Kettős modalitású kétnyelvűség

1. Kettős modalitású kétnyelvűség Kontaktusjelenségek szociolingvisztikai vizsgálata siketeknél Rácz Szilárd Pécsi Tudományegyetem – Eötvös József Collegium III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia MTA Nyelvtudományi Intézet, 2009. február 6.

2. Az előadás felépítése • A siket közösségek kétnyelvűsége • Nyelvi kontaktusok modellje • A kontaktusba lépő kódok rendszere • Az első kísérlet bemutatása: nyelvi kontaktusok bimodális kétnyelvűségi helyzetben

3. 1. A siket közösségek kétnyelvűsége(Grosjean 1992, 2008) „Kétnyelvű az, aki mindennapi érintkezése során két vagy több nyelvet kommunikatív, szociokulturális szükségleteinek megfelelően (szóban/írásban illetőleg jelelt formában) rendszeresen használ.” (Bartha 1999:40) nyelvészeti-antropológiai nézőpont

4. 1. A siket közösségek kétnyelvűsége • kisebbségi kétnyelvűség: Mo. kb. 30-40 ezer fő (Bartha et al. 2006: 852) • nem ismerik el őket kétnyelvűeknek (nyelvközösség vs. fogyatékos csoport) • a siketség tartóssága miatt nem zajlik le a nyelvcsere (Hattyár 2004) • a hallás hiánya miatt többségi nyelvet csak részlegesen sajátítják el (háttér, nyelvelsajátítás ideje)

5. 1. A siket közösségek kétnyelvűsége • nincs jelnyelvi egynyelvű mód • A kétnyelvű nyelveinek és a nyelvfeldolgozó mechanizmusoknak az aktivációs szintje az idő egy adott pontján (Grosjean 2008: 39) • eltérő modalitású nyelvek kapcsolata: • a nyelvi megnyilatkozás (jelelés és beszéd) egyidejűleg mindkét nyelven ↔hangzó nyelvi kapcsolatok szekvenciális jellege (Bishop 2005; Emmorey 2005)

6. 2. A nyelvi kontaktusok modellje Lucas–Valli 1992

7. Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata „Bimodal bilingualism” • a két nyelv párhuzamos megjelenése • code-blending (Emmorey et al. 2005) • pszicholingvisztika változat: a jelnyelv és a hangzó nyelv között Reilly–McIntire 1980

8. Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata • pidzsin (Woodward 1973; Reilly–McIntire 1980; Cockely 1983) • harmadik rendszer, hibridizáció (Whinom 1971; Romaine 1989) • bázisnyelv: nem lehet megállapítani (Auer 2000) • Kontaktusjelelés:a két nyelv elemeit kombinálja egyedi módon (Lucas-Valli 1992; Lucas 2000)

9. Társadalmi többségi kétnyelvű partnerrel: (kölcsönös igazodás) keverés: a hangzó normához való igazodás kisebbségi nyelv használat közben a keverés siketek közt negatívabb („halló akcentus”) Nyelvészeti jelnyelv és hangzó nyelv szintaxisa és morfológiája is (igék ragozása) angol morfémák, elöljárószavak tér-és tekintethasználat egyes szavak, suttogás, szájmozgás (Lucas-Valli 1992) Kontaktusjelelés:néhány jellemző

10. Kontaktusba lépő kódok rendszere Hangzó nyelv: • beszélt formában: artikuláció (Ann 2001) • jelelt formában: manuálisan kódolt rendszerek (rendszeres jelek, MCE) • másodlagos jelelési rendszer (Davis–Supalla 2001) • hangzó nyelv vizuális modalitású reprezentációja (Grosjean 2008) • jelnyelvi jelek + hangzó nyelvi morfológia és szintaxis • ujj-abc: egy másodlagos jelrendszer (Lucas 2000)

11. Kontaktusba lépő kódok rendszere Jelnyelv: • jelnyelv és kontaktusváltozat különbsége? • szimultaneitás: nyelvi elemek rétegződése, nyelvi ökonómia (Wilbur 2003)

12. Nyelvi kontaktusok bimodális kétnyelvű helyzetben: kísérlet • előtanulmány: 2 alkalom, számbavétel, • siket személy kettős modalitású (hangzó és jelnyelvi) kétnyelvű nyelvprodukciója: nyelvválasztás a partnerek függvényében (jelnyelv és köztes változatok) • jelnyelv domináns siket k.sz. (kérdőív: nyelvhasználat, kompetencia, ismeretség) • kísérleti helyzet: videóüzenet továbbítása, rajzfilm

13. Kísérlet… Fiktív partnerek • P1: erős, jelnyelvi domináns siket • P2: „gyenge” siket • P3: halló tolmács • P4: halló gyógypedagógus, középfokú tanfolyam Hipotézisek: • siketes jelnyelvet csak P1-nél láthatunk • P1-től P4 felé haladva egyre több lesz a kevert elem, megjelenik a kontaktkód is

14. Módszertani problémák Koncepció • sokkal homogénebb jelelés • P1 és P4 közötti különbségek Transzkripció • glosszázós módszer (Mongyi–Szabó 2004) • videóelemező program (kockáról kockára) • hiányos korpusz, következetes jelölés nehézsége

15. Módszertani problémák: hatásuk az elemzésre • P1: 2 perc • P4: 2+2 perc =4 perc • Cél: artikuláció jelenléte, funkciói, jeleléshez való viszonya • egyes kontaktusjelenségek: az eltérő modalitású rendszerek kapcsolódási lehetőségei • pontatlanság, további elemezések, • csak a legszembetűnőbb jelenségek, nagyságrendi mutatók

16. 1. A kódhasználat a partnerek függvényében Az artikulációs képek aránya a két mintában (120 s) Részleges aránya P1:.26% – P4:10-11% Részleges szájkép szerepe: lexikalizálódott (Wilbur 2003: 341) P1: Szabályszerű használat: tör [történik] , sik [sikerül], sárg [sárga] P4: lassúbb, jelölt, rendszertelenebb

17. 1. A kódhasználat a partnerek függvényében A nyelvprodukció dinamikája: • manuális elemek szekvenciális kapcsolódása – hangzó nyelvhez kötöttség (Wilbur 2003) • több hangzó nyelvi elem a P4-es mintában(szintaxis, morfológia) • DE, MERT • HÁTRA, MELLETTE, EGY • P1: toldalék: ÉG(ból/ből) + égből szájkép

18. Jelnyelvi és hangzó nyelvi elemek kapcsolata • két artikulációs rendszer: két nyelv egyidejű jelenléte • nem szekvenciálisan követik egymást: nincs kódváltás • kódvegyítés(code-blending, Emmorey 2005) • szájképek és manuális jelek viszonya • egyéb sajátos kontaktusok

19. szájképek többsége szemantikailag megegyezik a manuálisan kifejezett tartalommal (Emmorey 2005: 666) (1) mit tévé antenna MIT / TÉVÉ [prof.-b] ANTENNA(2) NÉZ-2-fel

20. Szemantikai eltérések: (2) áram MEGRÁZ • „árammal megrázza” • Megnyilatkozás két nyelven • Funkciómegosztás

21. Néhány további jellemző Szimultaneitás + kiegészítő szájkép (3) ismer ISMER TE ?

22. Néhány további jellemző • nyelvi elemek időbeli viszonya: legtöbbször egybeesik, kivételek is (4) inter INTERNET-SZÁMÍTÓGÉP (INTERNET) • kézmozgás gyorsabb

23. Összegzés P1: siketes jelelés P4: több artikuláció, teljes szájkép, változat jobban kötődött a hangzó nyelvhez (vö. kérdőív) • jelnyelvi-hangzó nyelvi kétnyelvűség fő jellemzője: kódvegyítés • információtartalom: ekvivalens, kiegészítő • kézjelek sebessége gyorsabb • két nyelv képes egyidejűleg aktív lenni

24. Összegzés • előtanulmány: módszertani buktatók • valós partnerek, interjúk készítése • társalgások rögzítése, nagy elemszámú minta • jelnyelvkutatásban jártas siket munkatárs • döntés nyelvi mintákról, terepmunka • oktatási helyzetek

25. Köszönetnyilvánítás • Dr. Szabó Mária Helga • Csömör Károly

26. Felhasznált irodalom • Ann, J. 2001: Bilingualism and Language Contact. In: Lucas, Ceil (szerk.): The Sociolinguistics of Sign Languages. Cambridge: Cambridge University Press. 33-60. • Bartha Csilla 1999: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. • Bishop, Michele–Hicks, Sherry 2005: Orange Eyes. Bimodal Bilingualsm in Hearing Adults from Deaf Families. In: Sign Lanugage Studies 5/2. 188-230. • Lucas, Ceil 2000: Language contact phenomena in deaf communities. In: Estudios de Sociolingüísticos 1. 145-152. • Lucas, Ceil–Valli, Clayton 1992: Language Contact In The American Deaf Community. San Diego: Academic Press. • Cokely, Dennis Richard 1983: When is a Pidgin not a Pidgin? An alternate analysis of the ASL-English contact situation. In: Sign Language Studies 12. 1-24. • Davis, Jeffrey–Supalla, Samuel 1996: A Sociolinguistic Description of Sign Language Use in a Navajo Family. In: Lucas, Ceil (szerk.): Sociolinguistics in Deaf Communities. Washington D.C.: Gallaudet University Press. 77-106. • Emmorey, K et al. 2005: Bimodal bilingualism. Cod-blending between spoken English and American Sign Language. In: Cohen, James et al. (szerk.): ISB4. Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Somerville, MA: Cascadilla Press., 663-673. • Grosjean, Francois 1992: The Bilingual and the Bicultural Person in the Hearing and in the Deaf World. In: Sign Language Studies 77.. 307-320.

27. Felhasznált irodalom • Grosjean, Francois 2008: Studying Bilinguals. Oxford UP. • Hattyár Helga 2004: A siket közösségek és a nyelvcsere. In: P. Lakatos Ilona–T. Károlyi Margit (szerk.): Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere.A 12. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Kiadó. 77–87. • Lancz Edina–Berbeco, Steve 1999: A magyar jelnyelv szótára. Budapest: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége – SHL Hungary. • Mongyi Péter–Szabó Mária Helga 2004: A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest: Fogyatékosok Esélye közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat] • Padden, Carol–Humphries, Thomas:2004: Hangok egy kúltúrából. Siketek Amerikában. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat] • Reilly, Judy S.–McIntire, Marina L. 1980: ASL and Pidgin Sign English. What's the difference? In: Sign Language Studies 9. 151–192. • Wilbur, Ronnie B. 2003: Modality and The Structur of Language. Sign Languages Versus Signed Systems. In: Marschark, Marc–Spencer, Patricia Elisabeth (szerk.): Oxford Handbook of Deaf Studies, Language and Education. Oxford: University Press. 332-346. • Woodward, J.C. 1973: Some characteristics of Pidgin Sign English. In: Sign Language Studies 3. 39-46.

28. Köszönöm szépen a figyelmet!