Széchenyi István Egyetem 5. Környezettudományi Tanácskozás 2004. november 5.

1. Szigetközi vízminőségmonitorozása Széchenyi István Egyetem5. Környezettudományi Tanácskozás2004. november 5. Dr. Horváth LajosÉszak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, GyőrGyulai IstvánSzéchenyi István Egyetem

2. Felső-DunaKörnyezetállapot Megfigyelő Rendszer Kiépítve: 1986-88 között „Duna Monitoring” Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

3. Az észleléseket a területi vízügyi igazgatóság és környezetvédelmi felügyelőség, egyetemek, kutató intézetek végzik. A forrásadatokhoz az egyes megfigyelőrendszer adatgazdáinál,és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban lehet hozzáférni.

4. Célkitűzés • A Vízerőmű hatásterületén a környezeti elemek állapotváltozásának megfigyelése • Egyes műszaki beavatkozások hatásának nyomon követése • Hatáselemzésekhez, tervezésekhez adatszolgáltatás (Visszacsatolás)

5. Vízminőségi MonitoringÜzemeltetve: 1992-től Felszíni vízterületek a hatásterületen: Mintavételi helyek száma: Duna főágSzivárgó csatornaSzigetközi hullámtérSzigetközi mentett oldalMosoni-Duna 741563 Mintavételi gyakoriság: 12–26/év, egyes speciális paraméter esetében 4-6/év (szerves mikroszennyezők, biológiai mutatók)

6. A mérőhálózat integrálja az országos törzshálózati felszíni vízminőségi hálózat mintavételi helyeit és a Duna főágon létesített „Fenékküszöb”, a szigetközi hullámtéri vízellátás és a Mosoni-Duna vízpótlás érdekében létrejött kormányközi Megállapodás szerinti közös szlovák-magyar monitoringban kijelölt 11 mintavételi helyet.

7. Szigetköz: Felszíni vízminőség monitorozása - Mintavételi helyek

8. A vízminőségi mérések kiterjednek a felszíni vizek és mederüledékek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak meghatározására. Komponenskör: Fizikai-kémiai állapot Általános mutatókSó, oxigén-, és tápanyagháztartás Különleges mutatókSzervetlen és szerves mikroszennyezők Biológiai állapot Fitoplankton Zooplankton Makrogerinctelenek Minőségi és mennyiségi Minőségi meghatározás Mikrobiológiai állapot Coliszám, Fekál Coli, Fekál Streptococcus és Baktérium szám 20 °C-on Mederüledék vizsgálatok Tápanyagok (nitrogén és foszfor) Szervetlen és szerves mikroszennyezők

9. Felszín alatti vizek minőségeÜzemeltetve: 1989-től Talajvízfigyelő kutak száma: Szigetközben: 100 db, amely integrálja a szlovák-magyar közös monitoringban kijelölt 16 db figyelőkutat is Gönyű-Dömös hatásterületen: 32 db

10. Szigetköz: Felszín alatti vízminőség monitorozása - Mintavételi helyek

11. Komponenskör Általános fizikai, kémiai mutatók Különleges mutatók: szervetlen (fémek) és szerves mikroszennyezők (PAH) Mérés gyakoriság: 4/év

12. A mérési adatok feldolgozása: A vizsgálati adatok feldolgozásával jellemezhetők a felszíni vízterek só- tápanyag és oxigénháztartási viszonyai, megállapítható a szervetlen- és szerves mikroszennyező anyag szennyezettség mértéke, a mikrobiológiai- és biológiai mutatók értékelésével a vízterek bakteriológiai szennyezettsége és biológiai állapotuk. A mederüledék vizsgálatok eredményei a szennyezőanyagok akkumulálódásának mértékéről adnak felvilágosítást. A felszín alatti vízminőségi monitoring a Duna menti területsáv, a Szigetközi hullámtér és mentett oldal felszín alatti vízminőségi jellemzőinek megfigyelésére és alakulásának nyomon követésére szolgál.

13. MegállapításokHullámtér A bősi vízerőmű 1992. októberi üzembe helyezését követően kiépülő hullámtéri vízpótló rendszerben végzett hosszú idejű vízminőség vizsgálatok azt mutatják, hogy a vízterületek minősége a vízpótlás nélküli Alsó-szigetközi szakasz kivételével összességében jelenleg nagy hasonlóságot mutat az Öreg-Dunából betáplált víz minőségével és a vízterületek korábbi mozaikossága megszűnt. A biológiai vizsgálatok eredményei szerint az utóbbi években a hullámtéri vízpótló rendszerben biztosított vízhozam változatos, fokozatosan gazdagodó élőhelyek- és élőlény együttesek kialakulását eredményezte, annak ellenére, hogy a műszaki lehetőségek figyelembevételével szimulált vízdinamika elmarad a korábbi természetes állapottól.

14. Baktérium szennyezettség változása Hullámtér minősége Oxigéntelítettség változása

15. Hullámtér vízminősítéseaz MSZ 12749:1993 szerint Kék: I. osztály – Zöld: II. osztály – Sárga: III. osztály – Üres mező: Nincs adat

16. A hullámtéri vízterek vízminősítési mintázata jól mutatja, hogy a vízbetáplálás hatására a vízterek korábbi mozaikossága megszűnőben van: a só- és szerves anyag szennyezettség, oxigén háztartás:kiváló, jóa tápanyag szennyezettség:nitrát - jó, foszfát - tűrhető, ennek megfelelően a vizek eutrofikusak aklorofill-a tartalomalapján a vegetációs szakaszban -tűrhetőés abakteriális szennyezettségszempontjából istűrhetőminőségűek általában. Duna főág Az„elhagyott” Duna főágvízminősége az elterelést követő időszakban labilisabbá vált, ami lényegében a fenékküszöb üzembe helyezéséig elsősorban a víz kedvezőtlen oxigénellátottságában mutatkozott meg. A folyószakasz monitorozására a fenékküszöb üzembe helyezését követően került sor.

17. Az „Öreg Duna” oldott oxigén-változása a fenékküszöb térségében 1995-2003 A Duna főág vízminősítéseRajka – Esztergom között, 2003.

18. Lipóti tó A Lipóti tó vízminőség vizsgálatai rámutattak, hogy a morotva fennmaradása érdekében mesterségesen betáplált felszíni víz mindenkori minősége lett a meghatározó a védett élőhely vízminőségének alakulásában a természetes viszonyok háttérbe szorítása miatt. A vezetőképesség lecsökkent és szűk intervallumban ingadozik. Hasonlóan kiegyenlítetté vált a tó szerves anyag szennyezettsége, de növekedett a nitrátosodás és a foszfor források szintje. A makrovegetáció árnyékoló hatása mellett esetenként planktonikus eutrofizáció is fellép, és számos korábban itt élő védett faj már nem találja meg életfeltételeit.

19. Lipóti tó vízminőség-változása 1990 – 2003 között

20. Mosoni-Duna AMosoni-Dunavízminőségi szempontból három, jól elkülöníthető szakaszra osztható: - a Dunából a tározó felőli vízbetáplálástól a Lajta betorkolásáig tartó felső szakaszra, - a Mosonmagyaróvár-Győr közötti középső szakaszra és - az alsó, Rábca torkolattól a Dunába kitorkolás közötti szakaszra. A torkolat felé haladva lassú, de határozott romlás mutatható ki, elsősorban az emberi tevékenységek következményeként. Míg a felső szakaszon ajó-tűrhető,- a középső szakaszon a tűrhető, - az alsó győri szennyvíz bevezetés alatti szakaszon már a tűrhető-erősen szennyezettállapot jellemző.

21. A Mosoni-Duna vízminősítése 2003. évbenaz MSZ 12749:1993 szerint

22. Felszín alatti vizek minősége A felszín alatti vízminőségi monitoring adatai alapján megállapítható, hogya szigetközi kutak jelentős részében nagy a vas és mangán szennyezettség különösen a főág mentén és a régi ágak feltöltődött helyein. Több helyen - elsősorban a települések környezetében - jellemző a magas ammónia és esetenként a nitrát tartalom is. Megfigyelhető azonban a Duna elterelését követően a megváltozott talajvíz áramlási irányok miatt a szennyezett területek alóli talajvíztest elmozdulását jelző vízminőség romlás is.

23. A talajvizek szennyezettségének megoszlása

24. Köszönöm a figyelmet!