JIT

1. JIT - Vevői igények kielégítése a karcsú (Lean) gyártási rendszer kialakításával - Győr, 2008.04.09. Előadó: Stasztny Péter

2. Vevői elégedettség A lean gyártásszervezés célja A vevő által elvárt minőség és szállítási / szolgáltatási képesség javítása a költségek csökkentése mellett Minőség Q LSzállítói / Szolgáltatói szerviz KKöltségek A Karcsú Gyártás / Szolgáltatás a csapatmunkára épül, amit céltudatos csapatépítésen keresztül érünk el.

3. A JIT bevezetése • Egy darab a folyamatban • Egyenletes ütemezés • Több folyamatot magába foglaló anyagkezelés • Kiképzett dolgozók több munkahelyre • A gyártóberendezések a gyártási sorrendnek megfelelő elrendezése (Layout) • Berendezések az alkatrészek továbbításához • A gyártási egységek csökkentése a gyárt.egységben történő termelésben ->az előkészítés idejének csökkentése A MUDA felismerése A folyamat kialakítása Kaizen célok • Egységesített munkafolyamatok • A személyzet igényközpontú foglalkoztatása • A sorok a személyzet rugalmas alkalmazásához megfelelő módon történő kialakítása Az ütemidő i-gényhez tör-ténő igazítása • Vizuális gyártásvezérlés kanban segítségével, a túltermelés • és a hibás alkatrészek elkerülése • Termék- és információáramlás kombinációja • Definiált mennyiség / nem definiált idő • Nem definiált mennyiség / definiált idő Húzó rendszer

4. A JIT megvalósításának sikertényezői A túltermelés felszámolásának módszere a „Just in Time” Csak a szükséges terméket! Csak a szükséges mennyiségben! Csak a szükséges időben!

5. A JIT megvalósítása A folyamatos fejlődés érdekében a négy kulcs sikertényezőt a következő sorrendben célszerű alkalmazni 1. Egy da-rab a folya-matban 2. Ütem-idő 3. Húzó elv 4. Nulla hiba 1. Cél: Összekapcsolt és sorba rendezett ele-mekkel lehet elérni a gyártás folyamatos-ságát 2. Cél: Az elvégzett munka mennyiség szinten tartásával érjük el a ritmust. 3. Cél: A folyamat végrehaj-tása során csak azt az alkatrészt viszi el a következő munkahely amire szüksége van. 4. Cél: Fejleszteni és sta-bilizálni minden fo-lyamatot a cégen belül.

6. A JIT megvalósítása 1. Egy darab a folyamatban A gyártás technikai tervezése, emberi erőforrás kialakítása és üzemeltetése Mérnöki és termelés szervezési feladat 2. Ütemidő 1. Cél: Összekapcsolt és sorba rendezett elemekkel lehet elérni a gyártás folyamatosságát 2. Cél: Az elvégzett munka mennyiség szinten tartásával érjük el a ritmust.

7. Húzó elv – a logisztikai és a programozási rendszer kialakítása A csomagolás technika, az anyag tárolás és mozgatás valamint a vizualizálás megtervezése, kialakítása és üzemeltetése 3. Húzó elv A logisztikai mérnök és a termelés szervezés feladata 3. Cél: A folyamat végre-hajtása során csak azt az alkat-részt viszi el a kö-vetkező munka-hely amire szük-sége van.

8. Nulla hiba – a minőség beépítése a folyamatba 4. Nulla hiba A hiba előfordulás elemzése, a bekövet- kezés megakadályozá- sának megtervezése, kialakítása és üzemeltetése Mérnöki és termelés szervezési feladat 4. Cél: Fejleszteni és stabilizálni minden folyamatot a cégen belül.

9. Just in Time a gyakorlatban

10. A vevői elvárások szerint kiépített gyártási rendszer Előtte Utána Cél: Összekapcsolt és sorba rendezett elemekkel lehet elérni a gyártás folyamatosságát

11. Hinweis: Lösungsansätze/Verbesserungen Untersuchungsbereich: Projektteam: Datum: , Seite :10 von: 15 Situation Vorher Situation Nachher A7 ó R R ó M7 M6 M6 W L P6 nyomtat P6 V S V S nyomtat A7 P5 P5 R R Q Q X X Q Q A A A Ö A 5 4 A Ö 4 6 P4 6 A P4 A M5 3 M5 3 A A A A 1 2 1 2 M4 P3 M4 F P3 M2 F B G G N N M2 C P1 H P2 M B G G N N D M1 J C P1 H P2 M E D M1 J C C H K L A E C C H K L A „U” cellák kialakítása Az „U” kialakítási forma lehetővé teszi, hogy a munkahelyek között az emberek száma rugalmasan változtatható legyen. A dolgozók tudnak egymásnak segíteni. A folyamat kezdete és vége közel van egymáshoz, az eredményt látja az első ember is. Az anyagellátás kívülről, a sor körbejárásával elvégezhető. A dolgozók szemből kapják az alkatrészeket, nem kell forogniuk.

12. Folyamatszervezés • Afolyamatszervezés • emberek, • üzemeszközök,, • bemenetek • térbeli és időbeli együttműködését szabályozza a munkafeladatok teljesítése érdekében.

13. A folyamat illesztése a vevői igényhez A vevői igény alapján számított ütemidő (ritmus) Előtte Utána Cél: Az elvégzett munka mennyiség szinten tartásával érjük el a ritmust

14. Vevői ütem – Ritmusa van a gyártásnak • Ha a vevő termelési ütemének megfelelően gyártjuk a termékeinket, • akkor nem lesznek felesleges eladhatatlan készleteink. • Rugalmas gyártási rendszer és beszállítói háttér szükséges. • A szezonalitás kisimítása: a gyártási és beszállítási rendszerünk • nem teszi lehetővé a szélsőségek kezelését, • - előregyártás, ha a maximum fölött rendel a vevő, • - szabadságolás, ha a minimum alatt rendel a vevő • Takt számolás, munkahelyek eltérő taktjainak kiegyensúlyozása • Munkahelyek vizsgálata.

15. A vevői ütem kiszámítása elérhető munkaidő / műszak 27 000 sec. ütemidő = példa: = 59 sec vevői igény üteme / műszak 455 db. Technológiai idő 20 Vevői ütem. 59 sec 10 Műveletek A B mosó ellenőrző fúró köszörű maró

16. Értékes Nem értékes Munka elemző táblaMET (Yamazumi) A folyamat jellemzői • A Lean Management feladata: • Egyértelmű mérési eredmények • felvétele • A pazarlás beazonosítása, • kiemelése: • - A folyamat elemzésével • A teamek munkájának elemzésével • - A részleg munkájának elemzésével Felülvizsgálat Segédfunkciók Mi ami nem értékes? Az amiért a vevő nem fizet. Utómunka Hosszú utak Javítások

17. MUDA (Pazarlás) 3Ms MURI (túlterhelt) MURA (egyenetlen) A 3 M Olyan művelet, amely valamilyen módon elhagyható Olyan művelet, amelyet az ütemidőn felül kellene a dolgozónak elvégeznie Az ütemidőt nem éri el a dolgozó terheltsége, kénytelen várakozni „Minden olyan tevékenység, mely erőforrásokat igényel, de értéket nem teremt”

18. Ütemidő MUDA (pazarlás) 3Ms Idő MURI (túlterhelt) MURA (alulterhelt) Értékes Értékes Értékes Értékes Értékes Értékes Értékes Értékes Értékes Nem értékes Non Value Add Nem értékes Non Value Add Non Value Add Non Value Add Non Value Add Non Value Add Non Value Add Non Value Add Nem értékes Non Value Add Non Value Add Nem értékes 1 2 3 Gyakorlati példa Számold fel a pazarlást Az ütemidő csökkentése Számold fel a pazarlást Számold fel a pazarlást

19. A munkahely kialakítási veszteségek csökkentése Konkrét munkahely elemzése: 1 Mozgatás 2 Megfogás és elengedés 3 Beállítás 4 Várás és tartás 5 Lebontás (kivétel a készülékből) 6 Összeillesztés 7 Szellemi tevékenységek 8 Általános megjegyzések A munkahelyek közötti műveletelem csomagok átadhatóságának elemzése, az új ciklus idő kialakítása, a kapott új művelet elem sorok véleményeztetése majd betanítása a dol- gozókkal közösen, az elért tényadatok visszamérése, a szükséges korrekciók elvégzése.

20. ütemadó folyamat 8 00 8 10 8 20 8 30 8 40 8 50 9 00 9 10 2 3 1 4 Termelésszervezés a JIT-hez - Kanban következő kanban felvétele Vevői igény a kanban beadása a folyamatba a ciklus minden ütemben ismétlődik kiszállítás egy befejezett mennyiség felvétele a befejezett alkatrészek átszállítása a supermarketbe vagy a kiszállításra

21. A Kanban rendszer kialakítása Eredményes logisztikai munka alapfeltétele a gyors, pontos információáramlás. Egyszerű és hatékony szabályozásának egyik lehetősége a KANBAN, mint információ hordozó. Mi a KANBAN? Japán szó, „jelző táblát” jelent. • A Toyotánál speciálisan kis kártyákat jelöl, melyek termelési és szállítási utasításokat hordoznak. A tényleges alkatrészfogyás a megmunkálási lépések során a kártyák segítségével szabályozott. • A következő termelési egység az „előzőtől” beszerzi az anyagot, az „előzőnél” az elvitt alkatrészre egy termelési rendelést vált ki. • A KANBAN-t támogatja a „Supermarkt – rendszer”, ahol a felhasználó árut vesz le a polcról, az üres hely felismerésre, majd újra feltöltésre kerül.

22. vevői folyamat beszállító folyamat A B termék termék A kanban folyamat „készletlehúzó” kanban „termelésindító” kanban Vevő folyamat:a szupermarketből szükség esetén elveszi a szükséges mennyiséget. Beszállító folyamat: a felhasznált mennyiséget pótolja.

23. 8 00 8 10 8 20 8 30 8 40 8 50 9 00 9 10 A típus 1 sor / termék típus B típus C típus 1 oszlop / ütem az ütem itt = 10 perc kanban Heijunka kombinált kivitelben heijunka box- gyártás kiegyenlítő tábla

24. A Supermarkt tervezése Készletek nagyságának meghatározása, raktárhelyek tervezése: - fogyás (db/idő -> anyagtartó/lefedettség) - újra beszerzés, - feltöltés ideje Bejövő áruraktár és termelő cella közötti „híd” Előnyei: - termelőhely alkatrészkészlete és helyigénye csökken - rendelkezésre állás, ezáltal a rugalmasság nő - összes készletnagyság nagymértékben csökkenthető Raktárkészlet Szinkrongyártás Raktárkészlet Raktárkészlet valós meghatározott raktárkészlet „Húzóelv” Szupermarket „Tolóelv” ideális

25. Kanban rendszer kialakítása A kártyák kialakítása a felhasználási cél szerint: Kivételezési: a kártyát tartó anyagmozgatónak felhatalmazást ad az anyagok raktárhelyről felhasználási helyre történő mozgatására Termelési: jelzi a gyártónak, hogy késztermékek lettek kitárolva, és utántöltésre gyártani kell A kártyák kialakítása afelhasználás módja szerint: Egy utas: a kártya üzemen belül egyszer kerül felhasználásra - az alkatrész ill. az anyagtartó felhasználása után többé nem kerül felhasználásra - késztermék legyártása után anyagtartóval együtt a vevőhöz kerül Több utas: a kártyák zárt körön belül adott pontok között mozognak. Darabszámuk az előre meghatározott készlet függvényében rögzített.

26. Kanban rendszer kialakítása Információ hordozás módja: Materiális: papírra nyomtatott adatok, melyek kártyán a felhasználók között mozognak Elektronikus: a kártyák tartalma a felhasználók között elektronikusan kerül továbbításra - DFÜ/EDI - Interface Infrastruktúra szükséges (Hardware, Software)

27. Receiving the EDI transmitted demand A kanban folyamat kialakítása a termelés vezérléséhez Darabolás Műanyag fröccsöntés KANBAN CONTROL Szerelés Csomagolás Kanban kártyák nyomtatása, tárolása, beolvasása

28. Egy utas Kanban készítése, rendezése Kanbanok kinyomtatása (áru címkék) „Kiszállítás“  naponta Szerelési variánsonkénti osztályozás  variánstartó polc

29. A kanban rendszer szabályozása A megbízásokat a sorrend megváltoztatása nélkül egyesével helyezzük a Heijunkába. Egy paletta legyártásához szükséges átlagos időtartam A Heijunkát minden esetben legalább egy műszakra előre be kell táblázni. A termelést nagyon szigorúan az adott sorren- dben kell végezni. Később gyártandó termék kártyáját előre venni tilos. Ha anyaghiány vagy minőségi probléma lép fel, a gyártási megbízást vissza kell tenni a tárolóba Nagyon fontos, hogy a kártya eredeti helyére, tehát a rekesz bal oldalára kerüljön vissza.

30. A belső anyag és információs folyamat kialakítása Raktár Gyártó teamek Árú ávétel Kivételezési lista és a felhasználás könyvelése Komisiózó palettahelyek

31. Az anyagfolyam és a szükséges eszközök tervezése, kialakítása Anyagtovábbító kocsik tervezése Tárolási helyek kialakítása, sínek a rendezett tárolásához

32. Az anyag ellátási útvonal tervezése, kialakítása Bázis 3 6.megálohely 1.megálohely 5.megálohely 2.megálohely 4.megálohely 3.megálohely

33. Az anyag ellátási hely kialakítása, a munkatársak képzése Hozza a vonatos az anyagot Hova kell neki leraknia?

34. A JIT vizuálisan kimutatja, hogy hogyan kell a termelésnek működnie „Éppen időben módszer” Nulla hibával zajlik a folyamat A vevő által elvárt ütemben Egy darab van a folyamatban A húzó elv érvényesül = Az jó típusú alkatrésznek Az elvárt minőségben A kívánt időpontban Szükséges mennyiségben A felhasználási helyen Kell lennie.