve tévedésben van: pl. fiatalkorú, hivatalos személy stb.). A szabálysértési jog leginkább a ténybeli tévedést veszi figyelembe a cselekvés megítélésekor. • Jogbeli tévedés – error iuris: a jogbeli tévedést csak kivételes esetben lehet megállapítani, az érintett személynek alapos okának kell lennie a cselekmény elkövetésére. Nem hivatkozhat eredménnyel a jog nem tudására akkor, ha a tőle elvárható kellő körültekintést, elővigyázatot nem tanúsította. A felelősség megállapítása függ a gondosságra való általános kötelességtől, ill. a gondosságra vonatkozó konkrét kötelezettségtől (lásd szakmai szabályzatok). • Jogos védelem: • Saját vagy mások személye, javai, vagy a közérdek ellen közvetlenül elkövetett jogtalan támadás elhárítása. • A jogos védelemmel az elkövetőnek okozott sérelem nem lépheti túl az elkövető által előidézett, ill. vélt sérelem nagyságát – a bírói gyakorlat alakította ki. • Végszükség: • Rokon természetű a jogos védelemmel. Feltétele, hogy a veszély előidézése a veszélyhelyzetbe került személynek ne legyen felróható, ill. mentő cselekménye kisebb sérelmet okozzon annál, mint amilyennel a veszély fenyeget. • A végszükségi helyzetet mindig valami külső, közvetlen, másként el nem hárítható erőhatás váltja ki, mely eredhet közvetlen emberi beavatkozásból, de természeti folyamatból is: természeti csapás, állat támadása, ember által okozott közvetlen veszély. • Egyéb kizáró okok: • A sértett beleegyezése, lásd sportolók esete. • Hivatásbeli kötelezettség teljesítése, lásd rendőr, ill. orvos tevékenysége. • Házi fegyelmi jog gyakorlása, lásd atyai pofon, anyai fülhúzás, szobafogság, stb. esetei. • Az elkövető halála az elkövetés folyamán. • Nem vonható felelősségre a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha a szabálysértést jogszabályban meghatározott feladata során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el, feltéve, hogy a szabálysértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál.

A felelősséget kizáró okok, büntethetőségi akadályok: • Büntethetőséget megszüntető okok: az elkövetés után lehetetlenítik el a felelősségre vonást. • Az elkövető halála. • A magánindítvány, a jogosult feljelentésének hiánya. • Ha jogszabály úgy rendelkezik, akkor az eljárás alá vont személy csak a sértett kívánságára (magánindítvány) vonható felelősségre. • A magánindítványt megteheti maga a sértett, törvényes képviselője, ill. az utóbbi esetében a gyámhatóság is. Ha a sértett meghalt, akkor hozzátartozója jogosult a rendelkezésre álló időben az esetleges magánindítvány megtételére. • A magánindítványt attól a naptól számított 30 nap alatt lehet előterjeszteni, amelyen a sértett az eljárás alá vont személy kilétéről tudomást szerzett. • A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. • A magánindítvány a szabálysértési hatóság érdemi határozatának meghozataláig visszavonható. • Elévülés: • Az elévülés az idő múlásához kötött következmény. Az idő előrehaladtával a tanuk emlékezete elhalványul, a bizonyítékok elenyésznek, a bűncselekmény (szabálysértés) feledésbe merül, a büntetés aktualitása csökken. • Szabálysértési jogban az elévülési idő alapesetben 6 hónap, de a cselekmény elkövetésétől számított 2 év elteltével senkit sem lehet szabálysértési felelősségre vonni. • Az eljárási cselekmények közül azok, melyek az ügy megítélését előbbre viszik, félbeszakítják az elévülési időt: pl. ügy áttétele, tartózkodási hely felkutatása, előállítás, érdemi határozat stb. • Az elévülés kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az azt megvalósító cselekmény véget ér. • Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll. • Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének.

A szabálysértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények: • Céljuk, hogy a jogsértéssel arányos hátrányt helyezzenek kilátásba: • Speciális prevenció: az elkövetőt visszatartsa a jövőbeli (ismételt) normaszegéstől. • Általános prevenció: a társadalom többi tagját is felszólítja a normakövetésre, „elrettenti” a deviáns, normaszegő viselkedési módoktól. • A szabálysértési törvényben megfogalmazott büntetések • az elzárás és a • pénzbírság; • A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: • járművezetéstől eltiltás, • az elkobzás, • a figyelmeztetés és a • Kitiltás.

Az elzárás: • A legsúlyosabb, alkotmányos alapjogot is korlátozó szabálysértési szankciófajta: „55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.” • Az alkalmazhatóság garanciális alapelvei: • Kizárólag törvény állapíthat meg olyan tényállást, mely elzárással (is) büntethető. • Mindig csak vagylagosan, a pénzbírság alternatívájaként alkalmazható. • Megállapításáról csak bíróság dönthet. • Az elzárás legrövidebb időtartama 1 nap, míg leghosszabb időtartama 60 nap, fiatalkorú esetén 30 nap, halmazati büntetésként felnőttkoriaknál 90 nap, míg fiatalkorúak esetén 45 nap. • Az elzárás időtartamába egy az egyben beleszámít a szabálysértési őrizet teljes ideje, ill. a 4 órát meghaladó előállítás is. • Nem lehet elzárást kiszabni: • fogyatékos személyre, • kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személyre, • a terhesség 4. hónapját elérő nőre, • 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülőre, • a fogyatékos, vagy folyamatos ellátást igénylő hozzátartozóját egyedül gondozó személyre.

A pénzbírság: • Legalacsonyabb összege 3000 Ft, legmagasabb összege 150 000 Ft. Önkormányzati rendelet 50 000 Ft-ban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. • Ha a pénzbírság adók módjára nem hajtható be, akkor közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. Az elzárásnál ismertetett kivételt képező személyeknél az ‘átváltást’ nem lehet alkalmazni. • 1 napi közérdekű munka = 5000 Ft. • 1000-3000 Ft közötti összeg = 1 napi elzárás. • Az elzárás napjait úgy kell meghatározni, hogy a bírság összege maradék nélkül osztható legyen az elzárás napjainak számával. • A pénzmellékbüntetés mértékét célszerű úgy meghatározni, hogy az elkövető a törvényes tartási kötelezettségei mellett a maga és tartásra szoruló családtagja minimális megélhetésének veszélyeztetése nélkül saját keresetéből, jövedelméből – akár részletekben is – képes legyen azt megfizetni. • A pénzbírságot kiszabó határozatban dönteni kell arról is, hogy a bírság hány napos elzárásnak feleltethető meg.

Járművezetéstől eltiltás: • Pénzbírság kiszabása mellett, vagy önálló intézkedésként alkalmazható. • A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhat. • Az eltiltás legrövidebb időtartama 1 hónap, leghosszabb időtartama 1 év. • Az intézkedés akkor is alkalmazható, ha az elkövetőnek nincs járművezetői engedélye. • Az elkobzás: • Az elkobzás lehet büntető, ill. védelmi célzatú. • Védelmi célzatú, ha az elkobzás tárgya, eszköze, eredménye a közbiztonságra veszélyes. • Büntető célzatú, ha az elkövető a jogsértés útján vagyoni előnyhöz jut. • El kell kobozni a dolgot, ha • az, az eljárás alá vont személy tulajdona és a szabálysértés elkövetésekor használta (pl. csempészéshez átalakított gépkocsi, pénznyerő automata), ill. • a dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti (pl. lőszerelem, légfegyver, gázfegyver stb.), • a szabálysértés útján jött létre (pl. pénzutánzat), • azt az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól kapta (pénz, vagy bármely más dolog), • arra nézve követték el a szabálysértést, és jogszabály elkobzását kötelezővé teszi (pl. védett növény-, vagy állatfaj). • Az elkobzás akkor is alkalmazható, ha az elkövető nem vonható felelősségre. • Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll át. • Nincs helye elkobzásnak, ha a cselekmény elkövetése óta 2 év telt el.

A figyelmeztetés: • A hatóság rosszallását kifejező, nevelő célzatú intézkedés, mely felhívja az elkövető figyelmét a további hasonló cselekményektől való tartózkodásra. • Feltételei: • a szabálysértés csekély súlyú, • a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható. • Kitiltás: • A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, ill. sportlétesítményből. • Az elkövető meghatározott területen tartózkodása veszélyezteti a közrendet, mivel további jogsértések, akár bűncselekmények elkövetését teszi valószínűvé. • Egységes, országos beléptető, ill. nyilvántartási rendszer nélkül a szankció alkalmazása értelmetlen.

A büntetés kiszabása: • A szabálysértési törvény a tettarányos felelősségen alapul. Az elkövető személyisége, ill. szociális helyzete másodlagos körülményként vehetők csak figyelembe.Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnnek. • Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző 2 éven belül az elkövető által elkövetett ugyanolyan vagy hasonló jellegű szabálysértés miatt történt felelősségre vonást. • Ha az eljárás alá vont személyt ugyanazon szabálysértési hatóság előtt, ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határa a ½-vel emelhető, de nem érheti el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét. • A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás és pénzbírság alkalmazása esetén a kiszabható büntetési tétel felső határa a ½-re csökken, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt - a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette. • Központi szabálysértési nyilvántartás  önálló feldolgozás tárgya.

Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól: • A szabálysértés elkövetése büntetett előéletet nem eredményez, ugyanakkor néhány esetben a közigazgatási anyagi jog bizonyos foglalkozások gyakorlásához, engedélyek kiadásához szabálysértésmentes előéletet fűz: pl. fegyvertartás, vagyonőri tevékenység stb. • Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, melyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az elkövető a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év után mentesül. • Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések: • Fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, de a 18-at még nem. • Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

A szabálysértés miatt eljáró hatóságok: • Községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző. • Ha a jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a jegyző - a közlekedésrendészeti és a vámszabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat. • A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. • Ha az eljárás alá vont személlyel szemben közúti közlekedési szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség - a vámszabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat. • A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el. • Szabálysértési jogkörben eljáró egyéb szervek: • az egészségügyi államigazgatási szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság; a bányafelügyelet; a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv; a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve; a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv; a szociális hatóság. • Bíróság: • Szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást a helyi bíróság bírálja el. • Elzárással is sújtható szabálysértések esetén I. fokon a helyi bíróság jár el. Az I. fokú ítélet ellen benyújtott fellebbezéseket a megyei bíróság bírálja el. • A szabálysértési hatóság döntései ellen benyújtott ügyészi óvást szintén a helyi bíróság bírálja el. • Helyi bíróság jogkörében bírósági titkár is eljárhat.

Illetékesség kérdése: • Alapesetben az eljárás alá vont személy lakóhelye határozza meg. • Az eljárás gyorsabb, és eredményesebb lefolytatása érdekében lehetőség van az eljárás alá vont személy tartózkodási helyének, munkahelyének, szolgálati helyének, az elkövetés helyének és a cselekmény felderítésének helyének figyelembevételére is. • Ha több személy ellen járnak el, bármelyikük lakóhelye alapul szolgálhat az illetékesség megállapításához. • Illetékességi vitában a közös felettes szerv, ennek hiányában a felügyeletet ellátó miniszter dönt. • A szabálysértési ügyben emelt kifogás elbírálására a szabálysértési hatóság székhelye szerinti helyi bíróság az illetékes. • Szabálysértési eljárásban az ügyész hatáskörét és illetékességét annak a helyi bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amelynek területén működik (Ez alól a kötöttség alól a legfőbb ügyész, ill. a főügyész felmentést adhat.) • Áttétel: • Ha a szabálysértési hatóság megállapítja, hogy az adott ügyben nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, az ügyet haladéktalanul átteszi a megfelelő közigazgatási szervhez.

Kizárás: • Az ügyben a hatóság tagjaként, bíróként, ügyészként nem járhat el az, aki • - Objektív kizárási okok - • az eljárás alá vont személy, védő, sértett, feljelentő, vagy ezek képviselője, ill. hozzátartozója vett részt, • aki tanúként vagy szakértőként vett részt. • Ügyészként nem vehet részt az eljárásban, aki korábban a szabálysértési hatóság tagjaként vagy bíróként, ill. ezek hozzátartozójaként járt el. • Bíróként nem vehet részt az eljárásban, aki korábban a szabálysértési hatóság tagjaként vagy ügyészként, ill. ezek hozzátartozójaként járt el. • - Szubjektív kizárási ok - • akitől az ügy elfogulatlan, semleges megítélése egyéb más okból nem várható el. • Speciális kizárási ok: nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság sem, melynek vezetőjével szemben a fenti kizárási okok közül bármelyik fennáll. • A kizárás elbírálásáról a kifogásolt személy közvetlen felettese dönt.

A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek: • Az eljárás alá vont személy: • akivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatják, • aki a törvény (jogszabály) különös részében meghatározott, foglalt törvényi (jogszabályi) tényállásokat (valószínűleg) megvalósította. • Jogai az eljárás során: • Jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények, bizonyítékok alapján folyik ellene az eljárás. • Az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, a hatóságtól felvilágosítást kérhet. • Az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, készíthet. • A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki.

A védő: • Védő lehet: • kirendelés, vagy meghatalmazás alapján az ügyvéd (ügyvédjelölt), ill. az eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozója, • az eljárás alá vont személy törvényes képviselője. • Nem lehet védő: • a sértett, a sértett hozzátartozója és képviselője, • aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja, bíró, ügyész járt el, • aki az ügyben szakértőként, tanúként, tolmácsként vett részt. • A védő jogaira nézve az eljárás alá vont személy jogai az irányadók (hiszen az ő érdekeit képviseli). • A sértett: • Jogai a szabálysértés alá vont személyéhez hasonlóan alakulnak. A szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését e törvényben meghatározottak szerint kérheti. • A sértett jogait képviselője útján is gyakorolhatja.

A bizonyítás: • Elvek: • Relevancia elve: a szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles vizsgálni, tisztázni. • Ártatlanság vélelme: az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. • Bizonyítási teher: a felelősség bizonyítása a bíróságot és a szabálysértési hatóságot terheli. • Védekezés szabadsága: a terhelt védekezési szabadsága nem korlátozható; megilleti a hallgatás és a hazugság joga is. Két dolgot azonban nem tehet: más személyhez fűződő jogait nem sértheti, ill. mást bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat. • Bizonyítás szabadsága: a hatóságok a bizonyítási eszközöket, ill. bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékelik, és meggyőződésük szerint járnak el. • Bizonyíték mindaz a tény, adat, körülmény, amely a bizonyítási eszközből nyerhető. • Bizonyítás eszközei a tv. szerint: tanúvallomás, szakvélemény, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat, szemle, az elkövető vallomása. • Léteznek olyan tények, melyek köztudomásúak, vagyis a hatóságoknak tudniuk kell róluk, bizonyításuk felesleges. • Természeti jelenségek megfigyelésein, emberi tapasztalaton alapulnak: pl. a víz vezeti az áramot, nappalok-éjszakák váltakozása, az egyes létfontosságú emberi szervek elhelyezkedése, gyúlékony anyagok köre stb. • A hatóságuk hivatalból tudnak róluk: pl. jogszabályok, utasítások, elvi döntések, bírósági ítéletek stb.

A bizonyítás: • A tanúvallomás: • A tanú olyan információ, tény birtokában van, amelynek a szabálysértési ügy szempontjából jelentősége lehet. • A tanú idézésre köteles a hatóság előtt a megjelölt időpontban, ill. megfelelő módon (állapotban) megjelenni és vallomást tenni. • A tanúk meghallgatása egyenként, az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. • Adatfelvétel: a meghallgatás előtt tisztázni kell a megjelent tanú személyazonosságát, lakóhelyét, foglalkozását, ill. munkahelyét. • Tisztázni kell, hogy a tanú vallomástételének van-e akadálya. • A tanúvallomást megtagadhatja az eljárás alá vont személy hozzátartozója. • Ugyancsak megtagadhatja a tanúvallomást az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná. • Nem tehet vallomást, aki hivatalánál, ill. foglalkozásánál fogva titoktartásra kötelezett. • Nem kérdezhető ki tanúként az sem, akitől nem várható e helyes, értékelhető tanúvallomás – testi-, vagy szellemi fogyatékos egyén. • A tanút vallomása megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás esetleges következményeire is. • A 14. életévét be nem töltött személy csak akkor lehet tanú, ha a tőle nyerhető információ, bizonyíték másképp nem beszerezhető.

A bizonyítás: • A tanúvallomás: • A tanúhoz kérdések intézhetők. • Lehetőséget kell arra adni a tanúnak, hogy vallomását összefüggően, külső hatásoktól mentesen, nyugodtan mondhassa el. • Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, akkor a hatóságnak meg kell kísérelnie az eltérés okának tisztázását. • A tanú kérelmezheti, hogy személyi adatait az ügy irataitól elkülönítve, zártan kezelje a hatóság. • Szembesítés alkalmazása: ha a tanú(k), ill. az eljárás alá vont személy vallomása között ellentét merül fel, a szembesítendő felek a vallomásukban mutatkozó ellentétes állításokat egymás szemébe mondhatják. A szembesítés eredményét jegyzőkönyvbe kell mondani. Hatósági engedéllyel a felek egymáshoz is kérdést intézhetnek. • Szakvélemény: • Ha az eljárásban valamely bizonyítást igénylő tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a hatóság igazságügyi szakértőt rendelhet ki. • A szabálysértéssel okozott kár értékének megállapításához szakértő hivatalból nem rendelhető ki. Szakértő kirendelése kötelező, ha azt a sértett vagy az elkövető kéri, és a szakértő tevékenységének várható költségét meg is előlegezi. • A szakértő jogai: • beletekinthet a szükséges iratokba, • az eljárási cselekményeknél jelen lehet, • az elkövetőhöz, a sértetthez és a tanúkhoz kérdést intézhet, • a neki át nem adott tárgyat is megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt vehet belőle.

A bizonyítás: • Szakvélemény: • Az elkövető és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő eljárást. • Biológiai anyagok mintavétele: vér, vizelet, haj, bőr, köröm, béltartalom, nyál stb. • Egyedi emberi azonosítók vétele: kéz-, láb-, ujj-, homloklenyomat, fogsor minta stb. • A szakértő működési kereteit, kirendelését határozatba kell foglalni. • Ha a szakértő az idézés ellenére nem jelenik, és személyes meghallgatása nem szükséges, akkor szakvéleménye a meghallgatáson felolvasható. • Szakvélemény formái: • Egy szakértő egy szakvéleményt ad. • Több szakértő ad közösen előterjesztett együttes véleményt – egyetértés szükséges közöttük. • Több, eltérő szakághoz tartozó szakértő ad egyesített szakvéleményt – a szakértők között eltérő vélemény is megjelenhet, de azokat külön kell megfogalmazni. • A szakvélemény nem foglalhat állást arról, hogy a szabálysértés megvalósult-e, ill. az eljárás alá vont személy a történtekért felelősséggel tartozik-e. Az ügy érdemét érintő döntésre a szakértőnek nincs jogosultsága. • Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, a szakértő köteles azt megmagyarázni, illetőleg a szakvéleményt szükség esetén kiegészíteni. • Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető.

A bizonyítás: • Tolmács: • A szabály az anyanyelv használata alapelvének érvényesülését szolgálja. • A szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is alkalmazandók. • A tolmács díját és költségeit az állam finanszírozza. • A tolmács tényleges igénybevétele előtt meg kell győződni arról, hogy a kihallgatandó személy és a tolmács kellőképpen megértik-e egymást. • A kihallgatás formái különleges esetekben: • Hallássérült esetén – jelnyelvi tolmács alkalmazása, vagy írásbeli nyilatkozat tétele. • Siket-vak esetén – jelnyelvi tolmács alkalmazása szükséges. • Beszédfogyatékosság esetén – írásban tehet nyilatkozatot. • Tárgyi bizonyítási eszköz: • Minden olyan dolog, mely a bizonyítandó tény alátámasztására alkalmas lehet. • Csoportjaik: • Nyomhordozók: fizikai, kémiai vagy biológiai módon rögzítik a szabálysértés elkövetésének nyomait: emberi testen, tárgyakon keletkezett nyomok – pl. DNS, ujjlenyomat, széklet maradék, vérfolt stb. • A szabálysértés útján jönnek létre: pl. meghamisított áru, pénzutánzat stb. • A szabálysértés elkövetésének eszközei: pl. lőfegyver, ütőszerszám, vágószerszám, állatcsapda, átalakított autó, szúrószerszám stb. • Azok a tárgyak, melyekre nézve a szabálysértést elkövették: pl. védett növény, állat példánya, eltulajdonított ingóságok stb. • Tárgyi bizonyítási eszközök azok a tárgyak is, melyek műszaki vagy vegyi után képesek adatokat rögzíteni: pl. fénykép, filmfelvétel, hangfelvétel, számítógépes jelsorozat stb.

A bizonyítás: • Okirat: • Az okirat valamely tény, adat, esemény vagy nyilatkozat megtételének igazolására alkalmas irat. Két fő formáját különböztethetjük meg: a közokiratot és a magánokiratot. • Az okiratokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az okirati vagy okiratszerű tárgyakra is: fénykép-, film-, hang- videofelvétel, számítógépes adatrögzítés. • Az okirat a felolvasás által válik a tárgyalás, a bizonyítás részévé. Ezen eljárási cselekményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. • Az okirat teljes felolvasása helyett annak lényeges tartalma ismertethető, kivéve, ha a bizonyítás szempontjából az okirat szó szerinti felolvasására van szükség. • Ha az elkövető a kioktatás ellenére tagadja meg a vallomást, akkor a korábbi vallomásait, nyilatkozatait rögzítő okiratokat mégis fel lehet használni az eljárásban bizonyítási eszközként. • Ha viszont a mentességet élvező tanú tagadja meg jogosan a tanúvallomást, úgy az ő korábbi vallomásait, nyilatkozatait tartalmazó okiratok nem használhatók fel az eljárásban. • Ha viszont mentességgel nem rendelkezik a tanú, akkor vallomása, ill. nyilatkozata előzetes figyelmeztetés és rendbírság kiszabása után ismertethető, felhasználható az eljárásban.

A bizonyítás: Szemle: Olyan eljárás, melynek során lehetővé vélik bizonyítási eszköz feltalálása, feltárása; az elkövetés módját befolyásoló körülmények rekonstruálása. Bizonyítási módszer, bizonyos eljárási cselekmények sorozata, melynek során a hatósági megtekintés, ill. megfigyelés eredményét rögzítik. A szemle tárgya lehet: személy, tárgy, helyszín. A szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető. A szemle során minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben részletesen rögzíteni kell minden eseményt, fontosabb körülményt (szükség esetén helyszínvázlatot, fényképfelvételeket is készíteni kell). Az eljárás alá vont személy (elkövető) vallomása: Az eljárás alá vont személy , aki a leghitelesebben tud számot adni az általa elkövetett cselekményről. Viszont ő az a személy is, akinek a legfontosabb érdeke fűződik az eljárás számára kedvező végkimeneteléhez. Vallomástétel: A meghallgatást megelőzően tisztázni kell az eljárás alá vont személy személyazonosságát. Tisztázni kell az eljárás alá vont személy személyi körülményeit: vagyona, jövedelme, családi viszonyai, foglalkozása, vagyona stb. Ha ezekről nem hajlandó nyilatkozni, azt rögzíteni kell az eljárás irataiban. Figyelmeztetni kell a személyt arról, hogy a továbbiakban a rendelkezésre álló adatokat fogja a hatóság figyelembe venni. Figyelmeztetni kell a személyt arra, hogy a vallomástételt megtagadhatja, valamint amit mond, bizonyítékként felhasználható ellene az eljárásban. A figyelmeztetés elmaradása esetén a vallomás nem vehető figyelembe az eljárás során. Ha az érintett személy a vallomástételt megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ezen körülmény az eljárás lefolytatását nem akadályozza, ugyanakkor a védekezés ezen módjáról lemond. Lehetőséget kell adni az elkövetőnek arra, hogy vallomását összefüggően adhassa elő, ugyanakkor lehetőség van kérdések feltételére is a meghallgatás során. Szembesítés is alkalmazható.

Az eljárás megindítása: A szabálysértési eljárás feljelentés, ill. a szabálysértési hatóság észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. Feljelentést bárki tehet szóban vagy írásban. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentés tartalma: az ismert (?) elkövető személyi adatait (Ha a feljelentéskor az elkövető személye ismeretlen, az eljárást ismeretlen elkövető ellen kell megindítani.), az elkövetés helyét, idejét, az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével (Ha lehetőség van rá, csatolni kell a feljelentéshez a bizonyítási eszközöket is.), a helyszínen alkalmazott intézkedéseket, közlekedési szabálysértés esetén az elkövető nyilatkozatát a szabálysértés elkövetésének körülményeiről, ill. saját felelősségéről, károkozás esetén a károkozó és a károsult megnevezését, személyi adataikat, a kár jellegét, hozzávetőleges értékét, a biztosítás számát. A lefoglalás érdekében visszatartott dolgok megnevezését, azonosító adatait és jegyeit, a megőrzéssel megbízott személy nevét, a megőrzés helyét. Engedélyhez kötött jármű vezetése esetén a vezetésre feljogosító engedély számát, típusát, kategóriáját, a jármű üzemeltetőjének adatait. Okmányok elvétele esetén annak tényét és az átvételi elismervény sorszámát. Kitiltást elrendelő szerv megnevezését, a határozat számát. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés esetén a lőfegyver tartási engedély számát, kiállító hatóság megnevezését, a lőfegyver jellemzőit (lásd Vhr.). Ha a szabálysértést több személy követte el együttesen, valamennyi elkövető ellen egy feljelentésben kell az eljárást kezdeményezni. Az érdemi határozatot az ügyben az eljárás megindításától (iktatás napjától) számított 30 napon belül kell meghozni. Indokolt esetben a szabálysértési hatóság vezetője az ügyintézési határidőt 1× 30 nappal meghosszabbíthatja. Gyermekkorú sérelmére elkövetett szabálysértés esetén az ügyintézési határidő 15 nap (1× +15 nap).

A tényállás tisztázása: Ha a feljelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, ill. az eljárás megszüntetésére, a tényállás tisztázása érdekében a szabálysértési hatóság felhívja a feljelentőt további adatok közlésére (feljelentés kiegészítés), meghallgatja az eljárás alá vont személyt, sértettet, a feljelentőt, ill. más lényeges információval rendelkező személyeket, tanúkat, szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt vagy szaktanácsadót, iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez, ill. szerzetet be (megkeresés), más szerveket adatok közlésére hív fel. A szabálysértési hatóság indokolt esetben megkeresheti a meghallgatni kívánt személy lakóhelye, ill. tartózkodási helye szerinti szabálysértési hatóságot, hogy annak meghallgatását foganatosítsa, és az arról készült jegyzőkönyvet küldje meg. Ha az elkövető személy lakcím adata az eljárás során ismertté válik, megkeresés alapján az illetékes rendőri szerv a lakcímen tartózkodás tényét ellenőrzi.

Az eljárás megszüntetése: • Az eljáró hatóság az eljárást határozattalmegszünteti, ha • a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a felelősségre vont személy követte el; • az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, illetve tartózkodási helye, melyet az eljárás folytatásával sem garantálhat a hatóság; • az eljárás alá vont személy (elkövető) meghalt; • a felelősséget kizáró ok áll fenn; • a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében már jogerősen elbírálták; • a cselekmény olyan kötelesség megszegésében állt, melyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapított meg; • a cselekmény elévült; • az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül alkalmaz elkobzást.

Panasz a szabálysértési eljárásban: • Panasz nyújtható be: • a ruházat, csomag és jármű átvizsgálása ellen, • a hatósági lefoglalás ellen, • a rendbírság kiszabása ellen, • a házkutatás ellen, • az eljárás megszüntetése ellen, • a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen. • A panaszt a határozat közlésétől számított 8 napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál. • Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat 3 napon belül az illetékes ügyészségnek továbbítja. • Az ügyész a panaszt 8 napon belül elbírálja és • a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy • a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja.

Kártérítés megállapítása: Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság elsőfokú határozatának meghozataláig nem téríti meg az általa okozott kárt, a szabálysértési határozatban kötelezni kell őt annak megtérítésére (kivéve a közlekedési szabálysértéssel okozott kárt). A kár értékét a szabálysértési hatóság, ill. a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. Az elkövető a sértettel szemben ellenköveteléssel és beszámítási kifogással sem élhet. A szabálysértési hatóság határozata: Bevezető rész: eljáró szerv megnevezése,ügy száma, tárgya. Rendelkező rész: érdemi döntés (az eljárás alá vont személy személyi adatai, szabálysértés megnevezése, kiszabott pénzbírság mértéke, egyéb jogkövetkezmények), a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések (a pénzbírság és kár megfizetésének és meg nem fizetésének jogkövetkezményeit, pénzbírság átváltoztatása esetén a közérdekű munka, ill. az elzárás mértékét, a jogorvoslatra vonatkozó lehetőségeket – kifogás benyújtása).

A szabálysértési hatóság határozata: Indoklás: történeti tényállás és az azt alátámasztó bizonyítékok, a bizonyítékok értékelése, az eljárás során tett és jogorvoslat nélkül elutasított indítványok értékelése, alkalmazott jogszabályok megnevezése, Záró rész: a határozathozatal helye, ideje, értesítendő személyek és szervek neve, a hatóság részéről eljáró személy neve és aláírása, hivatalos bélyegző lenyomata. A kifogás intézésének szabályai: Pénzbírság kiszabását, járművezetéstől eltiltást, az elkobzást, a figyelmeztetést, a kitiltást, az okozott kárt és annak megtérítését megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője, vagy védőjekifogással élhet. Az okozott kár megtérítésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben a sértett is nyújthat be kifogást a szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított 8 napon belül. A kifogásban elő kell adni annak okát és célját.

A kifogás intézésének szabályai: A kifogásban új tényt is lehet állítani, ill. új bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A kifogás alapján a szabálysértési hatóság határozatát visszavonhatja, vagy módosíthatja. Ha a szabálysértési hatóság határozatát nem vonja vissza, vagy nem módosítja, akkor az ügyet a kifogás beérkezésétől számított 8 napon belül a helyi bírósághozteszi át. Az elkésett vagy a nem jogosult által benyújtott kifogást a szabálysértési hatóság elutasítja. Ez ellen 3 napon belül az illetékes ügyésznél panaszt lehet tenni. Ügyészi óvás: A benyújtott ügyészi óvásnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Az elkövető terhére tett óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül van helye. Ha a szabálysértési hatóság az óvásnak helyt ad, határozatát 8 napon belül hatályon kívül helyezi, vagy módosítja, melyről értesíti az ügyészt is. Ha a szabálysértési hatóság az óvással nem ért egyet, akkor az iratokat az óvással, ill. az észrevételeivel együtt az óvás elbírálásától számított 8 napon belül megküldi – az ügyész előzetes értesítése mellett – a helyi bíróságnak.

Ügyészi óvás: A bíróság egyes bíróként, az iratok alapján, 30 napon belül végzéssel dönt az óvás felöl: az óvásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha a bíróság az óvásnak helyt ad, akkor a szabálysértési hatóságot az óvásban szereplő eljárás lefolytatására kötelezi. A végrehajtás: Pénzbírság: A pénzbírságot, ill. egyéb pénzösszeget az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetnie. Az okozott kár értékét a sértett részére kell megtéríteni. Ha az elkövető a kötelezettségét nem teljesíti a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. Közérdekű munka: A pénzbírságot – az elkövető beleegyezése esetén – közérdekű munkára kell átváltoztatni, ha az adók módjára történő behajtás nem vezet eredményre. Az elkövető köteles a jegyző által meghatározott munkát végezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább 1 napon (szabadidejében vagy pihenőnapon) díjazás nélkül végzi. A közérdekű munka legrövidebb időtartama 1 nap leghosszabb időtartama 20 (halmazat esetén 30) nap. 1 nap közérdekű munkának legfeljebb 6 óra munkavégzés felel meg. Ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munkát, vagy nem tesz annak eleget, a közérdekű munkát elzárásra kell átváltoztatni. Ha az elkövető nem vállalja a közérdekű munkát, a pénzbírságot elzárásra kell átváltoztatni. Az elzárásra átváltoztatásról a helyi bíróság rendelkezik.

A végrehajtás: • Elzárás: • Ha az elkövető vagy helyette más a kiszabott pénzbírságot, vagy annak fennmaradó részét kiegyenlíti, az elzárás nem foganatosítható, ill. az elzárást meg kell szüntetni, az elkövetőt szabadon kell bocsátani. • Az elzárás letöltéséről. Ill. az azonnali szabadon bocsátásról a BV intézet haladéktalanul értesíti a bíróságot. • Ha az elkövető kórházi gyógykezelésre szorul, az elzárás foganatosítását félbe kell szakítani. • A pénzbírság, ill. az eljárási költség megfizetésére a szabálysértési hatóság, ill. a bíróság legfeljebb 6 hónapra részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat. • Méltányossági kérelem: • Kérhető elzárás elengedésére, mérséklésére; pénzbírság elengedésére, mérséklésére, járművezetéstől eltiltás mellőzésére; elkobzott dolog visszaadása érdekében. • Méltányosság megadására jogosult az egyes szabálysértések esetén: • Önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések esetén – közigazgatási hivatal. • Más szabálysértési hatóság esetén – felügyeletet ellátó miniszter. • Ha a felügyeletet nem miniszter látja el – központi hivatal vezetője. • Elzárás esetén a méltányosságot a köztársasági elnök gyakorolja. • A járművezetéstől eltiltást a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság, ill. bíróság értesítése alapján a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője hajtja végre.

Egyes szabálysértések: • Becsületsértés: • Meghatározás: „Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.” • Szabálysértési eljárás csak magánindítványra indulhat. • Elkövető személye: a szabálysértést bárki elkövetheti (de csak természetes személy!). • Alanya: a szabálysértést bárki ellen el lehet követni (csak természetes személy lehet!). A szabálysértést csak másik személy ellen lehet elkövetni. Az önirónia, az önvád stb. nem szankcionálandó. A becsületsértésnek mindig konkrét személyre kell irányulnia, az általános szidalmak, gyalázkodás nem valósítja meg a tényállást. • Csak szándékosan követhető el, kísérleti stádiuma kizárt. • Tárgya: az emberi méltóság, az ember közösségi és egyéni elismerésének, megbecsülésének sérelme. • Módja: • Az elkövetés leginkább szóban, verbálisan (vagy hasonló cselekménnyel) történhet meg, de lehetnek tettleges esetei is (fülhúzás, orrtekerés stb.). Tettlegesség esetén a Btk. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni, lásd később. • Kifejeződik a tettben a sértettel szembeni lenézés, gúny, lealacsonyító értékítélet, megvetés és megszégyenítés. • A kemény kritika és az indulat általi pillanatnyi szidalmak nem tekinthetők becsületsértésnek. • Külön eljárási rendelkezések: • A szabálysértési hatóság a feleket köteles meghallgatásra megidézni. • Ha a sértett az idézés ellenére nem jelenik meg, a hatóság a távolmaradását a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni. • A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megpróbálja a feleket kibékíteni. Ha a békítés nem jár sikerrel, az eljárás az általános szabályok szerint folyik tovább.

Egyes szabálysértések: • Becsületsértés: • Elhatárolások: • Becsületsértés vétsége: Aki mással szemben • a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, • nagy nyilvánosság előtt, ill. • tettlegesen, a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. • Rágalmazás: Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. • Gyermekkel koldulás: • Meghatározás: „Aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, ill. házalva kéreget, 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.” • A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, ill. az elkövető és a gyermek adatairól a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti. • Elkövető személye: a szabálysértést bárki elkövetheti. Nem szükséges a gyermek és az elkövető között fennállnia családjogi kapcsolatnak sem. A szabálysértéshez az elkövető eszközül használja fel a gyermekkorú személyt, aki koránál fogva nem büntethető (gyermekkorú  14. életévét még nem töltötte be). • Alanya: a szabálysértést bárkivel szemben el lehet követni. A szabálysértést legalább egy kívülálló, harmadik személy jelenlétében lehet elkövetni. • Csak szándékosan követhető el. • Tárgya: a gyermekkorú személy szellemi fejlődésének veszélyeztetése. A rendszeres koldulás nem szabálysértést, hanem a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg. • Módja: • Az elkövetés leginkább szóban, verbálisan történhet meg, de lehetnek, csatlakozhatnak hozzá akár tettleges mozdulatok is (szoknya, ruha meghúzása, a személy visszatartása, haladásának akadályozása, lakókörnyezetében történő zaklatás). • A zaklatás következtében nem a közösség rendjét, vagy nyugalmát éri ráhatás, hanem egy az elkövető személy által kiszemelt személy vagy csoport kerül akaratán kívül nem kívánt, kellemetlen, bántó, félreérthető helyzetbe. • Az elkövető a gyermekkel együtt, vagy a gyermeket felbujtva valósítja meg a tényállást.

Egyes szabálysértések: Tiltott szerencsejáték: Meghatározás: „Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható” A dolgot amellyel, ill. amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el kell kobozni. A szabálysértést csak közterületen, vagy nyilvános helyen lehet elkövetni. Magánházaknál szervezett tiltott szerencsejátékra nem vonatkozik. Közterület: közhasználatra szolgálóminden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét. Nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely. Elkövető személye: a szabálysértést bárki elkövetheti. A szabálysértés tényállásában a törvény különbséget tesz a szervező és a résztvevő között. A t. szerencsejátékot szervező súlyosabban szankcionálandó. Csak szándékosan követhető el, és az egyszeri elkövetés elegendő a tényállás megvalósításához. Tárgya: az Állam, ill. a résztvevők számára hátrányos következményekkel, vagyonvesztéssel járó tevékenység tiltása. Szerencsejáték: minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés, vagy a vesztés többnyire a vakszerencsétől, a véletlentől függ.

Önálló feldolgozásra kijelölt szakaszok: Szabálysértési törvényből (1999. évi LXIX. tv.): 68-70. § 80-81. § 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet 3, 5, 6, 7, 12, 17, 18. §-ok.

Szabálysértési jog