280 likes | 444 Views
ÁLLATÖV: Az asztrológiában – a bolygókról szóló tan mellett – a legfontosabb elem a csillagképek jelentéssel, a földi életre vonatkozó befolyással való felruházása. A Kelet-Ázsiában elterjedt kínai állatöv a Jupiter bolygó tizenkét éves ciklusainak felel meg,
E N D
ÁLLATÖV: • Az asztrológiában – a bolygókról szóló tan mellett – a legfontosabb elem • a csillagképek jelentéssel, a földi életre vonatkozó befolyással való felruházása
A Kelet-Ázsiában elterjedt kínai állatöv a Jupiter bolygó tizenkét éves ciklusainak felel meg, • s az egyes fázisokat (éveket) a következő állatok jelképezik:
patkány/egér, • ökör/tehén, • tigris, • nyúl, • kígyó, • sárkány, • ló, • juh/kecske, • majom, • kakas/tyúk, • kutya, • disznó/vadkan.
A mezopotámiai (ún. káldeus) csillagászati hagyomány a környező népekre is hatást gyakorolt; • megjelenik a perzsa, • az egyiptomi • a görög, • majd a római és • az európai középkori műveltségben is.
A Nap földi nézőpontból megfigyelt ekliptikus pályájával egybeeső csillagokat képekkel azonosították, • s már az ókortól kezdődően tizenkét csillagképet, ún. állatövi jegyet különböztettek meg • (az első ismert források a Kr. e. VII. sz.-ban uralkodó Assur-ban-apli ninivei könyvtárának asztrológiai tárgyú agyagtáblái).
Kos • Bika • Ikrek • Rák • Oroszlán • Szűz • Mérleg • Skorpió • Nyilas • Bak • Vízöntő • Halak
Az állatöv csillagképei • a Nap tizenkét állomását jelölik az éves körforgás során, • amelyek az asztrális, szoláris szimbolikában és • a jóslásokban fontos szerepet töltöttek be.
Egy görög nyelven fennmaradt forrás a földi hatalmat az állatöv tizenkét csillagképének felelteti meg, • s az egyes népek karakterét is ezek befolyásával magyarázza.
A hellenizmus korában az asztronómia és az asztrológia egyaránt virágkorát élte; • a teljes állatöv első ábrázolása a hellenisztikus Egyiptomból maradt fenn • (a denderai kerek zodiákus ég ábrázolása összetett asztrológiai rendszer elemeként jeleníti meg az állatöv csillagképeit).
A Ptolemaiosz-korban gyakran ábrázolták a szarkofágtetőkön Nut égistennő alakját az állatövi jegyektől körülvéve.
Míg a mezopotámiai csillagjóslások – amelyek az állatöv jelentéseit is értelmezték – • az uralkodó és a birodalom jövőjének, sorsának megismerését célozták,
a hellenizmus korára az egyéni jellemmel és életúttal kapcsolatos asztrológiai jövendölések, horoszkópok a jellemzők (Firmicus Maternus: Asztrológia).
A császárkori Rómában egyedül a császár, mint „az egész földkerekség ura”, • nem tartozik a csillagok által befolyásoltak közé, • mivel az ő sorsát kizárólag a legfőbb isten döntése szabályozza (Firmicus Maternus: Asztrológia, II. 30).
Aratosz Phainomena (Égi jelenségek) c. tankölteményének invokációjában • a csillagképeket az Isten által teremtett és az ember számára értelmezhető égi jelrendszerként említi:
„…ő rögzített jelekül számunkra az égen / csillagképeket: elrendezte, az év folyamára / legjobban mely csillag jelzi az emberi nemnek / ezt vagy amazt az időt” (10–13).
A római Mithrasz-kultusz ikonográfiájában Mithraszt, a Nap uralkodóját állatövi csillagképek veszik körül, • amelyek feltehetően, mint égi térkép és naptár, • a beavatottak számára a megváltás útját és idejét, • a lélek anyai világból való visszatértét jelentették (Mitra/Mithrasz).
A középkorban az állatöv jegyeit más tizenkettes csoportoknak feleltették meg • (pl. tizenkét apostol, • tizenkét kispróféta, • tizenkét hónap), • amelyek az ábrázolásokon Istent, a mindenség középpontját veszik körül.
Az állatöv és a hónapok együttes ábrázolása az idő teljességét, a mindenséget szimbolizálja, • amelyben az üdvösség terve megvalósul • (pl. Utolsó ítélet-dombormű, 1120 k., Autun, St. Lazare-templom; • Chartres; • Amiens; • Párizs; • Strasbourg székesegyházának nyugati kapuja).
Az antik hagyományokat (pl. a Kr. e. II. sz.-ban Athénban működő Antiokhosz rendszerezését) felelevenítő késő középkori, reneszánsz korrespondenciatanok • az állatöv négyszer hármas csoportját a négyes rendszerekkel • (pl. évszakokkal, • jellemtípusokkal, • elemekkel) • feleltették meg.
Dürer Az északi égbolt csillagképei • c. rézmetszetén (1515) • a körív mentén az állatöv csillagképei láthatók.
Az a tan, amely szerint az egyes emberi testrészek a nekik megfeleltetett csillagképpel állnak összefüggésben, • a középkori orvoslásban pl. az érvágás gyakorlatában szerepel (ún. érvágás-emberke ábrák).
Az állatöv a hóráskönyvek, a kalendáriumok • ikonográfiai tematikájának jellegzetes elemévé vált • (l. pl. Berry herceg hóráskönyvében, 1415–1416, Chantilly, Musée Condé).
A reneszánsz idején az asztrológiában jártas humanista tudósok programjai nyomán • a paloták díszítésében is fontos szerepet kaptak ezek az ábrázolások.
Bonfini leírásából tudjuk, hogy Mátyás király palotájában • az emeleti nagyterem mennyezetét az égbolt tizenkét csillagképe díszítette.
A szimbólumok az analógiás gondolkodás segédeszközei • „Amint fent, úgy lent” • szeretettel: • Dr. Laáb Ágnes • http://www.laabagnes.hu • Zene: Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen • Időszimbólumok forráshelye:Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár • http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b150/