A közérdekű munka büntetés végrehajtása és korszerű módszerei

1. A közérdekű munka büntetés végrehajtása és korszerű módszerei Kóta Tünde (igazgató, Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata) TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt nyitókonferencia Siófok, 2010. december 16.

2. 2009-ben folyamatban volt ügyek (82.564 db) ügycsoportok szerinti bontásban, zárójelben a 2008. évi százalékos arány,387 fő pártfogó felügyelő (fk.: 192 fő, fn.: 195 fő)

3. A munka büntetések történeti előzményei 1. ■ XX. század előtt – Kényszermunka(szabadságkorlátozással kombinálva) ■Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1930. évi 29. sz és 1957. évi 105. sz. Egyezménye, Magyarországon kihirdetve: 2000-ben ■ Eltérések: pl. Szenegál, Észak-Korea, Kína ■ Tisztán munka büntetés - a szovjet büntetőjogban (munkára nevelés) ■ 1950. Magyarország, javító-nevelő munka (1 hónap – 2 év, 5-25% munkadíjcsökkentés, az elkövetők 4-12%-nál alkalmazták) ■kijelölhető munkahelyek hiánya → 1971-től munkatelepeken is (csak lehetőség, nem lépett hatályba a jogszabály) ■1984-től szigorított javító-nevelő munka (szabadságkorlátozás: kijelölt munkahely, település, szállás, elítéltek 0,5-1,5%-nál alkalmazták) 1993-ig

4. A munka büntetések történeti előzményei 2. 1960-as évektől, civil polgári jogi kezdeményezések, büntetőjogi reformok Célok: ■ Költséghatékonyság ■ Erősödjön a közösség biztonsága ■ Csökkenjen a bűnözéstől való félelem ■ Jelenjenek meg a sértett igényei ■ Növekedjen a közösség szerepvállalása ■ Térüljenek meg a károk Eredmények: ■ Kettős nyomtávú büntetőpolitika ■Diverzió ■Alternatív-közösségi szankciók ■Csoportos technikák ■Börtönpártfogás, utógondozás ■Resztoratív elemek ■Munka büntetések

5. A munka büntetések történeti előzményei 3. ■ 1966 (Kalifornia) Közlekedési bűncselekményt elkövetett női elkövetők ■ 1987-től Magyarországon is ■ 1993-tól egyedüli munka büntetés (más korlátozás nincs, nem elvárás a munkával munkára nevelés) ■ Nem feltétele az elítélt hozzájárulása

6. A közérdekű munka büntetés főbb szabályai 1993-tól lényegében nem korszerűsödött, kisebb változás 2009-ben (Btk. 49-50. §) ■ Büntetés (középen álló) ■ 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűncselekmények elkövetői esetében ■ Kombináltan alkalmazható (pénzbüntetés, foglalkozástól/járművezetéstől eltiltás) ■ Munka jellegének meghatározása az ítéletben ■ Legalább heti 1 nap (pihenőnap, szabadidő), díjazás nélkül, személyesen ■ Órákban, 42-300 óra ■ Helyébe fogház fokozatú szabadságvesztés lép, 6 óra =1 nap ■ Öt év elteltével elévül a végrehajthatósága ■ 16 év felett alkalmazható ■ Tárgyalás mellőzésével is kiszabható

7. A közérdekű munka büntetés végrehajtásának főbb szabályai 1993-tól lényegében nem korszerűsödött ■ A pártfogó felügyelő szervezi és ellenőrzi ■ Az elítélt lakóhelyén (tartózkodási helyén) intézmény, vagy gazdálkodó szervezet ■ Pártfogó felügyelői vélemény ■ Büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki (egészségi állapot, szakképzettség, munkatapasztalat, munkára való alkalmasság, bűncselekmény jellege) ■ Nem létesül munkaviszony, de bizonyos munkajogi szabályok érvényesülnek ■ Napi munkaidő 4-8 óra ■ Kettős kontroll funkció, támogatás ■ Halasztás, félbeszakítás (GYES/Gyed: 1 év) ■ Átváltoztatás

8. A közérdekű munka súlya a szankciórendszerben ■ Nőtt a büntetés alkalmazhatóságába, eredményességébe vetett bizalom ■ 1999-2009 között több mint kétszeresére nőtt az ilyen ítéletek száma (2.463-ról 5.740-re 117%-os emelkedés) ■ 45,7%-os emelkedés a folyamatban lévő ügyek számában 2004: 12.756 ügy, 2009: 18587 ügy ■ Speciális elkövetői kör (munkatapasztalattal nem rendelkezők, hajléktalanok, külföldiek, pszichiátriai gondozásra szorulók, fiatalkorúak)

10. Előnyök: ■ Középsúlyos büntetés ■ Nem szakít ki a környezetből (család, munka, tanulás, nincs börtönártalom) ■ Reintegrációs érdekek (munkára nevelés, javulhat a munkaerő piaci megjelenés, munkatapasztalat, pártfogó felügyelő szerepe) ■ Gazdasági érdekek (ingyen végzett, kárt megtérítő, hasznos, másképp esetleg meg nem valósuló munka a köz érdekében) ■ Előítéletek csökkenése(Nyilvánosság előtt történik) Problémák: ■ Alanyi oldal (képzettség, munkatapasztalat, munkakultúra hiánya, speciális élethelyzetek, egészségi állapot, életvitel, 2009. augusztus 9-től tárgyalás mellőzésével, bírósági titkár is alkalmazhatja, életkor-2010. május 1-jétől 16 év fölött alkalmazható) ■Munkahelyek (nincs kötelezés, munkafelügyelet, adminisztráció, gazdasági válság, kistelepülések, közel 1.200 mh., 70%-a önkormányzati) ■Egyénileg történő végrehajtás(pf. létszám, asszisztens, „Kalocsai modell”, pályázatok) ■Korszerűtlen szabályozás (munkahely kijelölése, foglalkozás egészségügyi vizsgálat, 5 éves elévülés)

11. Problémák hatása a végrehajtásra ■ Az eredményes végrehajtás száma csökken (fn.:2005: 55,9%, 2009: 54,8% fk.: 2005: 84,3%, 2009: 46,4%) ■ Nő a szabadságvesztésre való átváltoztatás (fn.:2005: 16,0%, 2009: 20,1% fk.: 2005: 18,4%, 2009: 29,3%) ■ Nő az elévüléssel végződő ügyek száma különösen a fiatalkorúak esetében (fn.:2005: 8,3%, 2009: 8,0% fk.: 2005: 2,9%, 2009: 12,6%)

12. Átfogó korszerűsítés szükségessége ■ Végrehajtási szabályok egyszerűsítése ■ Végrehajtásra kötelezett munkahelyi kör meghatározása ■ Munkabiztonság feltételeinek általánosságban történő körülírása A kiemelt projekt keretei között megvalósulhat: ■ Csoportos végrehajtás feltételeinek, módszertanának megteremtése ■ Új munkahelyek felkutatása ■ Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése

13. Köszönöm a figyelmüket. Kóta Tünde kotat@pjsz.gov.hu