Alkatrészek modellezése

1. Alkatrészek modellezése Modellek építése az alaksajátosságokkal való módosítás módszerével Dr. Horváth László

2. AZ ALKATRÉSZMODELL • Az alkatrész egy olyan komplex alak, amelynél meghatározható, hogy egyes elemeit a tervező mely funkció teljesítésére hozta létre. Az alkatrész modellje elemi test kombinációk vagy alaksajátossággal való módosítások sorozataként jön létre. • A hagyományos alakmodellezők: testprimitív kombinálás. A modellépítés története nem tükrözi az alkatrész funkcionális felépítését és az alkatrész modellje nem hordoz műszaki jelentést.

3. Testprimitívek kombinálása

4. Alaksajátosságok • Alap alaksajátosság (basic shape, base feature), amelyet további alaksajátosságokkal módosítanak. Alkalmazás-orientáltan meghatározottak. • Az alaksajátosságokhoz attribútumok formájában nem-geometriai információk rendelhetők. • Az alkatrész modelljét •  általános, nem-geometriai információk (megnevezés, azonosító, verziószám, stb.), •  alakleírás, ebben topológiai és geometriai entitások, •  alaksajátosság entitások (típus, attribútumok és hivatkozás az alakleírásra) és •  az alkatrész felépítésének folyamatát rögzítő történet-leírások • alkotják.

5. Alaksajátosságok elhelyezése • A síkbeli kontúrból kiinduló alaksajátosság-definiálás (koordináta fősíkok vagy a modelltérben elhelyezett egyéb síkok). A sík lehet valamelyik laphoz tartozó felület vagy a módosítandó alakon kívül elhelyezkedő szerkesztési sík. • Az alaksajátosság a módosítandó modellhez topológiailag kapcsolódik. • Az alaksajátosságok helyzetét és irányát pont, egyenes, vektor és sík referencia geometriai elemek határozzák meg.

6. Alaksajátosságok típusai • Hozzáadott és elvett alak lehet típusával meghatározott, mint a téglatest, a henger, a gömb, a kúp és a tórusz. • Kontúrra épített alaksajátosságok: hasáb (extrudált alak), forgástest, piramid, cső, pásztázott test és megadott keresztmetszeteken átmenő test. Speciális alakmódosító a borda, amelynél ki kell jelölni a kapcsolódó felületeket. • Térfogatnak a módosítandó tömör testbe való transzformálása. • Alak módosítása felületmodellel: a módosító testet egyik oldalról a felület határolja, többi határfelületét a meglévő alak vagy valamely sík határozza meg.

7. Felület modelljének beépítése

8. Átmeneti, héj és falferdeség alaksajátosságok

9. STEP alaksajátosság információs modell (FFIM Form Feature Information Model)

10. Az alkatrészmodellbe épített alaksajátosságok struktúrája: a modellépítés története

11. Alaksajátosságokból épített alkatrészmodell módosítása • Az alaksajátosságokból felépített modellt •  az attribútumoknak, •  az alkatrészen definiált méreteknek, •  az alaksajátosság méreteknek •  a létrehozás irányának, •  a modellépítés történetének •  a topológiának és •  a geometriának • a módosításával lehet módosítani.

12. Alaksajátosságokból épített alkatrészmodell módosítása

13. Globális és lokális módosítás • A modell-struktúra, a modellezett alakhoz megadott méretek, az elemi testhez vagy alaksajátossághoz megadott méretek módosításának hatása az egész modellen fejezhető ki: ez globális módosítás. • A topológia és a geometria közvetlen módosítása a lokális módosítás. A topológia közvetlen módosítása: a struktúra lap törlésével való felnyitása. A geometria közvetlen módosítása: görbe vagy felület alakjának módosítása. Ez a topológia módosítását is eredményezheti.