1168-06/3 Számítógépes rendszerek hardveres és szoftveres eszközeinek bemutatása

1. Cégénél belső intranet kiépítését tervezik. Feladata, hogy ismertesse a döntéshozók számára a különböző megvalósítható szolgáltatásokat, azok előnyeit és hátrányait elemezve. Térjen ki a http, ftp és e-mail szolgáltatások szoftverigényére, költségeire! Felmerült még az internet kapcsolat teljesítménynövelésének igénye is. Adjon javaslatot egy konkrét proxy szerver alkalmazására, indokolja meg használatának előnyeit, és mutassa be online támogató oldalát! 1168-06/3 Számítógépes rendszerek hardveres és szoftveres eszközeinek bemutatása 15. Tétel

2. Intranet és Extranet

3. Intranet • Szervezeti oldal • Technológiai oldal

4. Szervezeti oldal Érdemes áttekinteni a szervezeten végrehajtandó illetve az abban az Intranet hatására bekövetkező változásokat. Sokszor ezek a változtatások és változások nehezen határolhatók el: egy változtatás a szervezet működési struktúráján olyan változásokat okoz a mindennapi munka során, amelyek lehetővé tesznek egy korábban elképzelhetetlennek tartott újabb változtatást.

5. Technológiai oldal A technikai megvalósítás az a mozzanat, amely az Intranet bevezetése kapcsán a műszaki és gazdasági szakemberek érdeklődését elsősorban felkelti: milyen technikai eszközöket, mekkora befektetést igényel egy szervezet meglevő információs rendszerének Intranetre való átalakítása. Éppen az elszigeteltség kiküszöbölésére nyújt megoldást az Intranet technológia. A hagyományos kliens-szerver architektúrához képest nagy előny, hogy itt a kliens oldali szoftver nem kerül jelentős pénzbe, hiszen ugyanazt a Web böngészőt kell az adatbázis lekérdezéshez is használni, amely a cégen belüli statikus információt tartalmazó lapok megnézését is szolgálja, és amelyik a levelező rendszer alapja is. Bármely változtatás a szerver oldalon nem tesz szükségessé változtatást a kliens oldalon, ami egyszerűbbé és sokkal olcsóbbá teszi a rendszer üzemeltetését.

6. Az Intranet technológiai oldala több részre bontható • központi adatbázis szerver(ek) • kisebb Web szerver(ek) • kliens gépek • hálózat kialakítás, biztonság • szoftverek

7. Központi adatbázis szerver Hardver oldalról a legjelentősebb eleme a rendszernek, így kiválasztása különös gondot igényel. Fontos szempont a számítógép nagy belső áteresztőképessége, az erős processzor. Ezeknek a követelményeknek a mai, 64-bites RISC processzorra épülő UNIX-os rendszerek általában eleget tesznek. Legalább ilyen kiemelt szempont az is, hogy a szerver gép együtt tudjon nőni a növekvő igényekkel, így a rendszer maximális teljesítménye 1-2 nagyságrenddel haladja meg a kezdeti konfiguráció alapteljesítményét, azaz az aktuális feladatok ellátásához szükséges teljesítményszintet. Ez a skálázhatóság az, amely meghosszabbítja azt a - számítástechnikában egyébként köztudottan rövid - avulási időt, amely után a rendszer gazdaságosan nem üzemeltethető tovább.

8. Web szerver(ek) Ezekből a kisebb teljesítményű szerverekből általában többre is szükség van a hálózatban. Feladatuk nem túlságosan erőforrás-igényes, a túlnyomó többségben levő statikus információnak publikálása. Ezt a feladatot egy-egy Pentium kategóriás processzorral szerelt PC is elláthatja, szükség esetén akár egy másik funkció (pl. szövegszerkesztés) mellett is. Ezekre a Web szerverekre kerül föl mindaz az információ, amely érdekes lehet bárki számára. Az információ közzétételét mindig az, akinél az információ keletkezik. Ez a metódus hozza magával a papírmentes kommunikációt, és ami még fontosabb, a gyorsabb információáramlást, hiszen így mindenki, akit érdekel az adott információ, tudja, hogy hol keresse. Az adatbázis(ok)hoz is egy ilyen Web szerveren keresztül lehet hozzáférni.

9. Kliens gépek Az Intranet következő nagy előnye, hogy a kliens gépekre semmilyen komoly megkötés nincs. Egy Windows NT-s PC már megfelelő kliens, de ugyanígy lehet a hálózatban Macintosh, UNIX-os munkaállomás is. Általában a meglevő gépek használhatók tovább, és nincs szükség költséges beruházásokra ezen a fronton.

10. Hálózat kialakítás, biztonság Amennyiben az Intranet egyetlen helyi hálózaton belül valósul meg, általában nincs külön kritérium a hálózat kiépítésére, egy 10Mb/sec Ethernet hálózat teljességgel elegendő az adatforgalom biztosítására. Kivételt képez az az eset, ha az Intraneten rendszeres nagy sávszélességet igénylő adatforgalom. Ebben az esetben a hálózat gondos szegmentálása, 100Mb/sec gerincvezetékek beiktatása, a teljes hálózat 100Mb/sec sebességűvé tétele, vagy más nagysebességű hálózat kiépítése (FDDI, switched Ethernet) válhat elkerülhetetlenné. Ebben az esetben, amikor a hálózat a külvilágtól elzárt formában működik, a biztonsági kérdések arra korlátozódnak, hogy az egyes információkhoz a szervezet tagjai milyen jogosultságokkal férhetnek hozzá. Ezek a kérdések könnyen szabályozhatók akár Webes felületen, a HTML lapok jelszavas védelmével, akár az alkalmazások szintjén. Merőben más a helyzet, ha belső hálózatnak van valamilyen kapcsolata a nyilvános Internettel, akár egyszerűen az Internet-hozzáférés biztosítása szempontjából, akár a szervezet egy távoli telephelyével Interneten, mint kommunikációs csatornán, keresztüli összeköttetés révén. Az illetéktelen behatolók elleni védelem biztosítására szolgáló tűzfal (firewall) megoldások megakadályozzák azt, hogy jogosulatlan gépről bejelentkezzenek a rendszerbe. A tűzfal megvalósításához a szoftveren kívül szükség van egy dedikált számítógépre, amely biztosítja a belső és a külső hálózat szétválasztását. E gépnek elegendő egy egyszerű PC két hálózati kártyával, fontos azonban, hogy ezen a gépen ne legyenek védelemre szoruló adatok.

11. Szoftverek Az Intranet egyik legnagyobb előnye abban rejlik, hogy egységes szoftver felületet kínál kliens oldalon, így egyetlen Web-böngésző segítségével lehet hozzáférni a hálózaton elérhető információhoz. Az információk legnagyobb része statikus információ, amely szöveget és képet/ábrát tartalmaz. Ezeknek HTML formátumba történő szerkesztése egy grafikus alapú szerkesztőprogrammal történik, amelynek kezelése nem bonyolultabb egy szövegszerkesztőénél, így saját információit mindenki maga publikálhatja.

12. A HTTP protokoll • Működése • Szoftverigénye

13. HTTP (HyperTextMarkupLanguage) Amikor a böngészővel le akarunk tölteni egy oldalt, akkor a következő folyamatok játszódnak le: • A beírt cím alapján a böngésző megállapítja a web szerver nevét. Amennyiben nevet írtunk be és nem IP címet, akkor a név szerverek segítségével lekérdezi a gép IP címét. • A böngésző egy TCP/IP kapcsolatot hoz létre a szerverrel. • A létrejött kapcsolaton a böngésző átküld egy HTTP kérést. • A szerver egy HTTP választ küld, amely ha nincs hiba, akkor a lekért oldalt is tartalmazza. Ennek végén a HTTP 1.0 verzió esetén a szerver lebontja a TCP/IP kapcsolatot, ezzel is jelezve az állomány végét.

14. Az FTP Protokoll • Működése • Szoftverigénye

15. Az FTP Protokoll Az FTP (File Transfer Protocol - Fájl Átviteli Protokoll). A protokoll feladata a számítógépek közti fájl-csere biztosítása: a különböző platformok fájl-rendszereinek eltéréseit elrejtve, az állományok ellenőrzött és biztos átvitele az Internetre kapcsolt bármely két egység között.

16. Az e-mail szolgáltatás protokolljai • POP 3 Protokoll • IMAP Protokoll

17. POP 3 Protokoll • Működése • Szoftverigénye

18. POP 3 (Post Office Protocol) A POP 3 az egyik legelterjedtebb levelezési protokoll, hogy az ügyfél számítógépek számára lehetővé tegye távoli kiszolgálók protokolljának elérését TCP/IP kapcsolat felett. Ez a protokoll azért jött létre, hogy az erőforrásszegény, állandó internet kapcsolattal nem rendelkező ügyfelek is hozzáférjenek postaládáikhoz. A POP 3 csak az üzenet letöltését támogatja, és nem teszi lehetővé üzenetek küldését. Az üzenetek küldéséhez általában SMTP protokollt használunk. A POP 3-mas ügyfél csatlakozik a kiszolgálóhoz, letölti a leveleit, majd bontja a kapcsolatot. Alapértelmezés szerint letöltés után le is törli a leveleket a kiszolgálóról kivéve, ha ezt opcionálisan letiltjuk.

19. IMAP Protokoll • Működése • Szoftverigénye

20. IMAP (Internet MassageProtocol) Abban hasonlít a POP 3-ra, hogy a célja megegyezik vele, kapcsolatot tart távoli levelező kiszolgálókkal. Viszont eltér abban, hogy a felhasználók hozzáférhetnek leveleikhez anélkül, hogy leveleiket kötelezően le kellene tölteniük gépükre. Ez akkor előnyös, ha a felhasználó rendszeresen más-más gépről használja a szolgáltatást, vagy egy postafiókot több felhasználó használ. POP 3 esetén az egyik gépre letöltött levelek nem olvashatóak egy másik gépen, tehát újra le kell őket tölteni a kiszolgálóról, majd azután gondoskodni kell arról, hogy törölve is legyenek. Az IMAP sok más tekintetben is hatékonyabb és rugalmasabb, mint a POP 3.

21. A Proxy szolgáltatás • Működése • Szoftverigénye • Támogatása

22. A Proxy működése Számítógép-hálózatokban proxy szervernek nevezzük az olyan szervert, ami a kliensek kéréseit köztes elemként más szerverekhez továbbítja. A kliens csatlakozik a proxyhoz, valamilyen szolgáltatást igényel, ami egy másik szerveren található. A proxy szerver a kliens nevében eljárva csatlakozik a megadott szerverhez, és igényli az erőforrást a számára. A proxy esetlegesen megváltoztathatja a kliens kérését vagy a szerver válaszát, és alkalomadtán kiszolgálhatja a kérést a szerverhez való csatlakozás nélkül is. Az olyan proxy szervernek, ami változtatás nélkül továbbítja a kérelmeket és a válaszokat külön neve is van: ez a gateway. A proxy-k biztonsági szerepet is játszhatnak (pl. tűzfalak), de gyakran a cél csupán az ellenőrizhetőség és naplózhatóság

23. A Proxy szoftverigénye Szoftverigénye igazából csak szerver oldalon van mert a klienseken futó web böngészők szinte mindegyike alapból támogatja és csak be kell állítani a proxy szerver adatait.