Bevezetés a weblapfejlesztésbe

1. Bevezetés a weblapfejlesztésbe KvaszingernéPrantner Csilla, EKF

2. A mai haladó technológia http://www.w3schools.com/ http://www.w3schools.com/html/html5_intro.asp http://www.w3schools.com/css3/default.asp

3. Mi a webtárhely? Ha közzé szeretnénk tenni weboldalunkat az interneten, szükséges az, hogy egy webszervernekegy bizonyos területére töltsük fel a teljes munkakönyvtárunkat, azaz a site mappájánknaka tartalmát. A webszerverek ezen területeit nevezzük webtárhelynek, ezek használata egyes szolgáltatók esetében reklámozási felületért cserében ingyenes, mások esetében fenntartásukért borsos árat kell fizetni. Egy webszerveren általában több weboldal is található, a minőségi szolgáltatásokért, azaz nagyobb méretű tárhelyért, az adataink védelméért és a stabil, biztonságos működésért érdemes fizetni. Az igényelt webtárhelyekhez való hozzá regisztrálás után egy accounttal (hozzáféréssel) fogunk rendelkezni, amivel kapunk egy megadott méretű webtárhelyet, kapunk egy FTP elérést és egy webcímet.

4. Miként fest egy site mappa/munkakönyvtára?

5. A STATIKUS weblapfejlesztés eszközei(Tools of the Web Development)

6. A statikus weblapfejlesztés eszközei • Böngészők: MozzillaFirefox, Safari, Opera, GoogleChromeés az Internet Explorer. • Editorok vagy weblapszerkesztő programok: a. Karakteres szerkesztők, b. grafikus (WYSIWYG) szerkesztők http://www.textpad.com/Adobe Dreamweaver http://www.editplus.com/Microsoft SharePointDesigner2007 (!!!) http://www.oxygenxml.com/ http://www.crimsoneditor.com/http://notepad-plus.sourceforge.net/hu/site.htm(!!!) • Médiaelemek előállítására szolgáló programok: a. képszerkesztés, b. hangok szerkesztése, c. videók szerkesztése. • Fájlkezelők: MozzillaFilezilla Total Commander A weblapfejlesztés egy összetett folyamat, mely számos, jól elkülöníthető részfolyamatra osztható. Az egyes részfolyamatok végrehajtásához más-más eszközökre, más-más jellegű szoftverekre van szükség.

7. A weblapfejlesztés alapelvei(The Principles of the Web Development)

8. A weblapfejlesztés alapelvei, szabályok 1. Fájlszerkezettel kapcsolatos alapelvek a. A site-hoz hozzunk létre egy munkakönyvtárat, ezen belül helyezzük el az összes site-hoz kapcsolódó fájlt és könyvtárat. b. A site-on lévő fájlok és könyvtárak nevében csak az alábbiakathasználjuk: - angol ábécé kisbetűit, - poz. egész számokat és - alulvonást ( _ ). c. Ne használjunk: nagybetűket, hosszú ékezetes betűket, speciális karaktereket (pl.: / ? . : ~ *), <SPACE> -t d. A fájlok közti linkelések esetében használjuk relatív elérési utat

9. A weblapfejlesztés alapelvei 2. Felbontással kapcsolatos alapelvek (FIX SZÉLESSÉGŰ LAYOUT ESETÉN) Cél: a vízszintes gördítősávok megjelenésének elkerülése. a. Fix szélességű design-tervezésesetén max.950 px széles layoutottervezzünk! (Ebben az esetben 1024x768-as felbontásra optimalizáljuk oldalunkat. 1024-30=994, szokás 990-re is optimalizálni.) b. A weboldalakra helyezett táblázatok és képek szélessége szintén max. 950 pxlegyen (kivéve a háttérképeket).

10. Milyen weboldal elrendezések vannak?(web layoutdesigns)

11. Weboldal megjelenítésének tervezése,layoutmegoldások • Staticwebdesignlayout(Fixszélességű, merev) • Liquid/fluid layout(Folyékony, százalékosan megadva) • Adaptive(Alkalmazkodó, illeszkedő layout) • Responsive(rugalmas, alkalmazkodó) Forrás: http://www.rocketmill.co.uk/the-difference-between-adaptive-liquid-responsive-and-static-web-design

12. Korábbi megoldások • Staticwebdesignlayout(Fixszélességű, merev) Előnyök: Gyorsabban és olcsóbban létrehozható.Kisebb erőfeszítést és kevesebb gondolkodást igényel. Hátrányok:Szegényes felhasználói élmény. Nem követi az optimális megejelenítést különböző eszközökön s kijelzőkön. Külön layout készítendő mobilokra. • Liquidlayout(Folyékony, százalékosan megadva) Előnyök: Vízszintes alkalmazkodás a kijelzőhöz. Követi a jó felhasználói élmény elveit asztali számítógépeken, alkalmazkodik a változó ablakméretekhez. Hátrányok:Nem számol a mobileszközökkel, a kisebb méretű tabletekkel továbbá a nagykijelzős számítógépekkel, mint pl. a iMac-ek.Kisebb eszközökön szétcsúszik a layout, amely a tartalombefogadás rovására mehet.

13. Újabb technológiák • Adaptive (Alkalmazkodó, illeszkedő layout) Adaptív webdesign esetében különböző felbontásokra különböző megoldások vannak. Lényege: Ha a képernyőfelbontás kisebb az előre definiáltnál, akkor a lap elrendezése (layout-ja) megváltozik.2 Előnyök: Mivel különböző eszközökre szabható vele a megjelenítés, így tudja követni a jó felhasználói élmény elveit többféle eszköz esetében is. Egy webhely kezeli az összes eszközön való megjelenítést Hátrányok:Felépítése hosszabb időt vesz igénybe.Nem ad optimális megoldást a speciális méretű eszközökre.(Vagy egy kisebb képernyőn kisebb ablakméret beállítására.) • Responsive (rugalmas, alkalmazkodó) A reszponzív megjelenítés a legjobb megoldás, ez a liquid és az adaptív ötvözése, így mindkettő megoldás előnyeit magában foglalja. Lényege: A tartalmat a felbontáshoz igazítja, de ha a felület (akár az ablakméret, amiben a weblap látszik) túlságosan kicsinek bizonyul a tartalom helyes megjelenítéséhez, akkor azt átrendezi egy másik layoutba, amelyen már jól látszódnak és kényelmesen befogadhatóak a tartalmak. Ez azt jelenti, hogy a megjelenítés nem különböző eszközre van szabva, hanem magára atartalomra. Előnyök: Vízszintes alkalmazkodás a kijelzőhöz. Követi a jó felhasználói élmény elveit asztali számítógépeken, alkalmazkodik a változó ablakméretekhez. Hátrányok:Nem számol a mobileszközökkel, a kisebb méretű tabletekkel továbbá a nagykijelzős számítógépekkel, mint pl. a iMac-ek.Kisebb eszközökön szétcsúszik a layout, amely a tartalombefogadás rovására mehet. Részletek: http://liquidapsive.com/ Példák: 2: Ez a működés hasonló ahhoz, mintha több statikus oldalunk lenne, különböző eszközökre, viszont könnyebség a liquid-hez képest az, hogy csak egy webhelyen kell lennie a tartalomnak.

14. Reszponzív weboldalak • Leírások: • http://liquidapsive.com/ • http://coding.smashingmagazine.com/2011/01/12/guidelines-for-responsive-web-design/ • http://blog.mobilstrategia.hu/reszponziv-weboldal-megvalto (kép forrása) Példák: http:// egreirege.hu http://stephencaver.com http://colly.com

15. A HTML leírónyelv(The HTML DescriptionLanguage)

16. Mi a HTML? HTML (HiperTextMarkupLanguage) egy leírónyelv, jelölőnyelv. Nem programozási nyelv, azaz nincsenek benne ciklusok és szelekciók, csak szekvencia. (HTML jelölőnyelvben nem programozunk, csak kódolunk!!!) A HTML leírónyelv utasításai <> jelek között írandók. Ezeket tag-eknek, elemeknekvagy jelölőknek nevezzük. A HTML olyan jelölőnyelv, mellyel definiálható a weboldal: tartalma (szövegek, képek táblázatok stb.) és struktúrája (főcím, alcím, bekezdés, lista, kiemelések stb.).

17. A HTML tag-ek/jelölők/elemek példa • Páros jelölők (tag-ek/elemek) pl.: • <body>…</body> • <h1>…</h1> • <p>…</p> • Páratlan, önálló jelölők, üres (tag-ek/elemek) pl.: • <img … /> • <hr /> • <br />

18. A jelölők felépítése • Páros jelölők (tag-ek/elemek) <jelölő˽attribútumnév1=”érték1”˽attribútumnév2=”érték2” … > … </jelölő> • Páratlan, önálló jelölők, üres (tag-ek/elemek) <jelölő˽attribútumnév1=”érték1”˽attribútumnév2=”érték2” … /> ˽ = <SPACE>

19. Egy páratlan jelölőre/üres tag-re példa <imgsrc="vmilyen_kep.jpg" alt=" Virág" … > jelölő attribútum érték

20. Böngészőprogramok A böngészők értelmezik a HTML kódokat és abból előállítják a formázott, kész weboldalt.

21. A HTML miért jelölőnyelv?(akadálymentesítés a kód szintjén) A jelölők (tagek) segítségével jelöljük meg a dokumentum egyes részeit: hierarchia + formátum

22. Egy HTML/XHTML/HTML5-ös dokumentum szerkezete • 1. A Dokumentum Típus Definíció az állomány legelején, ami a használni kívánt DTD-t adja meg. • 2. A HTML fejléc <head> </head>, ami technikai és dokumentációs adatokat tartalmaz, ezeket az internet böngésző nem jeleníti meg. (magyar nyelvű, karakterkódolás, CSS link) • 3. A HTML törzs <body> </body> tag párok, amely a megjelenítendő információkat tartalmazza.

23. A HTML5-ös dokumentum minimum szerkezete <!DOCTYPE html><html><head> <meta charset=utf-8> <title>Title of the document</title><!- - ez jelenik meg a TAB-on - - > </head><body>The content of the document......</body></html>

24. A HTML5-ös dokumentumban a fejlécinformáció, a tartalominformáció, a karakterkódolás és a stílusfájl nevének megadása <!DOCTYPE html> <htmllang=”hu”><html><head><title>Title of the document</title> <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8" /> <link type="text/css" rel="stylesheet" media="all" href=”style.css" /> </head><body>The content of the document......</body></html>

25. Az a jó ha a tartalmat és a megjelenítést különválasztják! Formázás HTML-attribútumokkal (nem jó megoldás): Többször kell leírni ugyanazt a formátumot → több munka, nagyobb esély a tévesztéshez

26. A tartalom és a megjelenítés szétválasztása • Válasszuk külön a tartalmat és a formátumot! • HTML = tartalom, struktúra • CSS = formátum • CascadingStyleSheets

27. Lássunk egy példát! • Nyissuk meg a következő weboldalt: Test (bad, not accessibility): http://www.ektf.hu/~csilla/gyak_html/bad.htmlTest (good, accessibility, html5): http://www.ektf.hu/~csilla/gyak_html/Test (good, accessibility, html5, css): http://www.ektf.hu/~csilla/gyak_html/index_css.html éshttp://people.ektf.hu/kvcsilla/sites/oktatas/style_alap.css • Nézzük meg a forrásokat!!!Minden böngésző képe megjeleníteni a forráskódot, de a legjobb eszköz erre a Firefoxhoz telepíthető FireBug kiegészítő!

28. Telepítsük a Notepad++ alkalmazást! • http://notepad-plus-plus.org/download/v6.5.3.html Telepítsük a Ms SharePoint Designer 2007-es alkalmazást! 28 • http://www.microsoft.com/hu-hu/download/details.aspx?id=21581

29. A weboldal szerkezetének a felépítése HTML4-ben erre a célra a <div> jelölőket használtuk, HTML4-ben például a következőképpen fest a fejléc megadása: <divid="header">fejléc</div> HTML5-ben viszont ezek helyett az un. oldalszerkezet tageket vezették be, melyek a következők: • header, <header>fejléc</header> • section, • article, • footer A nevek magukban foglalják a képernyőterület meghatározását, így már az id, illetve a class attribútumok használata nem szükséges az oldal felépítéséhez. A beszédes elnevezések szemantikai szempontból jók, áttekinthetőbbé válik tőlük a kód.