A védőnői méhnyakszűrés programja

1. A védőnői méhnyakszűrés programja Dr. Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos

2. Minden nép meghal, amely süket a természet magasabbra hívó szózatára, rest a tökéletesebb létért való bajvívásra, merev az új helyzetekhez való hozzásimulásra és csökönyös a túlélt létformákhoz való ragaszkodásban (Izsóf Alajos)

3. A védőnői méhnyakszűrés Dr. Kovács Attila Itt az idő..... a változás elkerülhetetlen, • mert a méhnyakszűrés jelenleg minősített kudarc, • mert a lakosságnak abból a részéből, amely semmilyen szűrésen nem vesz részt, származik évente mintegy 400 méhnyakrák okozta haláleset, • mert a szervezett szűrőprogramban regisztrált lakossági részvétel 10% alatt marad, az OEP viszont évente ennek mintegy húszszorosáért fizet „klinikai citológiai vizsgálat” címén térítést, • mert a szűrés „kapuőrei” több évtizeden át a nőgyógyász szakorvosok voltak, akik a – nőgyógyászati „szűrési protokoll”-t követve – a teljes kolposzkópos vizsgálattal és sejt-mintavétellel kiegészített klinikai nőgyógyászati vizsgálatot beépítették praxisukba,

4. A védőnői méhnyakszűrés Dr. Kovács Attila • mert ez lényegében alkalomszerű szűrést jelent, • mert ezáltal hatástalan „vetélkedés” folyik a szervezett és alkalomszerű szűrés/nőgyógyászati vizsgálat között, • mert részben diszkriminatív, azaz csak az „önjelölt” nőket részesíti vizsgálatban, • mert gazdaságtalan, mivel bár tetemes közösségi forrást emészt fel, haszna lakosság szinten nem demonstrálható, • mert ez az egyedülálló gyakorlat (amelyet megszokáson kívül semmi nem indokol) rögzült a nőlakosság zömében is.

5. A védőnői méhnyakszűrés Méhnyakrák mortalitás az EU tagállamaiban 2004 Méhnyakrák incidencia az EU tagállamaiban 2004 Forrás: IARC (ECN and EUNICE projects, 2007) Dr. Kovács Attila

6. A szervezett, célzott méhnyakszűrés Dr. Kovács Attila Cél az, hogy a népegészségügyi tevékenység eredményeként • a méhnyakrák okozta halálozás hosszú távon 60%-kal csökkenjen a 25-65 éves lakosság körében, • a céllakosság 60%-a vegyen részt szervezett méhnyakszűrésen, • hosszú távon teljeskörű szakdolgozói (védőnői) méhnyakszűrés Cél, hogy a védőnői méhnyakszűrés eredményeként • a hölgyek szemléletében kulturális váltás legyen, • a részvételi gát áttörése megvalósuljon, • 2 év múlva valamennyi védőnő rendelkezzen képzettséggel és kompetenciával a definitív méhnyakszűrésben, • valamennyi községben, nagyközségben élő szűrendő nő számára legyen hozzáférhető a védőnő által végzett szűrővizsgálat,

7. A védőnői méhnyakszűrés Cél, hogy • a méhnyakszűrés beépüljön a graduális védőnőképzésbe, • a védőnő legalább heti 2 órás méhnyakszűréshez kapcsolódó tevékenységet végezzen (szervezés, szűrés, tanácsadás), • a célcsoport mintegy 25%-át védőnők szűrjék (2. év végére) • igazodjunk méhnyakszűrés nemzetközi gyakorlatához , (Kenetvételt erre képzett szakemberek veszik, a kenetet citológiai laboratóriumba küldik, és csak a nem-negatív lelettel rendelkezőket küldik nőgyógyászhoz) • növekedjen a méhnyakszűréshez való hozzáférhetőség községekben/nagyközségekben – védőnői tanácsadókban • megtörténjen a szűrendők személyes megszólítása, szűrésre ösztönzése, megnyerése Dr. Kovács Attila

8. A védőnői méhnyakszűrés Dr. Kovács Attila Honnan kell elrugaszkodnunk? • a méhnyakrák incidencia 7%-kal, a halálozás 45%-kal magasabb mint az EU átlag, • a méhnyakrák okozta halálozás az elmúlt 10 esztendőben 21%-kal csökkent (200: 481, 2010: 379) • a céllakosság kevesebb mint 10%-a vett részt regisztráltan szervezett szűrésen • jelenleg 235 képzett védőnő végezhet méhnyakszűrést, • 2011-ben 300 településen, 205 Nővédelmi Tanácsadóban volt elérhető a védőnői méhnyakszűrés, • 2009 és 2011 között 15425 védőnői kenetvétel, • a legalább 10 éve nem szűrtek 18%-a részt vett (Nógrád megye) • évről évre mintegy 700 - 850 000 nőgyógyászati citológiai vizsgálatot finanszíroz az OEP

9. A védőnői méhnyakszűrés Dr. Kovács Attila Mit teszünk? • Védőnői Mintaprogram (VMP) 2009-2012: 4 program elméleti képzés, tanácsadás és kommunikáció elmélet-gyakorlat , gyakorlati képzés – kenetvétel oktató nőgyógyász szakorvosok által A védőnők képesek és alkalmasak • a méhnyakszűrés (kenetvétel) megtanulására • a községben élő lakosság megszólítására, szűrésre megnyerésére • a méhnyakszűrés (kenetvétel) végzésére • a lakosság egészség tudatos magatartásának növelésére • A védőnők (különösen a községekben dolgozók) nyitottak a méhnyakszűrés folyamatos végzésére

10. A védőnői méhnyakszűrés Mit teszünk? TÁMOP 6.1.3/A Projekt jellegű védőnői méhnyakszűrési és vastagbélszűrési szűrőprogramok országos kiterjesztésének támogatása Fenntartható működés biztosítása: • Valamennyi dolgozó védőnő posztgraduális képzése • Graduális képzésbe illesztés (évente 200 védőnő) • Jogszabályi háttér biztosítása • Községi/nagyközségi védőnők méhnyakszűrés tevékenységének biztosítása • Finanszírozás feltételeinek megteremtése Dr. Kovács Attila

11. A védőnői méhnyakszűrés Dr. Kovács Attila

12. A következő időszak teendői Dr. Kovács Attila • Célcsoport bevonása: tájékoztatás, toborzás, szerződéskötések • Tájékoztatás: községek és nagyközségek önkormányzatai, területi védőnők munkáltatói, társszakmák (alapellátás dolgozói, szülészek-nőgyógyászok) országos szervezetei, MAVE és MESZK (védőnői egyesület, kamara védőnői tagozata), a megyei szűrési koordinátorok; a megyei és kistérségi vezető védőnők (szakfelügyelet), • Gyakorlati oktatás lebonyolításához nőgyógyász szakorvosok toborzása; az összes területi védőnő tájékoztatása (kommunikáció) a megyei és kistérségi vezető védőnőkön keresztül, • Szerződéskötés a projektben részvevő védőnőkkel Képzés előkészítése és lebonyolítása (egyetemek) Szűrés előkészítése, eszköz beszerzés, védőnői szervezett méhnyaksszűrések a községekben, nagyközségekben Értékelés, fenntartási feltételek megteremtése