Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség

1. Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség Foglalkoztatás-fejlesztési irányok − a kormányzat munkaerő-piaci politikája − mi a szándék a Foglalkoztatási Paktumokkal?

2. Ajka Térségi Foglalkoztatási Stratégia Stratégiai célterületek / Prioritások: • Hatékony hálózatos együttműködés kiépítése, erőforrás-koordináció • Mezőgazdasági, feldolgozóipari, turisztikai és ipari vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának növelése • Önkormányzatok foglalkoztatás terén betöltött szerepének, szolgáltató funkciójának növelése • Munkaerő-piaci igények és a képzés összhangjának megteremtése • Munkahelyteremtés elsősorban a hátrányos helyzetű emberek számára, és kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése

3. Ajka Térségi Foglalkoztatási Stratégia Az Ajkai Kistérség legfontosabb problémája jelenleg a 2010. október 4.-én bekövetkezett iszapkatasztrófa okozta közösségi és egyéni károk rendezése, az eredetihez közeli állapotok visszaállítása, további károk megelőzése, a katasztrófa sújtott területeken élők érdekeinek képviselete és munkába vetett hitének visszaadása. Ennek megfelelően a stratégiai prioritások közül elsődlegességet kapott a hatékony hálózatos együttműködés, partnerség kiépítése és az erőforrás koordináció a válsághelyzet kezelése érdekében.

4. Közfoglalkoztatás „Út a munkához program” → Nemzeti Közfoglalkoztatás Program váltja fel 2011-től. Célok: • Minél több álláskereső (munkanélküli) személy dolgozhasson (aktív korú, munkára kész és képes – szociálisan rászoruló) • Csökkenthetőek legyenek az önkormányzatok terhei; egyszerűsödjenek az eljárások (pályázat keretében igényelhető) • A dologi kiadások finanszírozásával lehetővé váljon minél több önkormányzati projekt, „jó gyakorlat” megvalósulása • A munkaügyi kirendeltségek kulcsszerepet kapnak a közfoglalkoztatás működtetésében (közfoglalkoztatás csak kirendeltségi közvetítéssel valósulhat meg) • Támogatottként megjelenhetnek a kis-, és közép vállalkozások (az önkormányzatok és az állami infrastruktúrát kezelő gazdálkodó szervezetek mellett) • A már jól bevált gyakorlatok folytatódnak: az országos közmunkaprogramok a nemzetgazdasági célok megvalósítására, vagy ahol gyors segítségre van szükség (árvíz, katasztrófa-helyzet utáni újjáépítés)

5. Miért szükséges a változás? A korábbi program: • Nem értékteremtő munkára, hanem csak létszámemelésre ösztönzött • Alultervezték a forrásait, finanszírozhatatlan a rendszer • Nem számol a térségi munkaerő-piaci különbségekkel • Nem javítja az elhelyezkedést – nem a munkához vezet • Sokan egyáltalán nem jutottak munkalehetőséghez • Csak a béreket és járulékokat finanszírozták – a dologi költségeket nem

6. Bérpótló juttatás (BPJ) A RÁT (Rendelkezésre Állási Támogatás) helyett – Bérpótló Juttatást (BPJ) folyósítanak (a mindenkori minimál-nyugdíj összege): • A rászorultságot a szociális helyzet alapján az önkormányzat állapítja meg • 20 %-os (önkormányzati) önrésszel folyósítja a juttatást annak a munkaképes rászorulónak, akinek nincs munkája • Ez a juttatás nem segély! Állami elvárások: • Az eddiginél aktívabb közreműködés: továbbra is együttműködés a munkaügyi központtal; a munkát képzettségtől függetlenül el kell vállalni (felajánlott képzést és munkaerő-piaci programban való részvételt is) • 2011-ben legalább 30 nap munkaviszony igazolása • Rendezett lakókörnyezet (saját lakókörnyezet rendben tartása: az önkormányzatok rendeletben szabályozzák) • Éves felülvizsgálat

7. A közfoglalkoztatás új típusai • Országos közmunkaprogramok • Önkormányzati teljes munkaidős közmunka • Önkormányzati részmunkaidős közmunka • Vállalkozók közmunka támogatása

8. Országos közmunkaprogramok • Éves, vagy több éven áthúzódó közfeladatokat átfogó programok az állami infrastruktúrában • 12 hónapos munkaidő-keretes foglalkoztatás és hangsúlyos képzési elem • A bérek és járulékok támogatása közfoglalkoztatási forrásból történik • A dologi, anyag és beruházási költségeket a munkáltatók állják Fontosabb területek: • Önkormányzati, vízi társulati és állami csatornarendszerek • Erdőművelés • Közutak, vasutak, autópályák környezete • Természeti értékőrzés, környezetvédelem

9. Önkormányzati teljes munkaidős közmunka – a „közhasznú” helyett • Pályázatos támogatás 8 órás programszerű foglalkoztatásra • 2-12 hónapos időtartamban komoly közösségi cél megvalósításába vonhatók be az álláskeresők (munkanélküliek); 6-8 órás munkaidő • Döntő többségük a bérpótló járadékra jogosultak közül kerül ki • A támogatásra önkormányzatok mellett a közfeladatot ellátó gazdasági társaságok, intézmények, települési közösségek is pályázhatnak • A támogatás intenzitása 70-100 % közötti a munkaerő-piaci helyzettől, a gazdasági − szociális adottságoktól függően • Évente két alkalommal kerül meghirdetésre a pályázati felhívás; munkabér + járulék + foglalkoztatással kapcsolatos egyéb költség (a támogatás 20%-ának mértékéig)

10. Önkormányzati részmunkaidős közmunka – a „közcélú” helyett • Egyszerűsített pályázatot nyújt be a települési önkormányzat a munkaügyi kirendeltségre • Részmunkaidős foglalkoztatás mellett, a munkaszerződés időtartamának legkisebb és maximális idejét is szabályozzák, másképp nem tervezhető a közfoglalkoztatás (2 – 4 hónap) • A bérek és a járulékok mellé fejkvótával dologi költséget számolhatnak el, így tervezhető értékteremtő program (megszűnik a közfoglalkoztatási terv) • A támogatás 95%-os; 5%-os önrész • Valamennyi önkormányzati és intézményi feladat ellátásával megbízhatják őket • A kirendeltség 8 napon belül elbírálja az igényt • A kiközvetítetteket kell foglalkoztatni; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat; csak BPJ-s!

11. Vállalkozók közmunka támogatása • A kis és közepes vállalkozások számára jelent újabb esélyt a többi támogatási forma mellett • Csak bérpótló juttatásra jogosult álláskeresők (munkanélküliek) vonhatók be • A támogatás intenzitása igazodik a többi formához és az uniós támogatási és versenyszabályokhoz • A támogatásokról a munkaügyi központok döntenek • Legfeljebb 12 hónapra; munkabér + járulék: 70%-a • A statisztikai állományi létszám bővítéséhez vehető igénybe

12. Megvalósulás 2011. január 1.-től • Módosul a szociális törvény és a foglalkoztatási törvény • Egy jogszabály (kormányrendelet) szabályozza a támogatási rendet • Az új tudnivalókra megyei tájékoztatókon készítik fel az önkormányzatokat, a munkaügyi kirendeltségeket • A jogszabályok elfogadását követően internetes és email ügyfélszolgálatot működtetnek – minden kérdésre válaszolnak

13. www.afsz.hu Tájékoztató a települési önkormányzatok részére a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításáról

14. A további tervek… Enyhíteni kívánnak a Start Régiós és Start Extra kártyák feltételein. • A Start Régiós kártyánál jelenleg a vállalkozás akkor kap három éven át járulékkedvezményt, ha további három évig foglalkoztatja a munkavállalót. Ez olyan kötelezettség, ami miatt még 1.000 db kártya sincs forgalomban, ezért ezt a kitételt eltörlik. • A Start Extra kártyát azok az 50 év felettiek és RÁT-ban részesülők kaphatják, akik tartósan munkanélküliek. Az utóbbi kitételt is eltörölik, mert ez sem életszerű.

15. A további tervek… A Regionális Munkaügyi Központok átalakítása: • Vezető-váltás – szemlélet-váltás • Ügyfél-barát munkaügyi kirendeltségek • Állami Álláskereső Rendszer (hatékonyabb rendszer, az Európai Uniós Álláskereső Rendszerekhez illeszkedik, mint az EURES) • Informatikai fejlesztés

16. A további tervek… • A feketegazdaság fehérítése • Családi gazdaságok megerősítése • Egészségipar fejlesztése • Komplex rehabilitáció - változások • A Munka Törvénykönyve: korszerűsítés

17. és végül…

18. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!