Gábor Kálmán A fer hatása a felsőoktatásra

1. Gábor KálmánA fer hatása a felsőoktatásra Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia 2006 Felsőoktatási Kutatóintézet Institute for Higher Education Research gkalman@ella.hu

2. MOTTÓ Ulrich Beck (2006) Választás a tét. Szeged, Belvedere, 71.o. A társadalmilag igazságos oktatáspolitika ezért a következő jelszót követi: aki gyengíti a szociális biztonságot, annak erősítenie kell az oktatási rendszert. Hiszen a képzésbe befektetni úgyszólván egyet jelent azzal a társadalombiztosítással, amely a társadalombiztosítás után jön. A költségvetés deficitje miatt szociális kiadásait csökkenteni kényszerülő állam ehelyett fordítsa iskolákra és a felsőoktatásra a pénzét. Még valami: a tandíj bevezetése és az esélyegyenlőség egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt. Mégpedig akkor, ha a tandíjakat országos diákhitel- és ösztöndíjmodell finanszírozására használják. Ezek kulcskérdések az oktatásügyi igazságosságért folyó harcban. Ez ugyanis nem az egyenlő felvételi esélyekkel kezdődik, hanem sokkal korábban, optimális esetben a riasztóan növekvő gyermekszegénység leküzdésével (ingyen óvoda a szegény családok gyermekeinek, ifjúsági projektek támogatása, egész napos iskolák stb.).

3. A fer háttere • A fer hatásának az oktatásra figyelembe kell venni: • Az oktatási expanzió hatását és következményeit. • A kétszintű képzés bevezetésének elkerülhetetlenségét és következményeit. • Globalizáció további erősödését, az állam szerepének további csökkenését. • Az elitek egyre növekvő ellenállását a tömegesedéssel szemben gkalman@ella.hu

4. A felsőoktatás expanziója gkalman@ella.hu

5. A felsőoktatás expanziója gkalman@ella.hu

6. A felsőoktatás expanziója gkalman@ella.hu

7. A felsőoktatás expanziója gkalman@ella.hu

8. A felsőoktatás expanziója * Az 1990. évtől 1999-ig főiskolai szintű képzés helyett főiskolákon és főiskolai karokon tanulók száma. **Az 1990. évtől 1999-igegyetemi szintű képzés helyett egyetemeken és egyetemi karokon tanulók száma. gkalman@ella.hu

9. A felsőoktatás expanziója gkalman@ella.hu

10. Az állami támogatás és egyenlőtlenség gkalman@ella.hu

11. Az állami támogatás és egyenlőtlenség gkalman@ella.hu

12. Az állami támogatás és egyenlőtlenség gkalman@ella.hu

13. Az állami támogatás és egyenlőtlenség gkalman@ella.hu

14. Származási háttér gkalman@ella.hu

15. A szülők legmagasabb iskolai végzettsége gkalman@ella.hu

16. A szülők legmagasabb iskolai végzettsége gkalman@ella.hu

17. gkalman@ella.hu

18. gkalman@ella.hu

19. Fogyasztás, életforma gkalman@ella.hu

21. gkalman@ella.hu

22. gkalman@ella.hu

23. gkalman@ella.hu

24. gkalman@ella.hu

25. gkalman@ella.hu

26. Képzés után gkalman@ella.hu

27. gkalman@ella.hu

28. gkalman@ella.hu

29. gkalman@ella.hu

30. gkalman@ella.hu

31. Következtetések • Azt láttuk, hogy a felsőoktatási expanzió a korábbi származási privilégiumok fennmaradása, sőt felerősödése mellett ment végbe. • Magyarországon két szintű képzés sajátossága, hogy összekapcsolódik a felsőoktatási expanzióval, amely egy felemás középosztályosodással jár együtt, egyfelől kiegyenlítődés figyelhető meg a hallgatók fogyasztói státuszában, életformájában, életvitelében, másfelől fennmaradnak a származási egyenlőtlenségek, sőt növekednek. Következésképpen a támogatási rendszer átalakításra van szükség. gkalman@ella.hu

32. Következtetések • Az egyetemi életforma fontos része a szabadidő eltöltése, a megélhetési költségek után különösen arányában a szórakozás és kulturális tevékenység, az élvezeti cikkekre, és kommunikációs eszközökre fordított költségek következnek, a tanulásra (könyvre, jegyzetre stb.) fordított költségek csak harmadik helyre kerülnek a rangsorban. • A továbbtanulási elképzelések azonban szorosan összefüggnek a szülők iskolázottságával. • Az egyéni életutak olyan fontos eseményeit nézzük mint a partner kapcsolatok kialakulása, házasság, gyerekvállalás, akkor az életkarriereknek még differenciáltabb volta rajzolódik ki. gkalman@ella.hu