Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis

1. Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis

2. Egy ember műve? Freud óta változatlan? Divatjamúlt? Kultusz, mely csak a beavatottaké? Pszichoanalízis = lélekelemzés

3. Mi a pszichoanalízis? • Kutatási módszer, amelynek segítségével beszéd-megnyilvánulások, cselekvések és imaginárius képződmények (álmok, fantáziák, kényszerképzetek stb.) tudattalan jelentéséit rekonstruálhatjuk • Kezelési módszer, amely kommunikáción, interszubjektív kapcsolaton alapul • Metapszichológiai rendszer, amely a normális és a patologikus folyamatokról alkotott elképzeléseket tartalmazza.

4. A pszichoanalízis történeti gyökerei • XIX. század vége: hisztéria kutatása • Charcot: Salpêtrière A probléma: a gondolat, amely kívül van a tudaton • Janet, Breuer és Freud a hisztéria okait kutatta: trauma-eredet! • A hisztériás paciensek tünetei enyhíthetők, ha a pacienssel feltárják és kimondatják a traumatikus emlékeket és az ezzel járó intenzív érzéseket! „katarzis” „pszichoanalízis”

5. „…azt a tézist terjesztem elő, mely szerint minden hisztériás eset mélyén egy vagy több idő előtti szexuális élmény rejtőzik; olyan élmények, amelyek ugyan a korai gyermekkor részei, ám amelyek pszichoanalitikus munkával az eltelt évtizedek után is reprodukálhatók. Úgy hiszem, e felfedezés komoly jelentőséggel bír; az ideggyógyászat tudományán belül ez caput Nili fontosságú eredmény.” (S. Freud: A hisztéria etiológiája, 1896.)

6. Freud elméletének további alakulása • Freud megtagadta a hisztéria trauma-eredetét • Breuerrel együtt felismerték, hogy a tünetek tartós megszüntetésében annak van a legnagyobb jelentősége, hogy a tudattalan élményanyag hozzáférhető legyen maga a paciens számára! • Szabad asszociáció módszere (álomelemezés, elhárítás, ellenállás)

7. A psziché topográfiai modellje • A tudattalan az elfogadhatatlan gondolatok és érzések tárháza. Közvetlenül, akaratlagosan nem hozzáférhető a tudatosság számára, de hatást gyakorol a viselkedésre, rejtett módon megnyilvánul. • A tudatelőttes elfogadható és tudatosulni képes gondolatokat és érzéseket tartalmaz, melyek a jelenben éppen nem tudatosak, de hozzáférhetőek. A normál emlékezet. • A tudatos az adott időben éppen átélt érzéseinket és gondolatainkat tartalmazza. Az a lelki terület, amiről pillanatnyilag tudomásunk van, amit szavakba vagyunk képesek önteni. (A jéghegy csúcsa.)

8. A psziché strukturális modellje • Ösztönén (ősvalami, id) • Én (ego) • Felettesén (superego)

9. Az id jellemzői • A személyiség ősi, velünk született része • Valamennyi öröklött jellemzőnket tartalmazza: ösztönöket, melyek szorosan kapcsolódnak a biológiai szükségletekhez • Tartalmazza a testi és lelki működésben felhasználható összes energiát • Irracionálisan, az örömelv alapján működik • Reflex-tevékenységek által csökkenti a feszültséget, másrészt elsődleges folyamatok révén teljesíti vágyait • Fő hajtóereje a libido (életösztön) • Később másik hajtóerőt is leírt Freud: halálösztön

10. Az ego jellemzői • A szabályozó műveletek gyűjtőhelye • Az idből származik, annak energiáit használja • Realitáselv vagy valóságelv alapján működik • A viselkedés racionálisnak tekintett oldala az ego megnyilvánulása • Mérlegel, halaszt • Másodlagos folyamatokáltal csökkenti a feszültséget • Végrehajtó szerepe van • Fő funkciói: közvetít! • Szorongás esetén elhárító mechanizmusokat működtet

11. A superego jellemzői • Normákat, erkölcsi értékeket tartalmaz • Belsővé tett szülő-képek köré szerveződik • Önkritikus beállítódások sorozata • Szorosan kapcsolódik az egohoz, de részben független is attól • Megkülönbözteti egymástól a jót és a rosszat, a helyeset és a helytelent • További két része az énideál és a lelkiismeret • Idealista, tökéletességre törekszik • Fő funkciói: meggátolni az id társadalmilag elítélt impulzusait, az ego-t eszmei célok felé terelni

12. A személyiség dinamikája /1. • Az ember: komplex energiarendszer: a lelki folyamatok biológiai folyamatokon keresztül jutnak energiához • a biológiai folyamatok az ösztönénen keresztül, ösztöntörekvések formájában jutnak kifejezésre • Az ösztönök a személyiség hajtóerői: belső szomatikus ingerforrás velünk született pszichológiai megjelenési formái. (Pszichés megjelenése a vágy, testi alapja pedig a szükséglet, pl. éhség.) • Az ösztönök székhelye, energiák tárháza az ösztönén

13. A személyiség dinamikája /2. Az ösztönök 4 jellemzője: • Forrás • Cél • Tárgy • Erő (impetus) Az ismétléskényszer

14. A személyiség dinamikája /3. Az ösztönök 2 kategóriája: • Életösztön: minden létfenntartó és fajfenntartó ösztön ide tartozik, energiája a libido • Halálösztön: romboló ösztönök. Ennek származéka az agresszivitás

15. A személyiség dinamikája /4. A psziché struktúrájának energia-ellátása • Pszichés energiával eredetileg csak az ösztönén rendelkezik! (tárgyválasztás: tárgykathexis) • Az ego az ösztönéntől kölcsönzi energiáját (identifikáció, ego-kathexis, antikathexis) • A felettesén energiaellátása is identifikáció révén valósul meg „A pszichoanalízis dinamikus koncepció, amely a lelki életet az egymást serkentő és gátló erők kölcsönhatására vezeti vissza.” (Freud, 1910)

16. A pszichoszexuális fejlődés • 1897. A gyermekkori szexualitás elmélete • A szexualitás alapja: az ösztönkésztetések • Az idegvégződések sűrűsége bizonyos szervekben: libidinális késztetések forrásaként működnek. Ezek az erogén zónák. • A gyermekkor különböző fázisaiban más-más erogén zónának van meghatározó szerepe • A gyermekkor szexuális késztetései tovább élnek a felnőttkorban is …

17. A pszichoszexuális fejlődés szakaszai • Orális • Anális • Fallikus (Ödipusz-komplexus) • Latencia • Genitális

18. A szorongás • Funkciója: figyelmezteti az ént a veszélyre! • Fajtái: • Valóságszorongás (1.) • Neurotikus szorongás (2.) • Morális/erkölcsi szorongás (3.) • Traumatikus szorongás • A szorongás és az elfojtás kapcsolata: melyik volt előbb?

19. Az elhárító mechanizmusok • az ego-hoz tartoznak • tudattalanok • meghamisítják a valóságot • soha nem teljes, végleges az elhárítás. Az elhárított tartalom, érzés, a megszelídített lelki konfliktus feszültsége kerülő úton visszajár!

20. Elfojtás Tagadás Projekció Reakcióképzés Racionalizáció Intellektualizáció Meg nem történtté tevés Izoláció Regresszió (fixáció!) Áttolás Elaboráció, Szublimáció Stb. Elhárító mechanizmusok

21. A klasszikus pszichoanalitikus terápia • Célja: a tünetek megszüntetése, csökkentése. • Az ehhez vezető út: elhárítások és konfliktusok feltárása, újraélése (katarzis), tudatosítása és átdolgozása • Módszere: kezdetben hipnózis, majd szabad asszociáció, álomelemzés: értelmezés. • A tünetnek értelme van, szimbolikus formában megnyilvánul az eredeti lelki konfliktus. • A pszichoanalitikus passzív, a páciens mégis indulatokat tulajdonít neki: ez az indulatáttétel jelensége. A tudattalan vágyak, érzések az eredeti tárgyról az analitikusra vetülnek.

22. A pszichoanalízis kritikája • Kora közvéleménye számára nehezen volt elfogadható a gyermeki szexualitásról vallott elképzelése, és az is, hogy a tudattalan határozza meg az emberi viselkedést, nem a racionalitás. • Elméletének objektív ellenőrzése akadályokba ütközik • Klasszikus pszichoanalízis: viszonylag kevés eset alapján létrehozott elmélet. • Az esetismertetés szubjektív: F. résztvevő megfigyelő. Mennyiben irányította ő pacienseit? Mennyiben szól az elmélet róla? • Fogalmait tényként kezelték, holott csupán következtetések • A személyiség fejlődésében az első 5 évnek tulajdonít csak meghatározó szerepet. És azután? • A kezelés hosszú, költséges. Hatékony? • A „tudattalan” létét mai kognitív kutatások is bizonyítják. • A strukturális modell sok igazságot ír le a szocializációval kapcsolatban. Legfeljebb más nevet adunk a jelenségeknek…